157530. lajstromszámú szabadalom • Félautomatikus segédkormányzóberendezés különféle mezőgazdasági erő és/vagy munkagépekhez, főleg traktorokhoz
157530 a Az 5. ábrán olyan kiviteli változat látható, amelynél a p irányváltó kormánybirnba a w kormányműkarra van helyezve. Ilyenkor a w kormányműkairt meg kell hosszabbítani az M pontig. . A p irányváltó kormányhimbán lévő 5 CD távolságnak meg kell egyeznie az AN távolsággal. A CM távolságot — a többi áttétel alapján — minden traktorra külön kell meghatározni. A w kormányműkar az M pontban csatlakozik a p irányváltó kormányhimibához, 10 melynek C pontjához viszont az s kormánytolórúd csatlakozik. A b szögemelő E pontját az n tolórúd köti össze a p irányváltó kormányhimba D pontjával. Az E pont elmozdításakor a D pont is elmozdul és magával forgatja a 15 p irányváltó koirmányhimbát az M pont körül, így a C pont is elfordul az M pont körül és a kívánt irányba fordítja el a kormányzott kereket az f kormánykar segítségével. 20 Ennél a kiviteli változatnál a w kormányműkar az M pontot mozgatja kormányzásikor, aminek hatására C pont elfordítja a B pontot, a kormányzott kerékkel együtt. Az új helyzetben a D pont ugyanúgy változtatja meg helyzetét, 25, mint az eddig ismertetett változatoknál. Ennek következtében más lesz az F pont alaptávolsága a barázda szélétől. Végül a 6. ábrán bemutatott kiviteli váltó- £ Q zatnál a b szögemelő G forgástengelye az x tartó billenési síkjában van elhelyezve és az x tartó az erő- és/vagy munkagép kormányzott . kereke előtt helyezkedik el. A T vezető-tájolószerv (csúszótalp) K hardozólkarjához az egyes 35 szervek a talajtól kiindulva az alábbi sorrendben kapcsolódnak: T csúszótalp; R húzórugó; az x tartó végén lévő L forgáspont, s végül a b szögemelő F csulklópontjához kötött y csuklósrúd. Az L forgáspont forgástengelye — az 40 ábrán látható függőleges elrendezés mellett —• lehet pl. vízszintes, vagy más szög alatt hajló is. A találmány szerinti félautomatikus segédkormányzóberendezésnek a talajból, ill. a ba- 45 rázdából való kiemelése a Q tengely . körüli elforgatás útján történik. Ezzel egyidejűleg automatikusan lejátszódik a berendezés kiiktatása is. Az 1., 3. és 5. ábrán látható megoldásnál az a tengely a K hoirdozókar síkjának el- 5 Q forgatásakor beleikényszerül a Q forgástengely irányába, ha a kiemelés pillanatában kormányzás miatt más irányt foglalt el. Az a tengely köízéphelyzetbe hozza b szögemelőt és rajta keresztül a p irányváltó kormányhimlba is közép- -5 helyzetbe jut, s ott rögzítődik. A rögzítés mértéke a K hordozókar — vagy karrendszeír — merevségétől függ. A rögzítés által a D csukló helybenmaradó lesz és a kormányzás most már e pont körül történik, a B pont elforgatása 6() révén. Az 5. ábrán közölt változatnál a C pont az M elmozdulásának hatására nyomja vagy húzza a B pontot, az s rúd segítségével. A segédkormányzóberendezés kiemelésekor — amint az a 2. ábrán látható — egy, a K hor- 55 dozókar-rendszerben lévő rúd gondoskodik arról, hogy a T csúszótalp hordozórúdja továbbra is közel függőleges helyzetben maradjon, A 6. ábrán látható kiviteli alaknál ezt a szerepet az y csuklósrúd tölti be. Ennél a megoldásnál egyébként az x tartón tartón Z függőleges lemezek vannak elhelyezve, melyek közé az x tartó kiemeléseikor a b szögemelő G forgástengelyére erősített, s azt középhelyzetében rögzítő m lapok beilleszkednek. A kormányzás egyébként bármelyik változat esetén az eredeti áttételi viszonyok szarint történhet. Arra az esetre, ha akár a traktoros figyelmetlensége, akár a rendszerben beálló rendellenesség vagy a T csúszótalpnak akadályba ütközése következne be, a törések elkerülése eretekében a K hordozóikarba e elasztikus elemet célszerű beiktatni, mely ilyen esetekben lehetővé teszi a hordozókar kitérését. (6. ábra) Eddigi kísérleteink alapján a találmány szerinti félautomatikus segédkormányzóberendezés alkalmazása a következő műszaki-gazdasági előnyökkel jár: la) a kerekes traktoroknál a tarlónj árvaszántás lehetővé tétele azt jelentette, hogy a traktor — azonos mélységben — mégegy ekefejet elhúzhat. Ezáltal a traktor területteljiesítménye 15—20%-kal megnőhet; fo) kiküszöbölődik a frissen felszántott talajnak a széles abroncsokkal való letaposása; c) javulnak a traktoros munkakörülményei, ami a munka minőségét is javítja; d) növekszik a traktor vonóereje és a vontatási biztonság; ezáltal a nagyvonóerejű kerekes traktorok munkája szántásban is eléri a lánctalpas traktorok minőségét; e) a traktor mindkét oldalának azonos terhelése a traktor járószerkezetének élettartamát megnöveli. Szabadalmi igénypontok: 1. Félautomatikus segédkormányzóberendezés különféle mezőgazdasági erő- és/vagy munkagépeikhez — főleg traktorokhoz — amelynek a vezetőbarázdába fektetett vezető-tájoló szerve van, azzal jellemezve, hogy a vezető-tájoló szerv (T) —• pl. csúszótalp — hordozókarjának (K) -— célszerűen függőleges — tengely körüli forgáspontja (L) van, mely forgáspont (L) az erő- és/vagy munkagéphez képest fix vízszintes forgástengelyű (Q) tartón (x) elhelyezve úgy van kialakítva, hogy a vezető-tájoló szerv (T) üzemi középhelyzetben térbelileg a tartó (x) vízszintes forgástengelye (Q), valamint a hordozókar (K) forgáspontja (L) között helyezkedik el, továbbá hogy a hordozókar (K) az említett forgáspont (L) előtt és/Vagy alatt elhelyezett, a barázdafal irányába ható húzószervvel (R) —. pl. húzórugóval — van ellátva, végül hogy a hordozókar (K) csuklópontjával — pl. csuklósrúd (y) vagy teleszkóptengely (a) útján — erőés/vagy a munkagéphez képest fix, és a víz-4