157519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szeméttelepi hulladék, főleg városi szemét megsemmisítésére és/vagy humusszá alakításához szükséges előzetes kezelésére

3 157519 4 mencéje, a kemence után elrendezett osztályo­zószitája, őrlő- és/vagy hengerlőszeríkezete, va­lamint az őrlő- és/vagy hengerlőszerkezetbői az aprított anyagnak a kemencébe való vissza­vezetésére szolgáló szállítópályája van. E berendezésnek egy előnyös kiviteli válto­zatnak megfelelően célszerűen az osztályozó­szita és az őrlő- és hengerlőszerkezet közé ik­tatott mágneses szeparátora van. Végül egy további találmányi ismérv értel­mében a berendezésnek az őrlő- és/vagy hen­gerlőszenkezet után elrendezett, célszerűen a mechanikusan aprított anyagnak a kemencébe való visszavezetésére szolgáló szállítópályába iktatott segédszitája van. ba. amely a teljes kezelt hulladékanyagnak vi­szonylag kis részét teszi csak ki. Ebből Léhát azon a már leírt gazdaságossági előnyön kívül, hogy a mechanikai aprítószer­kezet kisebb teljesítményű lehet, az a további, rendkívül előnyös hatás származik, hogy a ke­mence optimális hatásfokkal a lehető leggaz­daságosabban üzemeltethető, mert az égetési ciklusok rövidek, azaz a hőkezelési folyamat igen gyors lehet. Így lehetőség van arra, hogy a kemence üzemét, az anyagnak a kemencében tartását, a levegő adagolását, a hőmérsékletet úgy állítsuk be, hogy az fel tudja venni a be­rendezéshez kezelésre érkező összes anyag­mennyiséget, aminek az az eredménye, hogy közbenső tárolásra egyáltalán nincs szükség, aminek viszont a gazdaságossági vonatkozáso­kon túlmenően hygiéniai szempontból van je­lentősége. Más szempontból a találmány sze­rinti eljárás azért rendkívül előnyös, mert tet­szés szerint állítható be az elhamvasztásra ke­rülő és humuszképzésre előirányzott anyaghá­nyad aránya, ami viszont a váltakozó humusz­igényekhez való rugalmas igazodást biztosítja. A segédszita lyukmérete úgy van megvá­lasztva, hogy abban az esetben, ha a kemence teljes elhamvasztási üzemre van beállítva, csak viszonylag nagyon kis százalékarányban enged­jen át el nem égett anyagot, amely százalék­arány a megengedett határértéken alul van. E segédszita-lyukméretök kialakításánál különös tekintettel kell lennünk az üvegszilánkok kikü­szöbölésének a követelményére, ha a cél a hu­muszképzés?« amikor a hulladékanyag átalakí­tása a viszonylag kisméretű frakció csak rész­leges elégetése (pörkölése) útján történik. Ezek a kisebb méretű anyagrészek tehát, amelyek a kemencébe kerülnek, ill. résziben a kemencé­ben való átalakításkor keletkeznek, kerülnek a humuszképzés alapanyagaként alkalmazásra. Ha a kemence részleges hamvasztási üzemre van beállítva, a mechanikai aprítás után az őrlő- és/vagy hengerlőszerikezetből kikerült anyag részére beiktatott segédszita tehát alkal­mas arra, hogy ennék az anyagtömegnek vi­szonylag kisméretű részecskéit elkülönítse, és az első fázis után nyert finomanyaghoz adva humuszképzés céljára szolgáljon; ennék az alapanyagnak e célra még megfelelő a humusz­tartalma és elegendő mértékben .kisméretű szemcsékből áll. A találmányt részletesen a csatolt rajz alap­ján ismertetjük, amely az eljárás foganatosí­tására alkalmas berendezés egy lehetséges ki­viteli változatát mutatja, elsősorban a kemen­cével kapcsolatos berendezésrészek feltüntetésé­vel. Az 1 kemencéhez, amely rendszerint forgó­kemenceként van kialakítva, a hulladék a 2 nyíllal feltüntetett irányból érkezik. Annak ér­dekében, hogy a kemencébe táplált anyag tel­jes mennyiségéből, vagy egy részéből kisebb méretű darabokból álló frakciót nyerjünk, a hőkezelést olyan időtartamon át folytatjuk a A találmány szerinti eljáráshoz és berende­zéshez számos olyan előny fűződik, amelyek egyetlen eddigi megoldásnál nem mutathatók ki. így nincs szükség arra, hogy a teljes anyag- 20 mennyiséget a kemencébe juttatás előtt vala­milyen meghatározott, kis szemnagyságig meg­őröljük vagy felaprítsuk, ami lehetővé tenné az anyag gyors égetését, hanem előaprítás nél­kül kerülhet a hulladék a berendezésbe. A hő- ^5 kezelési ciklus rendkívül gyors és következés­képpen igen gazdaságos lehet; ugyanakkor az anyag akár teljesen, akár részlegesen elham­vasztható, ami különösen a humusszá alakítás szempontjából kedvező. Ugyanakkor a ham- 3 " vasztási, vagyis hőkezelési ciklus — igen gaz­daságosan — csak egy bizonyos méreten aluli frakcióra hatásos, a nagyobb hulladékdarabokira nem, vagy nem megfelelően hatásos. A szitá­lási művelettel azt a kis szemcseméretű anya- 35 got, amelynek az égetése már megfelelő mér­tékű volt (vagyis amelynek eredményeképpen csak meghatározott, megengedett szervesanyag­mennyiséget tartalmazó hamvasztott anyag tá­vozik a berendezésből, vagy csak olyan fokig 40 égetett anyag, amely humuszképzésre alkal­mas) elválasztjuk attól a nagyobb méretű da­rabokból álló frakciótól, amely a szitán visz­szamairadt, és a mechanikus továbbaprítási fo­lyamatban, aminek végrehajtása a találmány 45 szerint őrlő- és/vagy hengerlőszenkezettel tör­ténik, már csak ezek a nagyobb méretű anyag­darabok vesznek részt; ebből következően a szerkezet kisebb teljesítményű lehet, ami mind a gépkonstrukció, mind az üzemeltetési költse- 50 gek vonatkozásában tetemes költségmegtakarí­tást eredményez az olyan berendezésekhez vi­szonyítva, amelyeknél a teljes anyagmennyisé­get nyers állapotában a kemencébe való be­vezetése előtt mechanikus előaprításnak kell 55 alávetni. Ugyanakkor a találmányunk szerinti közbenső mechanikai aprítási fázis azt ered­ményezi, hogy a kemencébe újra bevezetett, előzőleg tehát egy égetési és egy mechanikai aprítási folyamatnak már alávetett anyag olyan 60 kis szemnagyságú, hogy az égetésnek csak rend­kívül rövid ideig kell tartania ahhoz, hogy a már leírt célóknak .megfelelő miértékben el­hamvasszuk, így csak olyan mennyiségű őrölt és aprított anyag kerül újra az égetési ciklus- gS 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom