157519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szeméttelepi hulladék, főleg városi szemét megsemmisítésére és/vagy humusszá alakításához szükséges előzetes kezelésére
3 157519 4 mencéje, a kemence után elrendezett osztályozószitája, őrlő- és/vagy hengerlőszeríkezete, valamint az őrlő- és/vagy hengerlőszerkezetbői az aprított anyagnak a kemencébe való visszavezetésére szolgáló szállítópályája van. E berendezésnek egy előnyös kiviteli változatnak megfelelően célszerűen az osztályozószita és az őrlő- és hengerlőszerkezet közé iktatott mágneses szeparátora van. Végül egy további találmányi ismérv értelmében a berendezésnek az őrlő- és/vagy hengerlőszenkezet után elrendezett, célszerűen a mechanikusan aprított anyagnak a kemencébe való visszavezetésére szolgáló szállítópályába iktatott segédszitája van. ba. amely a teljes kezelt hulladékanyagnak viszonylag kis részét teszi csak ki. Ebből Léhát azon a már leírt gazdaságossági előnyön kívül, hogy a mechanikai aprítószerkezet kisebb teljesítményű lehet, az a további, rendkívül előnyös hatás származik, hogy a kemence optimális hatásfokkal a lehető leggazdaságosabban üzemeltethető, mert az égetési ciklusok rövidek, azaz a hőkezelési folyamat igen gyors lehet. Így lehetőség van arra, hogy a kemence üzemét, az anyagnak a kemencében tartását, a levegő adagolását, a hőmérsékletet úgy állítsuk be, hogy az fel tudja venni a berendezéshez kezelésre érkező összes anyagmennyiséget, aminek az az eredménye, hogy közbenső tárolásra egyáltalán nincs szükség, aminek viszont a gazdaságossági vonatkozásokon túlmenően hygiéniai szempontból van jelentősége. Más szempontból a találmány szerinti eljárás azért rendkívül előnyös, mert tetszés szerint állítható be az elhamvasztásra kerülő és humuszképzésre előirányzott anyaghányad aránya, ami viszont a váltakozó humuszigényekhez való rugalmas igazodást biztosítja. A segédszita lyukmérete úgy van megválasztva, hogy abban az esetben, ha a kemence teljes elhamvasztási üzemre van beállítva, csak viszonylag nagyon kis százalékarányban engedjen át el nem égett anyagot, amely százalékarány a megengedett határértéken alul van. E segédszita-lyukméretök kialakításánál különös tekintettel kell lennünk az üvegszilánkok kiküszöbölésének a követelményére, ha a cél a humuszképzés?« amikor a hulladékanyag átalakítása a viszonylag kisméretű frakció csak részleges elégetése (pörkölése) útján történik. Ezek a kisebb méretű anyagrészek tehát, amelyek a kemencébe kerülnek, ill. résziben a kemencében való átalakításkor keletkeznek, kerülnek a humuszképzés alapanyagaként alkalmazásra. Ha a kemence részleges hamvasztási üzemre van beállítva, a mechanikai aprítás után az őrlő- és/vagy hengerlőszerikezetből kikerült anyag részére beiktatott segédszita tehát alkalmas arra, hogy ennék az anyagtömegnek viszonylag kisméretű részecskéit elkülönítse, és az első fázis után nyert finomanyaghoz adva humuszképzés céljára szolgáljon; ennék az alapanyagnak e célra még megfelelő a humusztartalma és elegendő mértékben .kisméretű szemcsékből áll. A találmányt részletesen a csatolt rajz alapján ismertetjük, amely az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés egy lehetséges kiviteli változatát mutatja, elsősorban a kemencével kapcsolatos berendezésrészek feltüntetésével. Az 1 kemencéhez, amely rendszerint forgókemenceként van kialakítva, a hulladék a 2 nyíllal feltüntetett irányból érkezik. Annak érdekében, hogy a kemencébe táplált anyag teljes mennyiségéből, vagy egy részéből kisebb méretű darabokból álló frakciót nyerjünk, a hőkezelést olyan időtartamon át folytatjuk a A találmány szerinti eljáráshoz és berendezéshez számos olyan előny fűződik, amelyek egyetlen eddigi megoldásnál nem mutathatók ki. így nincs szükség arra, hogy a teljes anyag- 20 mennyiséget a kemencébe juttatás előtt valamilyen meghatározott, kis szemnagyságig megőröljük vagy felaprítsuk, ami lehetővé tenné az anyag gyors égetését, hanem előaprítás nélkül kerülhet a hulladék a berendezésbe. A hő- ^5 kezelési ciklus rendkívül gyors és következésképpen igen gazdaságos lehet; ugyanakkor az anyag akár teljesen, akár részlegesen elhamvasztható, ami különösen a humusszá alakítás szempontjából kedvező. Ugyanakkor a ham- 3 " vasztási, vagyis hőkezelési ciklus — igen gazdaságosan — csak egy bizonyos méreten aluli frakcióra hatásos, a nagyobb hulladékdarabokira nem, vagy nem megfelelően hatásos. A szitálási művelettel azt a kis szemcseméretű anya- 35 got, amelynek az égetése már megfelelő mértékű volt (vagyis amelynek eredményeképpen csak meghatározott, megengedett szervesanyagmennyiséget tartalmazó hamvasztott anyag távozik a berendezésből, vagy csak olyan fokig 40 égetett anyag, amely humuszképzésre alkalmas) elválasztjuk attól a nagyobb méretű darabokból álló frakciótól, amely a szitán viszszamairadt, és a mechanikus továbbaprítási folyamatban, aminek végrehajtása a találmány 45 szerint őrlő- és/vagy hengerlőszenkezettel történik, már csak ezek a nagyobb méretű anyagdarabok vesznek részt; ebből következően a szerkezet kisebb teljesítményű lehet, ami mind a gépkonstrukció, mind az üzemeltetési költse- 50 gek vonatkozásában tetemes költségmegtakarítást eredményez az olyan berendezésekhez viszonyítva, amelyeknél a teljes anyagmennyiséget nyers állapotában a kemencébe való bevezetése előtt mechanikus előaprításnak kell 55 alávetni. Ugyanakkor a találmányunk szerinti közbenső mechanikai aprítási fázis azt eredményezi, hogy a kemencébe újra bevezetett, előzőleg tehát egy égetési és egy mechanikai aprítási folyamatnak már alávetett anyag olyan 60 kis szemnagyságú, hogy az égetésnek csak rendkívül rövid ideig kell tartania ahhoz, hogy a már leírt célóknak .megfelelő miértékben elhamvasszuk, így csak olyan mennyiségű őrölt és aprított anyag kerül újra az égetési ciklus- gS 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2