157489. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. X. 06. (FI—362) Német Szöveteégi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1966. X. 06. (F 50367 XII/47 a) Közzététel napja: 1969. XII. 22. Megjelent: 1970. XII. 31. 157489 Nemzetközi osztályozás: E 04 c Fischer Artúr gyáros, Tumlingen, Német Szövetségi Köztársaság Rögzítőelem í A találmány rögzítőalem, amely falazatban, betonban vagy más anyagból készült szerkezetben önmagát befogadó furatot kialakító fúrószervvel van ellátva. 5 Ismeretesek olyan rögzítőelemek, amelyek falazatban vagy egyéb anyagból készült szerkezetben méretüknek megfelelő, önmagukat befogadó furatot is kialakítanak. Az ilyen rögzítőelemék fúró oldalukat (képező végükön koronaalakú fú- 10 ró-vésőként kiképzett fúróélekkel vannak ellátva. Az ismert rögzítőelemek általában hengeres palástfelülettel vámnak kiképezve és minden esetben belső hengeres átmenő furattal vannak kialakítva. A belső furat vágóélM ellentétes végén 15 rögzítőcsayiar felvételére menet van kiképezve. Az ismert rögzítőelemék számos hátránnyal meirideJfeezniek, almi elterjedésüket gátolja. Igen tniagy hátrányt jelent például, Ibogy 4 ifúrásisoanáni kielet- 20 fcaaő lanyagtörtmiélék csak a rögzítőelem hosszirányú furatán keresztiül vezethető ©1. Az anyagtörmialiák elvezetésénél a rögzítőelemet íidőről időre a fúrandó furatból kissé ©1 kell emeülná,. hogy a fúrás során keletkező törmelékrészek kikerül- 25 jenek. A kiemelés következtében azonban a furat átmérője felbővül és annak mérete nagyobb lesz, mint amennyire a rögzítőelem elhelyezéséhez, illetve befogadásához feltétlenül szükség volna. Hátrányos az is, hogy a rögzítőelem ben- 30 geres alakja miatt a palástfelület és a furat közötti súrlódás nagy, és a súrlódás a fúrás során a rögzítőelemet jelentősen felmelegíti. A felmelegítés következtében a fúróélek f-ellágyulnak és hamarosan tönkremennek. Végezetül hátrányos az is, hogy a rögzítőeleméket a befogadó furatok elkészülte után ismét ki kell emelni a már kész furatokból. Ugyanis csak így vezethető be a belső furatba a vágóélök felőli oldalról a feszítőtüske. Cslak a feszítőtüske elhelyezése után helyezhető el véglegesen a rögzítőelem. A végleges rögzítés úgy történik, hogy a furat alsó végén feltámaszkodó feszítőtüskét a rögzítőelemnek kalapáccsal való ütésével felékeljük a rögzítőelemre. A kialapácsüitések következtében a rögzítőelem hosszirányú furata felbővül és ez feszíti a rögzítőelemet iá furat falához. A felékelés során lényeges, hogy a feszítőtüske feltámaszkodjon a furat aljára. Enélkül ugyanis az ékelés lehetetlen. Sök esetben előfordul, hogy a feszítőtüske nem tud kellően feltámaszkodni a furat aljára. Ez akkor fordul elő, ha a furaitkiképzés túl mélyre történt, vagy pedig ha a furat alján a falazat vagy v a beton kisebb szilárdságú, vagy pedig ha a fu^ rat alja légzárványban vagy a betonban gyakran előforduló üregben végződik. Hátrányos az is, hogy a rögzítőelemben kiképzett hosszfurat miatt a rögzítőelem átmérője nagyobb mint a csavar, amellyel a rögzítőelemhez kapcsolt épületszerkezetet erősítjük. Ezért általában az a törekvés, 157489