157489. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem
3 157489 4 hogy a rögzítőelem belső furata a lehető legkisebb méretű legyen. Hátrányként kell megemlíteni azt is, hogy az ismert önmagának furatolt kiképző rögzítőelem'ek gyártása nehézkes és költséges. A koronaalakú fúróélek kiképzése csak komplikált időrabló munkával történik. Ez azután az ilyen elemeknél kívánatos üzemszerű tömeggyártást lényegesen megnehezíti. A találmány célja olyan rögzítőelem kialakítása, amely a felsorolt hátrányokat kiküszöböli, amely amellett, hogy önmagának kialakítja az őt befogadó furatot, egyszerű módon a furatból való kiemelés nélkül nagy biztonsággal rögzíthető. A találmány tehát rögzítőelem, amely falazatba, betonba, vagy hasonló anyagból készült szerkezetbe helyezhető el, és amely egyik végén a rögzítőelemet befogadó furat elkészítéséhez fúrószervvel van ellátva. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy a fúrószervként kiképzett vég kúpalakban felbővülően van kiképezve és fúróélt kialakító, egymással szembefekvő lelapításokkal van ellátva és a rögzítőelem másik végéről a kúpalakú felbővülésre felékelhető, a felbővülésnek megfelelő belső kúpalakú kiképzéssel ellátott feszítő hüvelye van. A rög'zítőelieim kúpalakú részének egymással számiban fekvő, a fúróéit kiképző lelapdtáiaad biztosítják a fúrási anyagitörmelékek jó kivezetését. A fúrási törmelék jó elvezetését biztosítja a kúposán felbővülő vég is, mivel az anyag elvezetésére kellő helyet biztosít. A találmány szerinti rögzítőelem a legegyszerűbb módon a tömeggyártásra legjobban megfelelő technológiával forgácsolás nélkül, például préseléssel, sajtolással állíthatók elő. Ilyen előállítási mód mellett a zömítés következtében az anyag szilárdsága is nő. A találmány szerinti rögzítőelemnek a falazatba, betonfalbia, vagy egyéb (anyagból készült szerkezetbe való bevezetése a legegyszerűbb módon történik. A találmány szerinti rögzítőelemet egyszerű- vagy ütveifúró-fúrógép befogótokmányába fogjuk és elkészítjük a rögzítőelemet befogadó furatot. A furat elkészülte után a rögzítőelemet nem mozdítjuk ki a furatból, hanem a rögzítőelemnek s falból kiálló vége felől feszítőhüvelyt húzunk a rögzítőelemre és azt a kúpos végre felékeljük. A feszítőhüvely felékelés következtében való átmér ó-megnagyobbodása biztosítja a rögzítőelemnek a furatba való kiékelődését. A feszítőhüvelynek felékelése közbeiktatott cső segítségével kalapácsütélsekkel történik. Az olyan rögzítőelemeknél, amelyeknek falból kiálló vége menettel van ellátva, a felékelés a menetre felcsavart anya segítségével is történhet. A feszítőhüvely könnyebb felékelése céljából a találmány szerinti rögzítőelernhez tartozó feszítőhüvely hosszirányú, a kúpos vég felől kiinduló hasítékkal is ellátható. A találmány szerint a feszítőhüvely az ékelésnél felhasznált cső, vagy a feszítőanya jobb felfekvése céljából a kúpos véggel ellentétes oldalon vállperemmel is ellátható. A találmány szerinti rögzítőelem vágóéllel ellentétes vége a fúrógép tokmányába való befogásra alkalmas toldattal is ellátható. A toldat segítségével a rögzítőelem a furat kiképzése során egyszerű módon befogható a fúrószerkezet fúrótokmányába. A toldat hengeres, kúpos, vagy bármilyen, a tokmánynak megfelelő kiképzésű lehet. Sok esetiben, a toldat a rögzítőelemien zavaró lehet, ezért a találmány szerint a toldat törést elősegítő kimélyítéssel is kialakítható. Ilyen kiképzés mellett a toldat a furat elkészítése után a kívánt helyen egyszerű módon letörhető, természetesen eközben a rögzítőelem a furatban marad. A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti rögzítőalem szétszedett állapotban, az la ábra a találmány szerinti rögzítőelem fúróhegyének részoldalnézete, a 2. ábra a találmány szerinti rögzítőelem függőleges részmetszete felékelés közben, a 3. ábra anyával felékelt feszítőhüvelyes találmány szerinti rögzítőcsap metszetben. Az 1. ábrán ábrázolt találmány szerinti kiviteli példán 1 rögzítőelem 2 vége kúpalakban van felbővítve. Az 1 rögzíiőelem kúpszerűen felbővülő 2 vége 3 fúróéleket kiképző egymással szembenfekvő 4 lelapításokkal van ellátva. A 4 lelapítások az 1 rögzítőelem 2 vége felé egymás felé közelednek. A kiviteli példán a 3 fúróéi fúróélezéssel van ellátva, azonban az vésőélként is kiképezhető. Az 1 rögzítőelem kúpszerűen felbővülő 2 végével ellentétes 5 szára ß menettel van ellátva. Ezenkívül az 1 rögzítőeilem kúposán felbővülő 2 véggel ellentétes 7 vége 8 toldattal is el van látva. Az ábrán nem ábrázolt fúró fúrótokmányába a 8 toldattal kerül befogásra az 1 rögzítőelem. A 8 toldat és az 5 szár között a rögzítőelem 9 helyén vékonyabb keresztmetszettel van kiképezve. A vékonyabb keresztmetszet biztosítja a 8 toldat kívánt helyen való leitörését. Az 1 rögzítőelemet 10 feszítőhüvely rögzíti a furatba. A 10 rögzítőhüvely külső kerületén hengeresen van kiképezve és 11 belsői líuttláta aizioinias méretű az 5 sziáír méretével. A 10 feszítőhövely 11 belső furata az 1 rögzítőelam kúposam Ifeibővülő 2 /végének megfelelően ugyancsak felbővülően van kiképezve. A 10 feszítőhüvely ezenkívül kúposán felbővülő végéből kiindulóan hosszirányú 12 hasítékkal is el van látva. A 2. ábrán az 1 rögzítőelemnek 13 falazatba való bevezetését mutatjuk be. Amint az ábrákból látható a 10 feszítőhüvely már nagyobb részt fel van ékelve az 1 rögzítőelem kúposán felbővülő 2 végére. A 10 feszítőhüvelyt az ezen az ábrán ábrázolt kiviteli példán 14 cső segítségével ékeljük fel a kúpos 2 végre. A 14 cső belső átmérője az 1 rögzítőelem 5 szárának átmérőjének mére-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
