157461. lajstromszámú szabadalom • Alkiltiovinil-foszfono-ditioát-tartalmú herbicid szerek

13 157461 14 zése után a reakcióelegyet szobahőmérsékletre (25 C°) való lehűléséig keverjük. A reakcióelegyet ezután hideg vízzel mossuk, a benzolos fázist elkülönítjük, 5%-os vizes nát­riumhidrogénkarbonátoldattal mossuk, majd vízzel mindaddig mossuk, míg a mosófolyadék semleges kémhatást nem mutat. Ezután az ol­datot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és az oldószert vízfürdőn, vákuum alatt lepárol­juk. Az így kapott olajszerű nyers terméket d esztiiláva, 63%^os termelési hányaddal kap­juk az S,S-dipropil-2-<4'-Jklórfeniltio)-vinil-fosz­fonoditioátot („7289" vegyület), amely 0,04 mm Hg-oszlop nyomás alatt 212 C°-on forr; n20 o = = 1,6158. 14. példa: 6,5 g (0,11 mól) etilmerikaptánt 50 ml víz­mentes etiléterrel hígítunk, majd 2,1 g (0,09 mól) fém-nátriumot adunk hozzá, majd a reak­ció végbemenetele után 20 g (0,09 mól) S,S-di­etil-1-klórvinil-foszfonoditioátot adunk keverés közben a fenti módon kapott nátrium-etilmer­kaptid szuszpenzióhoz, miközben a reakció­elegy hőmérsékletét hűtéssel 30—35 C°-on tart­juk. A reakcióelegyet éjjelen át keverjük, majd hideg vízzel mindaddig mossuk, míg a mosó­fólyadékolk semleges kémhatást nem mutatnak. Az éteres réteget elkülönítjük, vízmentes nát­riumszulfáton szárítjuk, majd az oldószert vá­kuumban lepároljuk. A kapott nyers olajszerű terméket kétszer desztillálva, 81%-os termelési hányaddal kapjuk az S,S-dietil-l~(etiltio)-vinil­-foszfonoditioátat („7086" vegyület), amely 0,03 mm Hg-oszlop nyomás alatt 150 C°-on forr; n25 D = 1,5721. 15. példa: 8,5 _ g (0,35 mól) S,S-dietil-,2-(metiltio)-vinil­-foszfonoditioátot kétszeres térfogatú kloroform­ban oldunk. Az oldathoz lassan hozzácsepegtet­jük 6,5 g (0,035 mól) m-klórperbenzóesav 50 ml kloroformmal készített oldatát. A hozzáadást olyan ütemben végezzük, hogy 'a reakcióéi egy hőmérséklete 30—35 C° maradjon; a -reakció­elegyet a hozzáadás egész tartama alatt ke­verjük. Amikor a jódkáliumos keményítő indiká­torpapír már nem mutatja m-klórpenbenzoe­sav jelenlétét (a reakcióelegy már nem változ­tatja kékre az indikátorpapír színét), a reak­cióelegyet 10%-os vizes nátriumkarbonátoldat­tal mossuk, a m-klórperbenzioesav teljes eltá­volítása céljából. A kloroformos réteget azután elkülönítjük, vízmentes nátriumszulfátoh szá­rítjuk, majd az oldószert vízfürdőn, vákuum alatt ledesztilláljuk. A kapott olajszerű mara­dékot aktívszén-rétegen át leszűrjük az esetle­ges zavarosságot okozó vagy színező szennye­zések eltávolítása végett; ily módon 88%-os termelési hányaddal kapjuk az S,S-díetil-2-(me­tilszulfinil)-vinil-foszfonoditioátot („7159" ve­gyület); n25 D = 1,5853. 16. példa: 10 g (0,037 mól) S,S-dipropil-2-(metiltio)-vi-, nil-foszfonoditioátot kétszeres térfogatú kloro­formban oldunk. Az oldathoz lassan hozzácse­pegtetünk 50 ml kloroformban oldott 6,4 g (0,037 mól) m-klórperbenzoesavat. A hozzá­adást olyan ütemben végezzük, hogy a reak­cióelegy hőmérséklete 30—35 C° maradjon; a reakcióelegyet a hozzáadás egész tartama alatt keverjük. Akkor a jódkáliumos keményítő in­dikátorpapír már nem mutatja mnklórperíben­zoesav jelenlétét, a reakcióelegyet 10%-os vizes nátriumkarbonátoldattal mossuk, a m-Mórper­benzoesav teljes eltávolítása céljából. A kloro­formos réteget azután elkülönítjük, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, majd az oldószert vízfürdőn, vákuum alatt ledesztilláljuk. A ka­pott olajszerű maradékot aktívszén-rétegen át leszűrjük az esetleges zavarosságot okozó vagy színező szennyezések eltávolítása végett; 99%­os termelési hányaddal kapjuk az S,S-dipropil­^-límetilszuHinilJ-vinil-íoszfonoditvoátot („7208" vegyület); n20 D = 1,5301. 17. példa: 18. példa: 9,5 g (0,04 mól) S,S-dimetil-2-(etiltio)-vmil­-foszfonoditioátot kétszeres térfogatú kloro­formban oldunk. Ehhez az oldathoz lassú ütem­ben hozzácsepegtetjük 7,2 g (0,042 mól) m­klórperbenzoesav 50 ml kloroformmal készített oldatát. A hozzáadást olyan ütemben végezzük, hogy a reakcióelegy hőmérséklete 30—35 C° maradjon; a reakcióelegyet a hozzáadás egész 10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 10 g (0,034 mól) S,S-dibutil-2-(metiltio)-vinil­-foszfonoditioátot kétszeres térfogatú kloro­formban oldunk. Az oldathoz lassú ütemben 35 hozzácsepegtetjük 6 g (0,035 mól) m-klónperben­zoesav 50 ml kloroformmal készített oldatát. A hozzáadást olyan ütemben végezzük, hogy a reakcióelegy hőmérséklete 30—35 C° marad­jon; a reakcióelegyet a hozzáadás egész tar-40 tama alatt keverjük. Amikor a jódkáliumos ke­ményítő indikátorpapír már nem mutatja m­klórperbenzoesav jelenlétét, a reaíkcióelegyet 10 %-os vizes nátriumkarbonátoldaittal mossuk, a m-4dórperbenzoesav teljes eltávolítása céljából. 45 A kloroformos réteget azután elkülönítjük, víz­mentes nátriumszulfáton szárítjuk, majd az oldószert vízfürdőn, vákuum alatt ledesztillál­juk. A kapott olajszerű maradékot aktívszén­rétegen át leszűrjük az esetleges zavarosságot 50 okozó vagy színező szennyezések eltávolítása "végett; 99%-os termelési hányaddal kapjuk az S,S-dibutil-2-(metilszulfinil)-vinil-foszf onoditio­átot; n23 D = 1,5400. („7210" vegyület) 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom