157455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás SiC alapanyagú villamos túlfeszültséglevezető ellenálllás előállítására és berendezés az ellenállás zsugorítására

5 157455 6 A kötőanyag emulzió készítésénél felhasznált anyagok: Hochenbockai kvarchomok 8,1 kg Zettlitzi kaolin 16,0 kg 5 Lítiumkarbonát 0,9 kg Víz 25,0 kg 50,0 kg Fenti alkotókból álló kötőanyag keveréket porcelán golyósmalomba töltjük és a nedves őr­lést mindaddig végezzük, míg 10 /i-nál kisebb szemcsenagyságú őrleményt nem kapunk. A ned­ves úton megőrölt szilárd alkotók 10 /,t-nál kisebb szemcsefinomsággal rendelkeznek. Az őrleményt és a SiC-t, valamint az a fázisú Al2 03-at kettős „Z" lapátú keverőbe adagoljuk és keverjük, majd a kapott homogén masszát szárítjuk. Földnedves állapotban feldaraboljuk és 2 mm lyukbőségű szitán átnyomjuk. Az ellenálláshoz szükséges anyagmennyiséget kiadagoljuk, acél présszer­. számba töltjük és kb. 750 kp/cm2 nyomással a kívánt 'formára alakítjuk. A nyers ellenállást méretétől függően 1—2 hé­tig szobahőmérsékleten tartjuk, majd szárító­szekrényben fokozatosan 100 C°-ig melegítjük. Előégetés levegőn történik, lépcsőzetesen hevítve max. 800 C° hőmérsékletig. Átlagos hevítési se­besség: kb. 140 C°/óra. Az előégetett ellenálláso­kat későbbiekben ismertetett függőleges elren­dezési hidrogéngáz áramú csőkemencében max. 1290 C° hőmérsékleten zsugorítjuk. A zsugorított ellenállások felületeit letisztít­juk, majd a csatlakozó felületeket Zn vagy Cu vagy Al fémbevonattal látjuk el. A homloklapok szélén 3—4 mm széles fémmentes gyűrűt alakí­tunk ki. A palástfelületet villamosan szigetelő festékréteggel borítjuk. Az ellenállást két-két különböző polaritású formáló áramimpulzussal stabilizáljuk, 8/20 /ÍS alakú, 3:50—400 A/cm2 áramsűrűséget előidéző hullámmal. A formált ellenállásokat rendelteté­süknek megfelelően osztályozzuk. Ismeretes, hogy a SiC alapanyagú villamos túlfeszültséglevezető ellenállások zsugorítását vízszintes tengelyű toló- ill. csőkemencében vég­zik. A betétanyagot tűzálló csónakokba rakják, mely csónakok szakaszos előtolással a kemence hőzónáján áthaladnak. A gyakorlat során meg­állapítottuk, hogy a zsugorító kemencében víz­szintesen elhelyezett ellenállások nem felelnek meg az előírt követelményeknek, mert az ellen­állástest anyagstruktúrája zónázódott, vagyis egyik részén nagy vezetőképességű anyag alakult ki, míg másik részén nagy ellenállású tulajdon­sággal rendelkezett. A fenti hőkezelési asszimetriából eredő hibát találmányunk alkalmazásával úgy küszöböljük ki, hogy függőleges szimmetria tengelyű zsugo­rító kemencét alakítunk ki, melyben az ellenál­lásokat oszlopszerűen egymásra rakva, a védő­cső segítségével az izzítóíéren keresztül vezetjük. Ekkor a hő minden oldalon egyenletesen, radi­ális irányban halad íaz ellenállás belseje felé és az asszimetria megszűnik. A fentiekben ismertetett eljárással készített SiC nemlineáris ellenállások kiégetését a talál­mány szerinti zsugorító kemencében végezzük, melynek példaképpeni kiviteli alakját a semati­kus rajzok segítségével részletesen ismertetjük, ahol: , 1. ábra: a kemence' tengelyirányú hosszmet­szetét, 2. ábra: a tömítő szerkezet hosszmetszetét áb­rázolja. A zsugorító kemence függőleges, vagy közel függőleges irányú, áttolós rendszerű csőkemence, melynek szimmetria tengelyében az oszlopsze­rűen egymásra helyezett ellenállások, vagy rövi­den az 1 betétoszlop folyamatos áttolását előse­gítő 2 védőcső van elhelyezve. A 2 védőcső az 1 betétoszlop alakjának megfelelő kialakítású és úgy van méretezve, hogy azon keresztül az 1 be­tétoszlop akadálytalanul, felülről lefelé, az ellen­kező irányban áramló védőgázban áthaladjon. A 2 védőcső középső szakaszát a 3 villamos fű­tésű 4 izzítótér képezi, melyet kívülről az 5 hő­szigetelő köpeny vesz körül. A 2 védőcső 4 izzí­tótér előtti és mögötti szakaszát a hűtőterek al­kotják, melyeket kívülről a 6 és 7 hőcserélő ké­szülékek öveznek. A 2 védőcsőben alulról felfelé védőgázt, előnyösen 8 hidrogéngázt áramolta­tunk keresztül. A 2 védőcső 4 izzítótérben levő szakasza kétféle lehet, mégpedig gáz átnemeresz­tő falú, vagy gázáteresztő falú. Ez utóbbi esetben a 2 védőcső falán átdiffundált védőgáz kiáram­lását a kemencéből, az 5 hőszigetelő köpeny kül­ső falának célszerű kiképzésével akadályozzuk meg. Ennél a szerkezeti kialakításnál a 8 védő­gáz nemcsak a 2 védőcső belsejében áramlik vé­gig, hanem az 5 hőszigetelő köpeny külső fala által közrezárt teret is kitölti és azt állandóan öblíti. A 2 védőcsőnek azon szakaszai, melyek a 4 izzítótéren kívül vannak, pl. a hűtőtérben levő szakaszok, célszerűen acélból készülnek. Miután 2 védőcső egyes szakaszai különböző hőtágulási együtthatóval rendelkező anyagolkból készülnek, a csőcsatlakozásoknál megfelelő tömítésről kell gondoskodni. Erne a célra eredményesen azbeszt zsinór tömítést alkalmaztunk. A 4 izzítótér fűtését a 2 védőcső külső falára felcsévélt villamos ellenállásból készített 3 villa­mos fűtőtest látja el. A 4 izzítótérben uralkodó hőmérséklet megfelel 1 betétoszlop zsugorítási hőfokának, mely a találmány szerint 1300 C°-nál kisebb, célszerűen 1270—-1290 C°. A 2 védőcső alsó szakaszában a védőgáz, elő­nyösen 8 hidrogéngáz bevezetését biztosító 9 be­ömlőszerve és a 2 védőcső felső szakaszában az említett gáz elvezetését biztosító 10 ki ömlőszerve van. A 2 védőcsőben alulról felfelé áramló 8 vé­dőgáz közvetlenül érintkezik az 1 betétoszloppal,' annak haladási irányával ellentétes irányú. Sze­repe az, hogy a zsugorítás folyamata alatt az 1 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom