157405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diazacikloalkano [2,1-a]-izoindol származékok előállítására
3 157405 4 melyekben a kis szénatomszámú alkil-csoport jelentése a fent megadott. Á „halogén"' kifejezés mind a négy halogént — azaz klórt,~b!rómot, jódot és fluort — magábanfoglalja. Az (I) és (II) képletű vegyületek sói nem-toxifcus szerves vagy szervetlen savakkal képezett isók lehetnek. Szerves savként pl. maleinsav, fumiársav, aszkorhinsav, boirfcősav, szalicilsav, borostyánkősav, citromsav és hasonlók, míg szervetlen savként pl. hidrogéhhalogenidek, mint sósav és brómlhidrogén, továbbá kénsav, szulfamiinsav, foszforsav és hasonlók alkalmazhatók. A savaddíeiós sókat ismert, a szakembet számára nyilvánvaló módon állítjuk elő. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint az (I) és (II) képletű aromás vegyületeket oly módon :állíthatjuk elő, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet (mely képletben Rí, E2, R 3 és R 4 jelentlése a fent megadott) valamely (XII) általános képletű diaminnal reagáltatunk (ahol B jelentése a fent megadott); vagy valamely (VI) általános 'képletű vegyületet (mély képletben B, R1; R,, R 3 és R 4 jelentése a fent megadott) Liewis-s avval történő kezeléssel ciklizáiunk; vagy valamely (VIII) általános képletű vegyületet vagy (X) általános • képletű dehidirö-származékát (ahol B, Rj és R2 jelentése a fent megadott) valamely (XI) általános képletű , fenilorganofémvegyülettel reagáltatunk (mely képletben R'3, és R' 4 jelentésié hidrogénatom, halogénatom, kis szénatomszámú álkil-, kis szénatomszámú alkoxi- vagy trffluormetil-csqport és Z jelentése Li, MgBr, MgJ vagy MgCl); vagy valamely (XIII) általános képletű vegyületet (mely képletben B, R1; R 2 , R 3 és R4 jelentése a fent megadott) oxidálószerrel kezelünk; kívánt esetben egy kapott, R8 helyén hidrogénaitomot tartalmazó (I) képletű vegyületet a megfelelő hidroxi-Jielyettesített vegyületté oxidálunk, kívánt esetben egy .kapott, Rs helyén hidroxi-csaportot tartalmazó (I) képletű vegyületet a megfelelő kis szénatomszámú alkoxi-iielyettesített vegyületté alkilezünk, kívánt esetben egy kapott raoemátat optikailag aktív antipódjaiiia szétválasztunk és kívánt esetben egy kapott bázikus vegyületet savaddíeiós sóvá alakítunk át. A találmányunk tárgyát képező eljárás egyik foganatosítási módját az (I) és (II) képletű vegyületek előállítására a 2. képletsorban tüntetjük fel (a képletekben R1; R 2 , R,, R 4 , R 7 és B jelentése a fent megadott). A kiindulási anyagként felhasznált (V) képletű diolok ismert vegyületek vagy ismert vegyületek előállításával analóg módszerekkel készíthetők. Az (V) képletű dlol kiindulási anyagokat önmagukban ismert oxidációs módszerekkél (pl. szeléndioxiddal vagy hasonló oxidálószerekkel vagy más oxidációs rendszerekkel — pl. krómtrioxiddal piridiniben) könnyen a (IV) képletű dikarfoonil közbenső termékekké alakíthatjuk. Az oxidálószerekkel történő kezelést általában szerves oldószerben hajtjuk végre. Oldószerként pl. dimetilfo:imamidot, dáimetilszulfoxidot, szénhidrogéneket (pl. benzolt, toluol), alka-5 nolokat (pl. kis szénatomszámú alkanolokat, mint metanolt, etanolt és hasonló alkoholokat) vagy ecetsavat vagy más hasonló oldószereket alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen magasabb hőmérsékleten, célszerűen szdhahőinérsék-10 let és 150 C° közötti hőfokon végezhetjük el. A (IV) képletű közbenső termékek új vegyületek. A (IV) képletű vegyületeket (XII) képletű diaminoikkal (ahol B jelentése a fent meg-15 adott), a komponensek összekeverése útján vagy szerves oldószer (pl. benzol, toluol, alkanolo'k, mint kis szénatomszámú alkanolok és hasonlók) jelenlétében történő «agáitatással könnyen kondenzálhatjulk. A kondenzációt álta-20 Iában szobahőmérsékleten vagy ennél magasabb hőfokon, előnyösen 2.0—'150 C°-on végezhetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy a (XII) képletű diamint sója alakjában alkalmazzuk, miíkoris a reakciót ömledékiben hajtjuk 25 végre. A reakció-termékeket [azaz a (III) képletű vegyületeiket] pl. valamely oxidálószerrel, pl. hidrogénpar oxiddal vagy gáz alakú oxigénnel szobahőmérsékleten történő kezeléssel könnyen 30 az i(Ic) általános képletű peroxidofcká oxidálhatjuk. A peroxidokat könnyen a megfelelő végtermékké redukálhatjuk. Az oxidációt általában szerves oldószerben (pl. alkohol, dimetilformamdd és hasonlók) szobahőmérsékleten 35 hajtjuk végre, azonban magasabb hőmérsékleten, pl. 20—100 C°-<an is dolgozhatunk. Minthogy a peroxid-közbenső termékek könynyen redukálhatok, a (III) képletű vegyület oxidálószerrel történő kezelése után kapott reak-40 ció-elegy (le) képletű végtermékeket és (Ic) képletű peroxid-közbenső termékeket is tartalmaz. A peroxid teljes redukciója a reafccióelegyíből történő izolálás nélkül is lejátszódik; /" eljárásunk egyik előnyös foganatosítása módja 45 szerint az oxidációs terméket közvetlenül valamely redukálószerirel kezeljük. Az i(Ic) képletű peroxidot azonban kívánt esetben a reakcióelegyből szokásos módszerekkel (pl. kromatográfiás úton vagy frakcionált kristályosítással 50 vagy más hasonló módon) izolálhatjuk. A peroxid redukcióját a paroxidok redukciójára felhasználható szokásos íredulkálószerekkel (pl. nátriumszulfittal, triállkilfoszfittal vagy ha-55 sonló redufcálószerékikel) végezhetjük el. A reakciót előnyösen szerves oldószer (pl. valamely alkohol, mint metanol,. etanol és hasonlók; dimetilformiamid, süb.) jelenlétében végezzük el. Amennyiben a peroxid sóját alkalmazzuk, vizes 60 oldószerben (pl. vizes alkoholos oldószerben) dolgozhatunk. A reakciót előnyösen, szobahőmérsékleten vagy ennél magasabb hőfokon, különösen pl. ,20—100 C°-on hajthatjuk végre. Az (le) képletű vegyületek — mint már kö-65 zöltüik — a hidroxilpiroton vándorlása útján a 2
