157404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonilkarbamidok előállítására

157404 oldatot 3 n sósavval kongóra megsavanyítjuk. A kiváló olaját etilacetáttal extraháljuk, az etil­acetátos oldatot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és szűrés után vákuumban be­pároljuk. A maradékot butilacetátból átkristá­lyosítva 34 g l-/44/M2-metoxi-5-klór-benz­aímido)-etil]-ibenzolsZiUlfonamidio/-3-(3-endo-D­-kámforilj-karfoamidot kapunk. 10 toluolos foszgén-oldatot csepegtetünk. A reak­ció lejátszódása után a reakcióelegyet még 1 órán át keverjük, majd szűrjük és a maradékot forró toluollal .mossuk. A szűrletet bepároljuk és a maradékot aoeton-petroléterből átkristályo­sítjuk. A kapott endo-D-bornilén-(2,3d)-oxazo­lidinon 168 C°-on bomlik, (a)D == 87° (alkohol, c = 3). 13. példa: 1 g endo-D-bornilén-(2,3d)-N-(p-toluolszulfonil­karboxamino)-oxazolidinont 10 ml n nátronlúg­ban szuszpendálunk és 3 órán. át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk. A lehűtött oldatot 20 mii vízzel hígítjuk, mikoris a kivált olaj feloldódik. Az oldatot 2 n sósavval erősen megsavanyítjuk. A csapadékot szűrjük, vízzel mossuk és alkohol/vízből átkriistályosítjuk. A kapott l^(p-toluolszulfonil)-3-(2-endo-4iid:roxi-3--endo-D-bornilJ-fcarbamid az 1. példa szerint készített termékkel azonos. 14. példa: 3,5 g endo-DL-nor-bornilén-(2,3d)-N-(p-toluol­szulfonilfoariboxamino)-oxazolidinont 70 ml 1 n nátronlúgban 3 órán át vízfürdőn melegítünk. A reakcióelegyet lehűlés után híg ecetsavval megsavanyítjuk és a csapadékot etilacetátból kristályosítjuk. A kapott l-(p-toluolszulfoniil)-3-~(2-endo-hidroxi-3-endo-DL^nQi>bornil)-<karb­amid a 10. példa szerint készített termékkel azonos. ' • 15. példa: l-(p-toluolszulfoni(l)-3-(2-endo-hidroxi-3-endo­-DL-nor-4bornil)-karbamidot az 5. példában leírt módon krómsavval oxidálunk. A kapott l-(p­-toluolszulfonil)-3-(3-endo-DL-nor^kámforil)­-karbiamid a 9. példa, termékével azonos. 10 15 20 25 c0 35 40 45 16. példa: , 20 g endo-D-bornilén-(2,3d)-oxazoIidinon és 100 ml absz. xilol szuszpenzióját 24 ml p-toluol­szulfonilizocianáttal 3 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A xilolt ledesz­tilláljuk és a maradékot többízben, összesen 200 ml éterrel extrabáljük, majd aceton^petrol­éterből átkristályosítjuk, A kapott endo-D­-bomilén-(2,3d)-N-(toluolszulfonilkarboxiammo)­-oxazolidinon bomláspontja 155 C°, (a)o = 155" (kloroform, c = 3). A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 70 g 3-endoamino-D-borneol és 140 g ólom­karbonát 200 ml toluollal képezett szuszpenzió­jához keverés közben lassan 280 ml 2%-os 50 55 17. példa: 3 g endo-DL-nor-bornilén-(2,3d)-oxazolidinont 4,3 g p-toiuolszulfonilizoeianáttal 30 ml toluol­ban 3 órán át főzünk. A reakcióelegyet bepárol­juk és a maradékot éter/petroléterből kristályo­sítjuk. A kapott endo-DL-nor-bornilén-(2,3d)~N­-(p-toluol8zulfonilkarboxamino)-oxazolidinon 140—142 C°-on olvad (aceton-petroléterből). A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 6 g S^amino-DL-nor-^bornel-hidrökloirid 20 ml vízzel képezett oldatát nátronlúggal meglúgosít­juk. A felszabaduló bázist benzolban f elvesz­szük és ia benzol ledesztillélása után 40 ml toluolban oldjuk. Az oldatot 19 g ólomkanbonát­tal, majd 45 perc alatt 30 ml 20%-os toluolos foszfogén-oldattal elegyítjük. A reakcióelegyet 2 órán át 20 C°-on keverjük, majd szűrjük. A csapadékot 2X70 ml etilacetáttal főzzük. Az egyesített szűrleteket a kristályosodás megin­dulásáig bepároljuk. A kapott endo-DL-nor­bornilén-(2,3d)-oxazölidinon 137—139 C°-on ol­vad (aceton-petroléterből). 18. példa: 13,5 g 3-endo-amino-DL-kámfor-hidroklpridot a 2. példa szerint 15 ml p-tozilizocianáttal rea­gáltatunk. A kapott termék 15,3 g l-(p-toluol­szulfonil)-3-(3-endo-DL-Hkámforil)-ikarbaimid, mely 164 C°-on bomlik. A 3-endo-amino-DL^kámfor-hidirokloridot a következőképpen állíthatjuk elő: 15 g izonitrozo-DL^kámfort 120 ml híg nátronlúgban (1.5 g NaOH) oldunk. Az oldatba 18 g ciníkport viszünk be. A képződő olajos 3-endo^amino-DL-ká:mfort éterben felvesszük és az óteres oldatot káliumkarbonáttar szárítjuk. Az oldathoz erősen savanyú reakcióig sósavval telített étert adunk. A csapadékot elválasztjuk és száraz éterrel mossuk. A kapott termék 13,5 g 3-endo^amino-DL-kámfor-hidroklorid, mely 227 C°-on bomlik. 19. példa: 60 l-(p-toluolszulíonil)-3-endo-DL-kámíoril--karbamid redukciójával a 3. példában leírt módon l-(p-toluolszulfonii)~3-(2-endo-hidroxi-3-~endo-DL-bornil)-karbamidot állítunk elő. A termék bomláspontja 189 C° (aceton-petroléter­g5 bői történő átkristályosítás után).

Next

/
Oldalképek
Tartalom