157398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-amino-s-triazinok előállítására

5 Rá hidrogénatomot, 1—5 szénatomú alkilgyököt, 3 vagy 4 szénatomú alkenilgyököt, vagy összesen 3—6 szénatomú alkoxialkil- vagy alkiltioalkil-gyököt, X klóratomot vagy különösen egy -NR1R2 csoportot képvisel, ez utóbbiban padig R] és R9 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható, vízben oldódó aminők példáiként az alábbiak említhetők: ammónia, metilamin, dimetilamin, etilarnin, dietilamin, propilamin, izopropilamin, di-n-propilamin, metil-propilamin, etil-propilamin, n-butilamin, szek.butilamin, izobutilamin, terc. butilamin, n-amilamin, szek.amilamin, izoamilaimin, ciklahexilamin, allilamin, metillilamin, gamma-metoxipropilamin, gamma-etoxipropilamin, báta-metoxietilamin, béta-etoxilamin, gamma-propoxipropilamin, gámma-izopropoxipropilamin, etanolamin, dietanolarnin -s propanolaminok. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja esetében a kereskedelmi minőségű cianuríkloridot metil-etilketon és jég elegyébe keverjük, amikoris a jég megolvad és a cianurklorid túlnyomó része oldódik a matiletilketonban; a cianurklorid különösen durvaszemcséjű részei diszpergált alakban maradnak a metiletilke bon-víz elegyben. Az elegy hőmérséklete egyidejűleg k'b. —6 C° és —4 C° közé süllyed. Ezután az amint adjuk vizes oldatban hozzá, mégpedig vagy kétszeres moláris menynyiségben, amikoris a hozzáadott amin fele savlekötőszerül szolgál, vagy ekvimolakuláris mennyiségben, ugyancsak vizes oldat alakjában és ezt követően egy savlekötőszerül szolgáló alkálivegyület ekvimolekuláris mennyiségét is hozzáadjuk kisebb adagokban, erélyes keverés közben a reakcióelegyhez; a reagáló anyagok elegyítése után a reakció végbemegy. A reakció befejeztével a reakcióelegy két jól elkülönülő rétegre válik szét. A reakcióelegy hőmérséklete a reakció befejeztével +20 C° és +30 C° között van. Az új eljárásnak a víz-aceton eleggyel dolgozó ismert eljárással szemben különleges előnye, hogy a cianurklorid egy kétfázisú rendszerből álló reakcióközegben reagál az aminnal, mimellett a két fázis részben oldódik egymásban. Ezáltal a két fázis között biztosítva van a megfelelő fázisokban oldódó két »-eagálóainyag gyakorlatilag teljes cserélődése a két fázis között. A szerves fázisban oldott cianurklorid jó reakcióképessége folytán a reakcióegyeinsúly teljesen a kívánt reakciótermék irányában tolódik el. Az oldószerelegyben még csak diszpergált, nem oldott cianurklorid folyamatosan feloldódik a szerves oldószerben és azonnal reakcióba lép az aminnal. Ehhez az eljáráshoz a szokásos szemcsenagyságú technikai minőségű cianurklorid alkalmazható. Az eljárás termékeként 99% feletti tisztasági fokban és több mint 90% termeléssel kapjuk a kívánt diktór-amino-s-triazinokat és így feleslegessé válna az ismert eljá-7398 G ráT.ok esetében szükcéges körülményes és költsége;; tisztítási műveletek. További fontos előny, hegy a metiletinketon a reakció befejeztével azeotrep elegy alakjában ledesztilálható, rege-5 nerálható és újból felhasználható az eljárásban. Az így kapott diklór-amino-s-triazinqk elkülönítés nélkül közvetlenül tovább reagáltathatok klór-diamino-s-triazinokká; egy másik amin-10- nak és további savlekötő szernek vizes oldatban történő hozzáadásával jó eredménnyel megoldható az aminocsoportokon különbözőképen helyettesített s-triazinok előállítása is. Ha a reakció első lépésében az amin feleslegét alkal-15 máztuk savlekötőszerként, akkor csupán alkálit kell a reakcióelegyhez savlekötőszerként adni, hogy a második reakciólépésben a két aminocsoportón egyformán helyettesített klór-diamino-s-triazint kapjunk. 20 A találmány szerinti új eljárással, a cianurklorid két klóratomjának kicserélése útján előállítható klór-diamino-s-triazin-származékok kiváló herbicid hatóanyagok. Emellett közbenső 25 termékként is felhasználható további herbicid anyagok előállítására. Alkoholokkal ill. tiolokkal való reagáltatás útján a megfelelő alkoxi- ill. alkiltio-bisz-amino-s-triazinokat nyerhetjük ezekből a vegyületekből. Az 1 mól aminnal való re;-.ü agáitatás útján nyerhető diklór-amino-s-triazinok szintén közbenső termékként használhatók herbicid hatóanyagoknak, pl. aminokkal, alkoholokkal ill. tiolokkal való reagáltatás útján történő előállítására. 35 A találmány szerinti eljárás nagyipari méretben különösen jól alkalmazható kétlépéses eljárásként a cianurklorid-molekula két klóratomjának megfelelő amíno-gyökkel való kicserélésére, különféle 2-klór-4,6-bisz-amino-s-40 -triazin-származékok előállítása céljából. Az első klóratomnak egy vízben oldódó amin gyökével való kicserélése után a kapott 2,4-diklór-6-amino-s- triazin-származéknak a víztartalmú reakcióelegyből való elkülönítése az ilyen könnyen 45 hidrolizáló volta következtében elővigyázatosságot igényel, és ezért technikailag előnyösebben folytathatók le a közbenső termékek elkülönítését nem igénylő kétlépéses műveletek. Az alábbi táblázatban összehasonlítás céljá-50 ból összefoglaltuk azokat az eredményeket a reakciótermelési hányada és a végtermékek tisztasága ill. a képződött melléktermékek mennyisége szempontjából, amelyeket 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-s-triazinnak cia-55 nurkloridból, etilaminból és izopropilaminból két lépésben történő előállítása során kaptunk, reakcióközegként vizet és a) vízben teljesen oldódó b) vízben nem oldódó 60 c) vízben részlegesen oldódó szerves oldószert alkalmazva. A táblázatban 1., 2. ill. 3. számokkal jelzett termékek a következők voltak: 1. •= 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-s-65 -triazin (kívánt termék) 3