157396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású szulfanamid-származékok előállítására

157396 port, hidroxialkilcsoport, mint /3-hidroxietil­vagy észterezett karboxilalkil-csoport, pi. etoxi­karbonil-etil-csoport. Az előnyös származékok­ban azonos az, RG és R 7 szubsztituensek hidro­génatomot jelentenek. A 2,5-dioxopirrolidino- 5 csoporthoz képest a szulfonamido-csoport a ve­gyületben célszerűen a 4-helyzetben áll. Mint már a fentiekben, említettük, az R1 , R 2 , R3 és R 4 szubsztituensek közül legalább az egyik j0 egy aril-csoport, vagyis egy aromás szénhidro­géncsoport. Ez, helyettesítetlen vagy egy vagy több szubisztituenst, mint pl. alkoxi-, metilén­dioxi-, nitro-, ciano-, acil-, karboxil-, észterezett karboxil-, amino-, alkilamino-, szulfonamido- 15 vagy acilamido-csoportokat vagy halogénatomot tartalmazhat. Az alkoxi-, alkil-, alkenil-, áral­ku- vagy észterezett karboxil-csoportok alifás részükben célszerűen 1—5 szénatomos gyökö­ket tartalmaznak. 20 Az egyik igen előnyös vegyületként az l'-[3-metil-3-fenil-2,5-dioxopirrolidino]-4'-szulfon­amidö-benzolt említjük. A további kiemelt ve­gyületek a következők: 25 l'-[3-(p-klórfenil)-3-metil-2,5-dioxopirrolidino]­-4'-szulfon,amido-benzol l'-[3-(p-fluorfeniil)-3-metil-2,5-dioxopirrohdi­no]-4'^szulf onamido-benzol r~(3-fenil-2,5-dioxopirrolidino)-4'-szulfonami- 30 do-benzol l'-(3-fenil-3-butil-2,5-dioxopirrolidino)-4'-szul­fonamido-benzol 1'-[3-(p-nitrof enil)-3-metil-2,5-dioxopir r olidi­no]~ 4'-«z,ulfonamido-benzol 35 1 '-(3-f enil-3-etil-2,5-dioxopirrolidino)-4'-szul­fonamido-benzol. Az l'-(3-metil-3-fenil-2,5-dioxopirrolidino)-4'­-szulfonamido-benzol egéren és patkányon vég- 40 zett elektrosokk vizsgálatok során kitűnő görcs­ellenes hatást mutat, míg LD50 értéke legalább 5000 mg/kg állattestsúly. A kísérletnél gyenge nyugtató hatást is megfigyeltünk. A megfelelő 3-etil-származék már mérhető toxicitást mutat, 45 de ez az, érték is igen alacsony, vagyis az LD50-értéke 3000 mg/kg nagyságrendben van. Az utóbbi vegyület görcsoldó hatékonysága nagy­ságrendben megegyezik a megfelelő metilszár­mazék hatásával. Általában megállapítható, 50 hogy a jelen találmány szerinti aril-csoporttal szubsztituált 2,5-diqxopirrolidino-származékok a megfelelő alkil-2,5-dioxopirrolidino származé­kokhoz képest nyújtott hatást mutatnak. 55 Mivel az új vegyületek szulfonamid típusúak­nak tekinthetők, így bázisokkal, mint pl. alkáli­fémsókkal, nátriumsókkal vagy ammóniával vagy aminokkal sókat képeznek. A találmány oltalmi körébe tartoznak azok a gyógyászati készítmények is, amelyek egy vagy több találmány szerinti hatóanyagot és egy vagy több gyógyászati vivőanyagot vagy kötő­anyagot is tartalmaznak. 65 A gyógyászati készítményeket tabletta, dra­zsé, kapszula, pasztilla, kúp, injekciós ampulla, oldatok stb. formájában állítjuk elő. A felhasznált gyógyászati készítmények vivő­anyagai vagy kötőanyagai a gyógyászatban szo­kásos segédanyagok lehetnek. Ezek közé tarto­zik a keményítő, lakjóz, magnéziumsztearát, talkum, zselatin, steril víz, vagy valamely szusz^ pendáló, emulgeáló, diszpergáló, sűrítő vagy ízesítő szer. Az egységnyi dózist tartalmazó készítmények, mint tabletták, kapszulák, kúpok vagy ampul­lák felhasználását előnyben részesítjük, ezek a dózisegységek célszerűen 10—1000 mg, rendsze­rint 100—300 mg hatóanyagot tartalmazhatnak. Ä gyógyászati készítmények hatóanyag kon­centrációja előnyösen 0,10 és 80,0 súly% között ingadozik. A találmány szerinti (I) általnos képletű ve­gyületek előállítása azzal jellemezhető, hogy egy (III) általános képletű vegyületet egy (IV) általános képletű borostyánkősavszármazékkal, vagy annak valamely reakcióképes származéká­val •— amelyben R1, R 2 , R 3 , R' 1 és R szubszti­tuensek jelentése a fentiekkel azonos — reagál­tatunk, és így a kívánt 2,5-dioxopirrolidino­származékokat képezzük. Az utóbbi reakció egy vagy két lépésben foly­tatható le. A két lépésből álló reakció esetén az (V) általános képletű közbenső .vegyületet (vagy ennek izomerjét, amelyben a hemiszukcinil-cso­porthoz kapcsolódik) kívánt esetben a második lépésben végzett gyűrűzárás előtt izolálhatjuk. A második lépésben végzett kondenzálási mű­velet kb. 200 C° reakcióhőmérsékletet igényel. Az egy lépésben végzett reakcióknál is ezen a hőmérsékleti értéken kell dolgozni. A (IV) álta­lános képletű borostyánkősav részleges konden­zálása általában 80—100 C° közötti hőmérsék­leten következik be. Hasonlóképpen az (V) általános képletű ve­gyület előállítására irányuló részleges konden­zációs műveletet valamely iners oldószerben, pl. szénhidrogénben, nitrált szénhidrogénben, kló­rozott szénhidrogénben, éterben vagy ciklusos éteres oldószerben egyszerű melegítéssel lefoly­tathatjuk. A második lépésben a gyűrűzárást pl. valamely dehidratálószer, mint egy vízmentes, só, pl. nátriumacetát vagy kénsav, foszforsav vagy poliíoszforsav, esetleg foszforpentoxid je- . lenlétében vagy oldószer távollétében vákuum alkalmazásával vagy anélkül kb. 200 C°-ra tör­ténő felmelegítéssel hajtjuk végre. A szabad sav előállítására irányuló reakció időtartama 1—5 óra, célszerűen kb. 2 óra. Az egy lépésben savanhidriddel végzett reakció célszerűen kb, 200 C°-on rövidebb idő alatt le­játszódik. A találmány szerinti eljárás egyik módosított változata szerint a felhasznált RNH2 képletű 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom