157395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N'-helyettesített N-arilszulfonil-karbamidok előállítására
9 157395 10 1. példa a) 13,5 g oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5--amint 120 ml absz. toluolban oldunk és az oldathoz 18,3 g fenilszulfonilizocianátot adunk. A nyers termék kikristályosodik. Az exoterm reakció ellanyhulása után a reakcióelegyet szobahőfokra hűtjük le és a kivált 1-fenilszulfonil-(oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5-il)-karbamidot leszívatással szűrjük. A terméket azután metanolból átkristályosítjuk; az így kapott tiszta vegyület 200°-on olvad. A fenti eljárás kiindulóanyágként szereplő oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5-amin az alábbi módon állítható elő: b) 164 g oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5--karbonsav (v. ö. H. K. Hall, J. Org. Chem. 25, 42, 1960), 1 liter benzol és 4 ml piridin elegyet vízfürdőn gyengén felmelegítjük. Az elegyhez ezután 15 perc alatt 250 g tionilkloridot csepegtetünk, oly ütemben, hogy a reakció kéndioxidfejlődés közben magától folyamatosan végbemenjen. A tionilklorid hozzáadása után a reakcióelegyet 15 percig vízfürdőn hevítjük, majd vákuumban bepároljuk, a maradékhoz 200 ml petrilétert adunk, az elegyet 30 percig állni hagyjuk, majd a képződött csapadékot leszűrjük. A kapott oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5-karbonilkloridot vákuumban desztiláljuk; a termék 63—65°-on forr 2 mm Hg-oszlop nyomás alatt. c) 93 g nátriumazidot 860 ml aceton és ugyanennyi víz elegyében oldunk, majd 5—10 perc alatt 90 g oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5--karbonilkloridot adunk hozzá. A hőmérsékletet a reakcióedényben külső hűtés segítségével 0° és + 2° között tartjuk. A klorid hozzáadásának befejezése után a reakcióelegyet 50 percig tovább keverjük, majd előbb 1 liter, azután 300 ml jéghideg benzollal extraháljuk. A benzolos kivonatokat egyesítjük, finoman porított kalciumkloriddal 0—5° hőmérsékleten szárítjuk, majd a kalciumklorid kiszűrése után az oldatot vízfürdőn 2,5 óra hosszat hevítjük. Ennek során nitrogén fejlődik és az oldat habzik. Az oldószert azután lepároljuk a reakcióelegyből és a maradékot vákuumban desztilláljuk. A kapott izociánsav-(oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5-il)-észter 3 mm Hg-oszlop nyomáson 70—75°-on forr. d) 16,1 g fenti módon előállított izociánsavésztert 25 ml jégecet és 15 ml ecetsavanhidrid elegyében 100 percig forralunk. A széndioxidfejlődés befejeződése után 35 ml oldószert ledesztillálunk a reakcióelegyből, a maradékot 100 ml vízbe öntjük, majd 3 óra hosszat keverjük. A kristályos alakban levált nyers terméket elkülönítjük, 175 ml éterrel felvesszük, az éteres oldatot 15 ml vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és az étert ledesztilláljuk. Ezután a visszamaradt nyers terméket vákuumban desztilláljuk; az így kapott N-(oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5-il)-acetamid 0,05 mm Hg-oszlop nyomáson 120—125°-on forr és 77—80°-on olvad. e) 26,5 g fenti módon kapott amidot 200 ml dietilénglikol-monometiléter, 42 g káliumhidroxid és 50 ml víz elegyében forrásig hevítünk. A reakcióelegyből azután 35 ml vizet ledesztilr lálunk és a maradékot 120° belső hőmérsékleten 8 óra hosszat hevítjük visszafolyató hűtő alatt. A kapott nyers reakcióterméket 600 ml vízbe öntjük és az oldatot 80—80 ml éterrel ötször extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatot 20—20 ml telített vizes nátriumkloridoldattal kétszer mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékként kapott nyers amint desztilláljuk; a termék 12 mm Hg-oszlop nyomáson 82—84°-on forr. A kapott desztillátumot, amely még dietilénglikol-monometilétert tartalmaz, hidrokloridján keresztül tisztítjuk az alábbi módon: A kapott nyers bázist 1,5 liter száraz éterben oldjuk, az éteres oldatba 0° hőmérsékleten hidrogénkloridot vezetünk mindaddig, amíg több hidroklorid már nem válik ki. A kivált hidrokloridot leszűrjük, éterrel mossuk és vákuumban megszárítjuk. 117 g így kapott hidrokloridot 100 ml vízben oldunk és az oldatot 200 ml 2 n nátriumhidrixidoldattal kirázzuk; az így felszabadított amint 150—150 ml éterrel négyszer extraháljuk, az egyesített éteres oldatot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, az étert ledesztilál- juk ,és a maradékot csökkentett nyomáson desztilláljuk. A kapott oktahirdo-l,2,4-meteno-pentalen-5-amin 12 mm Hg-oszlop nyomáson 81—• 83°-on forró színtelen folyadék; n20 o = 1,5160. Ugyanez a vegyület előállítható az alábbi f-g (és h-k) bekezdésekben leírt módon is. f) 48,3 g izociánsav-(oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5-il)-észter 200 ml mm etanollal készített oldatát 10 óra hosszat hevítjük visszafolyató hűtő alatt. Az oldószert azután vákuumban ledesztilláljiuk; a kapott kristályos maradék 81— 83°-on olvad. Petroléterből történő átkristályosítás után a kapott (oktahidro-l,2,4-meteno-pentalen-5-ilo,-karbaminsav-metilészter 84—86°-on olvad. g) 29 g fenti módon kapott karbaminsavésztert 42 g káliumhidroxiddal 50 ml víz és 200 ml dietilénglikol-monometiléter elegyében forrásig hevítünk. Ennek során 35 ml víz lassan ledesztillál az elegyből és annak forráspontja 125°-ra emelkedik. Az elegyet ezután még 8 óra hosszat forraljuk, majd 600 ml vízbe öntjük és 80—80 ml éterrel ötször extraháljuk. A kapott éteres kivonatokat egyesítjük, 20—20 ml telített vizes nátriumkloridoldattal kétszer mossuk, majd vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk. Az éter ledesztillálálása útján kapjuk a nyers oktahidro-1,2,4-meteno-pentalen 5-amint, amelyet a fenti , e) bekezdésben leírt módon, a hidrokloridon keresztül tisztítunk. 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60