157388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4H-3,1-benzoxazin-származékok előállítására
157388 13 14 szárítjuk. A bepárlás után sárgás színű kristályos nyersterméket kapunk, amelyből acetonos oxálsavoldattal oxalátsó formájában 15,5 g (86% elméleti) 2-amino-4-metil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazin nyerhető ki. Az etanol—éter elegyből átkristályosított termék olvadáspontja 198— 199 C° és a 4.b) példa szerint kapott vegyülettel azonos. . 10. példa 2-izopropilamino-4-<metil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazin. a) 49,5 g 5-klór-2-amino-a-metil-a-fenil-benzilalkohol és 24,3 g izopropilizotiocianát keverékét 50 ml petroléterben 2 óra hosszat keverés közben 65 C°-ra melegítjük. Reakció után a keveréket egy éjjelen át szoibahőmérsékleten állni hagyjuk, a kristályos csapadékot leszívatjuk és a még jelenlevő kiindulóanyag eltávolítása céljából egyenlő súlyarányú toluollal extraháljuk. Ezzel a módszerrel 52,3 g (75% elméleti) tiszta 5-klór-2-(oj-izopropiltioureido)-a-metil-aj fenil-benzilalikoholt kapunk, amelynek olvadáspontja 161—162 C°. b) 34,9 g a) szerint előállított tiokarbamidszármazékot 120 ml etanolban 32,5 g higanyoxiddal másfél óra hosszat keverés közben visszafolyató hűtőt alkalmazva forralunk. A reakciókeveréket forrón szűrjük, majd a szűrletből az oldószernek vákuumban való lepárlása után kristályos maradék formájában 2-izopropilamino-4--metil-4-.fenil-6-Mór-4H-3,l-benzoxazint kapunk, amelyet petroléterből átkristályosítunk. A színtelen kristályos tiszta termék súlya 25,0 g (79% elméleti), olvadáspontja pedig 98—100 C°. 11. példa 2-izobutilamino-4-metil-4-fenü-6-klór-4H-3,l-benzoxazin. a) 49,5 g 5-klór-2-amino-a-metil-a-tfenil-benzilalkoholt 100 ml toluolban oldunk és a toluolos oldathoz keverés és vízzel való hűtés közben 22,0 g izobutilizocianátot lassan hozzácsepegtetünk. A reakciókeveréket még 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverésben tartjuk, majd a színtelen kristályos csapadékot leszívatással izoláljuk. 65,0 g (94% elméleti) 5-klór-2-((o-izdbutilureido)-ct-metil-a-fenil-'benzilalkoholt kapunk, amelynek olvadáspontja 163—165 C°. b) 34,7 g a) szerint előállított vegyületet a 4.b) példában leírt módon hidrogénbromiddal hevítünk. A reakciókeverék megfelelő feldolgozása után világosszínű olaj formájában 2-izöbutilamino-4-metil-4-ifenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazint kapunk. Ezt a nyersterméket petroléterből átkristályosítjuk, a színtelen kristályos termék olvadáspontja 105—107 C°, a hozam 27,0 g (82% elméleti). 12. példa 2-etilamino-4-propil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazin. 5 a) 55,2 g 5-klór-2-amino-a-metil-a-fenil-benzilalkoholt (olvadáspontja 92—93 C°; előállítása 5-klór-2-amino-benzofenonból propilmagnéziumbromiddal) 300 ml xilolban 21,3 g etilizo-10 tiokarbamiddal 3 óra hosszat visszafolyató hűtőt alkalmazva 65 C°-ra melegítjük. Leihűtés után a kivált csapadékot leszívatjuk, xilol—petroléter eleggyel átmossuk, végül izopropanolból átkristályosítjuk. Színtelen kristályok formájában 58,1 15 g (80% elméleti) 5-'klór-2-(co-etiltioureido)-a-propil-a-fenil-benzilalkoholt kapunk, amelynek olvadáspontja 150—151 C°. b) 36,3 g a) szerint előállított vegyületet a 10. 20 b) példa szerinti módon higanyoxiddal kezelünk. A nyersterméket petroléterből átkristályosítjuk, így 30,6 g (93% elméleti) 2-etilamino-4-propil-4--fenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazint állíthatunk elő, amelynek olvadáspontja 101—103 C°. 25 13. példa 2-etilamino-4-j metil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-benz-30 oxazin. a) 13,6 g 4. példa szerint előállított 2-amino-4--metil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazint szobahőmérsékleten 50 ml ecetsavanhidriddel !kb. 35 10 percig rázogatunk, míg a vegyület oldatba megy. A reakciókeveréket 0 C°-on 5 óra hoszszat állni hagyjuk, az időközben kivált kristályos csapadékot leszívatjuk és etanol—víz elegyből átkristályosítjuk. 8,2 g (52% elméleti) 2-40 -acetilamino-4-metil-4-fenil-4H-3,l J benzoxazint kapunk színtelen kristályok formájában, amelyeknek olvadáspontja 123—124 C°. b) 6,3 g a) szerint előállított acetilvegyületet hűtés és keverés közben 1,0 g litiumalumínium-45 hidrid 150 ml éterben képzett szuszpenziójába beadagolunk. Másfél óra hosszat történő forralás után a reakciókeveréket vízzel óvatosan elbontjuk és a kivált alumíniumhidroxidot leszűrjük. A szűrletet vízzel mossuk, nátriumszulfát 50 felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot petroléterből átkristályosítjuk, így 4,7 g (78% elméleti) 2-etilamino-4Hmetil-4^fenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazin állítható elő, színtelen kristályok formájában. A termék olvadáspontja 90—92 C° 55 és a 6. példa szerint előállított vegyülettel olvadáspontdepressziót nem mutat. 60 14. példa 2-etilamino-4-metil-4-ciklohexil-6-klór-4H-3,1 --benzoxazin. a) 25 g 5-klór-2-amino-a-metil-a-'CÍklohexil(55 -benzilalkoholt (olvadáspontja 81—82 C°; előál-7
