157388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4H-3,1-benzoxazin-származékok előállítására

11 157388 12 hosszat szobaihőmérsékleten állni hagyjuk. Állás után az oldószer egy részét vákuumban, ledesz­tilláljuk- és a képződött kristályos csapadékot le­szívatással elkülönítjük. 53 g (79% elméleti) tisz­ta 5-kiór-2-(co-etiltioureido)-a-metil-a-íenil-ben­zilalkoholt kapunk, amelynek olvadáspontja 101—103 C°. Benzol-petroléter elegyből való átkristályosítással magasabb olvadáspontú mó­dosulat állítható elő, ennek olvadáspontja 112— 114 C°. b) 33,5 g a) szerint előállított tiokarbamidszár­mazékot 43 g higanyoxiddal 300 ml etanolban 30 percig keverés közben visszafolyató hűtőt alkal­mazva forralunk. A reakciókeveréket forrón le­szűrjük és az oldószer vákuumban való lepár­lása után színtelen olaj formájában 2-etilamino­-4-metil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazint állít­hatunk elő, amely csakhamar kristályos formá­ban megszilárdul. Petroléteres átkristályosítás­sal 26 g (87% elméleti) színtelen kristályos ter­méket kapunk, amelynek olvadáspontja 90—92 C°. c) 25 g 5-iklór-2-amino-a-metil-a-fenil-benzil­alkoholt 200 ml éterben oldunk és az éteres ol­dathoz keverés és jéggel való hűtés közben 25 ml éterben oldott 8,5 g frissen desztillált etilizo­cianátot adunk 30 perc leforgása^alatt. A reak­cióelegyet még egy óra hosszat szobahőmérsék­leten keverésben tartjuk, majd a kristályos csa­padékot leszívatással izoláljuk. 29 g (90% elmé­leti) tiszta _ 54dó:r-2^(«-etilureido)^a-metil-a­-fenil-benzilalkoholt kapunk, amelynek olvadás­pontja 135—137 C°. A benzolból átkristályosított minta olvadáspontja nem növekszik. d) 16 g c) szerint előállított vegyületet a 4.b) példával analóg módon hidrogénbromiddal he­vítünk. Megfelelő feldolgozás után 11,5 g (77% elméleti) 2-etilamino-4-iTietil-4-fenil-6-klór-4H- * -3,lj benzoxazint kapunk, színtelen kristályok formájában. A kristályos termék olvadáspontja 90—92 C° és a b) szerint előállított vegyülettel olvadáspontcsökkenés nem tapasztalható. 7. példa 2-etilamino-4-etil-4-jfenil-6-kIór-4H-3,1 -ben­zoxazin. a) 52 g 5-tklór-2-amino-a-etil-a-fenil-benzilal­koholt (előállítása 5-klór-2-amino:benzofenonból etilmagnéziumbromiddal Grignard reakció út­ján) az l.a) példa szerint 35 g etiliziocianáttal reagáltatunk. Az előállított nyersterméket ben­zol-petroléter elegyből átkristályosítjuk, így 56 g (80% elméleti) 54dor-2-(ft)-etiltioureido)-a-etil­-a-fenil-benzilalkoholt kapunk csaknem színte­len kristályok formájában, amelyéknek olvadás­pontja 141—143 C°. b) 35 g a) szerint előállított vegyületet, 43 g higanyoxiddal 500 ml etanolban másfél óra hosz­szat keverés közben visszafolyató hűtőt alkal­mazva forralunk. A reakcióelegyet forrón szűr­jük, az oldószert a vákuumban elpároljuk. A sár­gásbarna olaj (formájában visszamaradt nyers 2-etilamino-4-etil-4-f enil-6 -Mór-4H-3,1 -ben­zoxazint végül oszlopkromatográfiás módszerrel III. aktivitási fokú,. semleges alumíniumoxidon benzol eluálószer felhasználásával tisztítjuk. Ez­zel a módszerrel 21 g (67% elméleti) színtelen kristályos terméket kapunk, amelynek olvadás­pontja petroléterből történő átkristályosítás után 137—138 C°. 8. példa 2-etilamino-4,4-difenil~6-klór-4H-3,l-benzoxa­zin. a) 31 g 5-klór-2-amino-a,a-difenil^benzilalko­holt (olvadáspontja 127—129 C°, előállítása 5--klór-2-ammobenzofenonból fenilmagnéziumlbro­middal történő reakcióval) 17 g etilizotiocianát­tal 10 percig 100—110 C°-on hevítünk, végül gyorsan lehűtjük. A reakciókeveréket petrol­éterrel eldörzsöljük, a képződött kristálykását leszívatjuk, petroléterrel átmossuk, a nyerster­méket pedig benzolból átkristályosítjuk. Szín­telen kristályok formájában 31 g (77% elméleti) 5-klór-2-(co-etiltioureido)-a,a-difenil-benzilal­koholt kapunk, amelynek olvadáspontja 217— 219 C°. b) 20 g a) szerint előállított tiokarbamidszár­mazékot 22 g higanyoxiddal 250 ml benzolban 3—4 óra hosszat keverés közben visszafolyató hűtőt alkalmazva forralunk. A reakcióelegyet egy éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagy­juk, majd állás után rövid ideig mégegyszer felhe­vítjük, végül derítőrétegen keresztül forrón szűr­jük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, így szi­lárd maradékként 13,5 g (75% elméleti) 2-etil­amino-4,4-difenil-6-klór-4H-3,l-benzoxazint ka­punk, amelyet benzol—petroléter elegyből át­kristályosítunk. A termék olvadáspontja 193— 194 C°. 9. példa 2-amino-4^metil-4-fenil-6-klór-4H-3,l-bcnz­oxazin. 12,5 g 5-klór-2-amino-a-metil_a-fenil-benzil­alkohol és 4,2 g vízmentes nátriumacetát keve­rékét 180 ml metanolban feloldjuk és a kapott oldatot keverés és jéggel való hűtés közben 5,5 g brómcián 180 ml metanolban képzett oldatá­ba csepegtetjük. A reakcióelegyet egy éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, ezután az ol­dószer főtömegét vákuumban ledesztilláljuk, a maradékhoz 250 ml vizet adunk és a vizes ele­gyet éterrel többször extraháljuk. Az éteres ki­vonatot vízzel mossuk és nátriumszulfát felett 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom