157388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4H-3,1-benzoxazin-származékok előállítására
3 157388 4 c) valamely (II) általános képletű vegyületet, ahol R^ R2, R3 és X jelentése a fenti valamely (V) általános képletű ciánhalogeniddel — amely képletben Y szubsztituens klór-, bróm- vagy jódatomot jelent — adott esetben utólagos savas kezeléssel reagáltatunk, vagy d) valamely (VI) általános képletű vegyületet •— amely képletben R1; R 2 és R 3 szuíbsztituensek jelentése a fentiekkel egyezik, míg R' szubsztituens alkil-, alkenil-, aralkil-, halogénalkil- vagy aril-gyököt, esetleg valamely kismolekulasúlyú dialkilaminoalkil-csoportot jelent, mimellett az utóbbi gyökben a dialkilamino^csoport, adott esetben oxigén- vagy kénatomon vagy metil- vagy benzilgyökkel szubsztituált iminocsoporton keresztül is zárulhat •— elszappanosítunk, vagy komplex fémhidridekkel redukálunk és •— ha R' szubsztituens halogénalkil-gyököt jelent — a (VI) általános képletű vegyületet az acil-esoport redukciója előtt vagy után dialkilaminokkal — amelyek az R' szubsztituens jelentése értelmében gyűrűvé is zárulhatnak — reagáltatunk, és adott esetben a kapott vegyületeket fiziológiai szempontból elviselhető szervetlen vagy szerves savakkal kezeljük, és ily módon a savas addiciós sókat állítjuk elő. Az a) eljárásváltozatban kiindulóanyagként a (II) általános képletű, célszerűen a,a-diszubsztituált 2-aminobenzilalkoholok jönnek számításba. Ezek közül a következőket soroljuk fel: a,a-dimetil-2-aminobenzilalkohol, a,a-dimetil-2-amino-klónbeinzilalkoholok, a,a-dimetil-2-aminobrómbenzilalkoholok, ff,ß-dimetil-2-aminonitrobenzilalkaholok, a,a-dietil-2-aminobenzilalkohol, a,a-dietil-2-ai minofluorbenzilal l ko i holok, a,a-dietil-2-aminoklórbenzilaIkaholok, a,a-dietil-2-amino^metoxibenzilalkoholok, a, a-dipr opil-2-amino'benzilalkohol, a,a-dipropil-2-aminoklórbenzilalkoholok, cr,a-dipropil-2-aminotrifliuormetiIbeinzilalkoholok, c,a-diibutil-2-aminoibenzilalkohol, a,a-dlbutil-2-aminoklórbenzilalkoholok, a,a-difenil-2-aminoklórbei nzilalkoholok, a-metu-a-etil-2-aminobenzilaIkahol, a^metil-a-etil-2-aminoklórbenzilalkoholok. a-metil-a-propil-2-aminobenzilalkahol, a-metil-a-propil-2-aminobrómbenzilalkaholok, a-metil-a-ciklohexil-2-amino^klórbenzilalkoholok, a^metil-a^benzil-2-aminöklófbenzilalkoholok, eemetil-a-fenil-2-aminobenzilalkohol, a-metil-a^fenil-2-ammoklórbenzilalkoholok, a-metil-cf-fenil-2-amino-5-klórbenzilalkohol, a-metil^GHfenil-2-aminonitrobenzilalkoholok. aHmetil-a-metoxifenil-2^aminoklórbenzilalkaholok, a-etil-a-butil-2-aminobenzilalkohol, a-etil-a-fenil-2-amino, benzilalkohol, a-etil-a-ifenil-2-ammoklórbenzilalkcHholok, a-etil-a-fenil-2-ai mino-5-klórbenzilalkohol. a-etil-a-klőrfenil-2-amino^klórbanzilalkoiholok, a-izopropil-a-fenil-2-aminoklórbenzilalköholok, a-izobutil-a-fenil-2-aminoklórbenzilalkoholok. A 2-amino-szubsztituenseket tartalmazó vegyületek olyan analógszármazékai is számításba jöhetnek, amelyekben az amino-csoport a benzolgyűrű 3-, 4-, 5- vagy 6-lielyzetében áll. A fentieken kívül a benzilalkoholoknak megfelelő rövidszénláncú O^alkiMterek, pl. az a-metil-a-fenil-2-amino-5-klórbenzilalkoholmetiléter, -etiléter, a megfelelő halogenidek, mint a difenil-2^aminofenil-klór- (illetve -bróm)metán, vagy a rövidszénláncú 'alifás karbonsavakkal képzett észterek, pl. a fenti benzilalkoholok acetát- vagy propionát-Bzármazékai is felhasználhatók. A fenti 'bázisos vegyületékből erős savakkal, mint halogénhidrogénsavakkal, kénsavval, valamint benzol- és toluolszulfonsavakkal képzett sók szintén felhasználhatók kiindulóanyagként. A felsorolt benzilalkoholok ismert módon előállíthatók pl. ha a megfelelően ihelyettesített antranilsavésztereket vagy a megfelelő 2-aminofenilketonokat Grignard-vegyülettel reagáltatjuk. A (III) általános képletű kiindulóanyagként izociánsavak és izocianátok, mint metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, hexil-, ciklohexil-, allil-, ciklohexenil-, fenil-, benzil- vagy dimetilamino-propilizocianát használható. Számításba jönnek még az izocianátképző vegyületek is (v. ö. Houben, Weyl: „Methoden der organischen Chemie", 4. kiadás, 8. kötet 119— 127. oldala), mint a megfelelő karbamidsavkloridok és uretánok. A (II) általános képletű vegyületeknek és ezen vegyületek savas addiciós sóinak a (III) általános képletű vegyületékkel történő reakcióját 0—200 C°, előnyösen 20—130 C° között végezzük. Oldószerként vagy hígítószerként víz, rövidszénláncú alkoholok, mint metanol, etanol, izopropanol, éterek, mint dietiléter, tetrahidrofurán, dioxán, továbbá glikol, glikolmonometil-és -etiléter. di- és trietilénglikol, valamint aromás szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol vagy klórozott szénhidrogének, mint klórbenzol, kloroform, metilénklorid, triklóretilén vagy tetraklóretán használhatók, emellett az alkalmas oldószerek vagy hígítószerdk kiválasztása mindenkor az alkalmazott reakciókomponens stabilitásától és reakcióképességétől függ. A közbenső termékként előállított és adott esetben izolálható karbamid-származékokat utólagosan ÍX reakciókeverék vagy az izolált karbamidszármazék szervetlen vagy szerves savakkal 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
