157367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gibberellinsav biztonságos termelésére

3 157367 4 • táptalaj komponensek által képviselt ozmózisos nyomást. Minden bizonnyal ezzel a hatással magyarázható a rendkívüli mértékben elhú­zódó (600 óra) fermentáció. Az elmondottak alapján a fenti eljárás iparilag nem alkalmaz­ható gazdaságosan. A 2 906 670 számú USA szabadalmi leírásban ismertetett eljárás során a gibberellinsavat két­szakaszos tenyésztéssel állítják elő. Az 1. sza­kasz az ún. vegetatív növekedés szakasza, ami­kor gibberellinsav termelés még nincs. A 2. szakaszban megindul a gibberellinsav termelés és- elér egy bizonyos szintet. Ebben a szakasz-' ban az aktív növekedést leállítják. Az aktív növekedés szakaszában ún. kiegyensúlyozott táptalajt alklamaznak, amely tartalmazza mind­azokat az anyagokat, amelyek a micélium aktív növekedéséhez szükségesek. A táptalaj szén­nitrogén aránya 10:1 és 25:1 közé esik. A gib­berellinsav termelési szakaszhoz ún. kiegyen­súlyozatlan táptalajt használnak, amelyben " a szén-nitrogén aránya 25:1 és 200:1 közötti. Ezen a táptalajon leáll a micélium aktív növe­kedése, és megindul a gibberellisavtermelés. Ily módon 194 óra fermentáció után 436 mg/l gibberellinsavat állítanak elő. Az alkalmazott szénforrások mennyisége és minősége ennél az eljárásnál is kétségessé teszi a gazdaságos ipari megvalósítást. A vegetatív növekedési szakasz korlátozására a szénforrás mennyiségének szo­katlan arányú növelése a legdrágább és legrosz­szabb megoldás. Darken és munkatársai (Appl. Microbiol. 7. (5) 301—303.) Fusarium móniliforme törzzsel végeztek vizsgálatokat. Szénforrásként glice­rint, glükózt, lakózt, keményítőt vagy ezek kombinációit használták. Ezek a szénforrások a keményítő kivételével rendszeres ipari méretű termeléshez drágák, és a fentiekben ismertetett hátrányaik miatt használatukat általában ke­rülik. Az eljárást tovább bonyolítja az, hogy a szénforrásokat lassan és szakaszosan adagolják. Muromcev és munkatársai (Mikrobiológija 33. (6). 1048—1055, és Prikladnaja Biohimija i Mikrobiológija 2. (4) 401—408.) Fusarium mó­niliforme ' olajtartalmú közegekhez adaptált törzsekkel állítanak elő gibberellinsavat kizáró­lagos szénforrásként növényi olajokat alkal­mazva. 500 liter térfogatban a fermentációs idő az optimális gibberellinsav-szint eléréséhez 360 óra, ez 10 vagy 20 köbméteres fermentorokban a lassan hasznosuló olaj szénforrás miatt olyan mértékű fermentációs időelhúzódást eredmé­nyez, ami az eljárást használhatatlanná teszi. Az eljáráshoz csak olyan törzsek használhatók, amelyeket kifejezetten olajhasznosításhoz ál­lítottak elő, szelekcióval. Szokolina és Erokina (IX. Nemzetközi Mik­robiológiai Kongresszus 1966. július 24;—30, Abstract of Papers 55. old. Moszkva) a neut­ron-, y-, u.v.-sugárzás, Fusarium móniliforme törzsekre gyakorolt hatását vizsgálták. Megál­lapították, hogy a törzsek az egyes mutagen kezelésekre nagyon különbözően reagálnak. Az U.v.-sugárzás a nem termelő törzsek gyakori­ságát növelte, a neutron és v-sugárzás alkalma­zása esetén az u.v.-besugárzásnál jobb ered­mények érhetők el, azonban a termelő vonalak variációszélessége itt is igen nagy. A fentiekben ismertetett hátrányokon túl­menően az összes ismert eljárás hátránya, hogy a gibberellinsav termelési szintje erősen inga­dozik. Az ismert eljárásokban a gibberellinsav ter­melésére használt törzsek genetikailag hetero­gének. A genetikai heterogenitás a gibberellin­sav termelési képességét mennyiségi és minő­ségi szempontból is érintheti. Lehet a genetikai heterogenitás oka az ivarosán is szaporodó Gib­ber ella fajoknál szexuális genetikai kicserélő­dés egyik gibberellinsavat nem termelő (GS-) és egy gibberellinsavat termelő (GS+) típus kö­zött. Az ivaros típussal nem rendelkező ún. Fusarium fajoknál GS+ és GS- típusú micé­liumok egyesüliáisélből kevertmagú micéliuimsej­tek jöhetnek létre ivartalan úton is. Kevert­magú sejt (GS+GS-) és micélium létrejöhet spontán mutációval is. A sejtosztódásnál a GS+ és GS - tulajdonságok megkettőződnek. A tulajdonságok az új sejtekben szétválhat­nak : a) szabályosan (GS+ i GS~i GS + 2 GS~2 b) szabálytalanul (GS+i GS~2 GS-i GS + 2 c) véletlenszerűen (azaz olykor szabályosan, olykor nem), amikor is bármely tulajdonság­nak a másik három egyike azonos valószínű­séggel lehet partnere. GS+! GS+2 G.S"i GS-2 GS+2 GS"! GS+2 GS^ GS"! GS~2 GS+! GS"! GS+2 GS-2 GS+! GS-2 A hasadási arány: 1/6 GS+ GS+ 4/6 GS+ GS" 1/6 GS- GS-A gibberellinsav termelés tulajdonsága a fen­tiekből láthatóan csak 16,6 % valószínűséggel kerül tisztán tovább (egyféle típusú magok). Minden fermentáció indításánál 83,4 % a való­tulajdonsága véletlenszerűen kombinálódik. Az ipari méretű gibberellinsav termelés sta­színűsége annak, hogy a gibberellinsav termelés bilisan és gazdaságosan nem oldható meg csu­pán a fermentációs faktorok (táptalaj összeté­tel, pH, hőmérséklet, levegőztetés stb.) kedvező megválasztásával, mert a legkedvezőbbnek mu­tatkozó feltételek mellett is genetikailag kevert (GS+ GS~) törzs micélium tömegében a GS~ 10 15 20 25 30 S5 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom