157358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több adathordozón gyűjtött összetartozó adatcsoportok, különösen termelési adatok gépi társítását biztosító kiegészítő adatok automatikus szolgáltatására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 157358 áÉilk Nemzetközi osztályozás: G 01 d mm Bejelentés napja: 1968. VII. 16. (VI—624) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. XI. 30. Feltaláló: Seregi József oki. gépészmérnök, Budaoest Tulaj donos: Villamos Automatika Intézet, Budapest Eljárás több adathordozón gyűjtött összetartozó adatcsoportok, különösen termelési adatok gépi társítását biztosító kiegészítő adatok automatikus szolgáltatására 1 Az elektronikus számológépek működési sebességének és teljesítményének növekedése egyre több adat gépi feldolgozását teszi lehetővé. A számítástechnika adta lehetőségek maradéktalan kihasználását azonban nagymérték- 5 ben akadályozza az, hogy a számológépek gyorsiramú fejlődésével nem tartott lépést az adatszolgáltatás automatizálása. Ma már a hagyományos szóbeli, vagy írásbeli adatszolgáltatási módszerek nemcsak megbízhatóság szempont- 10 jából, hanem mennyiségi szempontból sem kielégítőek. De megbízhatóság tekintetében nem állnak arányban a ráfordítással azok a módszerek sem, melyek a bizonylatok adatainak gépi feldolgozására alkalmas adathordozókba 15 való központi, manuális, lélekölő és emellett késedelmes átírása helyett, perifériálisan elhelyezett tasztaturákkal és memóriákkal kívánják az automatikus adatszolgáltatás problémáit megközelíteni. 20 Az üzemi «történések összefüggései között való tájékozódást például ugrásszerűen javították meg a 10 év óta elterjedt mechanikus, elektromechanikus és elektronikus elven működő ter- 25 melési adatgyűjtő és regisztráló készülékek és berendezések. Ezek azonban az üzemvitelgépesítéshez, illetőleg (ami lényegileg ugyanez) a termelés gépi irányításához szükséges adatok csak egy részének, nevezetesen a munkagéphez kö- 50 tött termelési adatokból álló csoportnak automatikus rögzítését tették lehetővé, minthogy az ehhez szükséges jelek a termelőeszközről érzékelőkkel, azokról viszonylag egyszerűen levehetők. Az automatizálás így olyan adatok érzékelőkkel való közlésére korlátozódott, mint amilyenek a produktív termelés időtartama., az átállásra vagy előkészületre fordított idő, a termelést akadályozó egyes okok fennállásának időtartama, az előbbiek időbeli lefolyása, a termék mennyisége stb. Az üzemvitel gépesítésével kapcsolatos adatfeldolgozás ezeken felül pedig még számtalan olyan adatot igényel, melyek gyűjtése és közlése érzékelési lehetőség híján mind ez ideig csak manuálisan, tehát gazdaságtalanul és nem kelégítő megbízhatósággal (mert az ember értelmének igénybevételével) volt lehetséges. Azokra a kérdésekre, hogy adott munkagépen ki, mit, mikor, mennyit, meddig termelt, szubjektivitástól és tévedésektől mentes választ kapni csak bizonyos határok között lehetett, hiszen az adatok számszerű értékeit munkásoknak, vagy az adatok tetszetősségében érdekelt művezetőknek kellett bemondani, leírni, betárcsázni, vagy bebillentyűzni. Továbbra is megoldatlan maradt tehát a terméket meghatározó (és a termékhez kapcsolódó 157358