157358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás több adathordozón gyűjtött összetartozó adatcsoportok, különösen termelési adatok gépi társítását biztosító kiegészítő adatok automatikus szolgáltatására

3 157898 4 termelési) adatok szolgáltatásának, illetőleg ezen adatoknak termelőeszközön érzékelhető adatok­kal való társításának, összerendelésének, vagy összeválogatásának automatizálása. Ilyen ada­tok: a dátum, a műszak, a rendelési és tétel szám, a rendelési számra készült termék meny­nyisége, a feladat (rendelés) —^teljesítés meg­kezdésének időpontja, a rendelés befejezésé­nek időpontja, a feladat végrehajtására felhasz­nált termelőeszköz száma, a munkás törzs-száma stb. Ezek szabatos ismerete pedig nélkülözhetetlen az üzemirányítás és üzemigazgatás feladatainak gépesítéséhez. Az üzemirányítás és üzemigaz­gatás ugyanis számtalan műveletet ölel fel, melyek közül megemlíthetjük a hosszúlejáratú termelési tervek előállítását, az alkatrészgyár­tás folyamatos átlapoló programozását, a ter­melés előrehaladásának ellenőrzését, a raktár­készlet nyilvántartását, a produktív gépfutási idők ismerete alapján végzett utókalkulációt, a normakarbantartást, a bérszámfejtést, a szám­lázást, az üzemi statisztikák készítését stb. Az adatok szolgáltatásának és társításának automatizálásával járó nehézségek áthidalására sokféle javaslat született, több, a már meg­levő adatgyűjtő berendezés adottságaihoz al­kalmazkodó részmegoldás látott napvilágot. Valamennyi közös hiányossága, hogy a ter­mékhez kötött adatok számszerű szolgáltatását a munkástól vagy művezetőjétől várja el és olyan eszközöket alkalmaz, melyek természe­tüknél (telefonálás, írás) fogva gyakori félre»­értések vagy tévedések lehetőségét rejtik ma­gukban; vagy létesítési költségeik (tasztatúra, memória) nem állnak arányban a velük elér­hető adatközlés megbízhatóságával. Annak megállapítására, hogy adott termelő­eszközön ki dolgozik, milyen rendelés kielégíté­sére folyik a munka stb. eddig • a következő műszaki lehetőségek álltak rendelkezésre. Ha a munkahelyek és a központ között ál­landó összeköttetés van, a rendelési számot stb. szóbeli közléssel, teletfon útján vagy foetárcsá­zással, a telefontechnikában használatos hívó­tárcsák segítségével viszik át a termelésirányító központba. Időmultiplex adatátvitel esetén ugyanezt de­kádkapcsolók beállításával, tasztaturán, mun­kahelyi memóriákba való bebillentyűzéssel vég­zik. Ilyen módszerek alkalmazása mellett nincs műszaki megoldás a tévedések lehetőségének a kiküszöbölésére, de még a költséges utóbbi megoldás is legfeljebb az írásmunkától kíméli meg az adatszolgáltatót és az adatok gépies bebillentyűzésétől mentesíti a központot. A termékhez kötött termelési adatok sok esetben feleslegesen gyors, automatikus átvitele ezzel megoldható ugyan, automatikus szolgáltatása azonban továbbra is megoldatlan, Mind ez ideig egyáltalán nem járt sikerrel a munkagépekről érzékelőkkel levehető, vagyis a termelőeszközhöz kötött és ilyen célra kifej­lesztett termelés-ellenőrző berendezésekkel gyűj­tött adatoknak a termékhez kapcsolódó adatok­kal való társításának automatizálása sem. A 5 társítás egyetlen lehetséges vonatkoztatási alap­jának ugyanis a nehezen kezelhető, gyakran 10 decimális jegyet is meghaladó rendelési- és tételszámot tekintették. A rendelési- és tétel­számoknak automatikus feljegyzése pedig a ter-10 melésellenőrző és adatgyűjtő berendezések adat­hordozóira, de különösen azoknak az adathordo­zókról való gépi kiolvasása gyakorlatilag nem megvalósítható. Ismeretes, hogy különböző adathordozókon '15 gyűjtött összetartozó adatcsoportok társításá­nak elvégzéséhez elegendő feltétel, ha az össze­tartozó csoportok adatai között megfelelő szám­ban szerepelnek azonos adatok. 20 Ebből a szempontból vizsgálva a szóbanforgó termelési adatokat, azt látjuk, hogy a termelő­eszközhöz kötött termelési adatok hordozóiról megállapítható a dátum, a műszak és a ter­melőeszköz száma, hiszen az adatgyűjtés ter­melőeszközként időben történik. Ugyanezen adatok feljegyzése a termékkel összefüggő adat­szolgáltatás esetén sem nélkülözhető. A találmányi gondolat azon a felismerésen SO alapszik, hogy elegendő adat áll rendelkezé­sünkre az összetartozó adatcsoportok társításá­ra akkor, ha, gondoskodunk arról, hogy a mű­szak alatt elvégzett termelési feladatok sor­rendiét mindkét adathordozóról leolvashassuk, 35 vagyis a termelőeszközhöz kötött termelési ada­toknak a terméketvmeghatározó (és a termékkel kapcsolódó termelési) adatokkal való társításá­hoz szükségtelen a rendelési számmal operálni, például azt a termelésirányító központtal vala-48 milyen módon közölni, ha a termelőeszközhöz kötött termelési adatok feljegyzése rendre a műszak alatt végzett termelési feladatokra bont­va történik és munkagépenként a feladatok tel­jesítésének sorrendjét a feladatot előíró adat-45 hordozóra (munkautalványra) pl. lyukkártyára minden rendelés vagy műszak befejeztével a kártya utánlyukasz'tásávál rögzítjük. Mint látni fogjuk, így kerülhetnek feljegyzésre az időpont, a termék mennyisége, a termelőeszköz száma, 50 a munkás törzsszáma stb. is. Fentiek alapján a találmány legáltalánosabb fogalmazásában oly eljárás, több adathordozóra gyűjtött összetartozó adatcsoportok, különösen termelési adatok gépi társítását biztosító kiegé­§5 szítő adatok automatikus szolgáltatására, amely­nél a találmány értelmében az összetartozó adatcsoportokat valamennyi adathordozón szám­lálással előállítható járulékos adattal egészítjük ki és a társítást az adatcsoportok azonos adata 60 és a járulékos adatok összevetésével végezzük. A találmányt részletesebben két foganatosí­tást példa alapján termelési adatok feldolgozá­sával kapcsolatban ismertetjük. Tegyük föl, hogy bizonyos összetett termé-65 keket előállító, szakaszos technológiával dol-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom