157258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperidinszármazékok előállítására

157258 5 6 vábbá, ha sóképzéiare oly savakat alkalmazunk, artíiölyek a hatóanyagul szolgáló bázissal jól kristályosodó és nem vagy csaik kevéssé higrösz'kópös sót képezmek. Az (I) általános képletű piperidinszármazékokkal való sóképzésire tehát pl. sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, metánsziulíonaav, 'Ejjánszulionsav, /?-hidiroxietánszulifonsav, ecetsav, almasav, bárikősav, citromsav, tejsav, borostyánkősav, fumársav, máleinsav, bemzoesav; szalicilsav; fenilsefetsav, mandulasav, eihilböEisaiv vagy 1,5-ná'fitialindiszulfonsav kerülhet alkalmazásira; Äz (I) általános .képlatű piperidinszáfimazékök ill. sóilk orális, rektáüs vagy parenterális útöii, kerülhetnek beadásra. A szabad bázisnak vágy gyógyszerészeti szempontból elfogadható sóinak napi adagja .melegvérű állatok esetében 0,2—-3 mg/kg lehet. Az egyes adagolási egységek; miiilt dnazsék, kapszulák, tabletták, végbélkúpok, ampullák előnyösen 1—100 mg méhnyiségbeil tárMlmazihatják a gyógyszer hatóanyagául szolgáló (I) általános képletű pipéridmszárimazéko't vagy ainnak gyógyszerészeti SzEimpontiböl elfogadható sóját. Az orális alkalmazásna szolgáló adagolási egységeik hatóanyagként előnyösen 1% és 90% közötti mennyiségi arányban tartalmazhatják az (I) általános képleitű piperidinszárimazéikot vagy annak gyógyszerészeti szémpontböl elfogadható sóját. Az ilyén készítmények előállítása céljából a hatóanyagot pl. valamely szilárd por alakú vivőanyaggal, mint tejcukonral, répacu= korral, szoribilttal, manniittal, keményítőfélékkel, mint burigonyalkaményítővel, kukoirieákeményítővel vagy amílöpektixmel, továbbá laminár iapötifál vagy eitrusvelőpörral, eellulózszármazé^ kokkal vágy zselatinnal kombináljuk, adott esetiben símítőiszéridk, minit magnézium- vagy kalciuniS'Ztéaifált vagy poliietillénglikolok hozzáadásával, és az így kapott keveréket a szokásos módszerekkel tablettákká vagy drazsémagokká alakítjuk. Ez utóbbiakat pl. tömény cükoroldattal vonjuk be, amely pl. még arafomézgáít, tallkumot és/vagy titándioxidot its tartalmazhat ; alkalmazhatunk a drazsémagök. bevonására ázoriibah valamely illékony szerves oldószerben vagy oldöszérelegyben oldott lakkot is. Ezekihéz a bevohéanyagokihoz színezőanyagokat is adhatunk, pl. a különböző hatóanyagadagok megjelölése céljából. További orális beadásra szolgáló adagolási egységeidként zselatiniból készült összétolhaltó kapszuláik, továbbá zselatinból és valamely lágyíitószerből, pl. glicerinből készült lágy, zárt kapszulák is előállíthatók. Az előbbiek a hatóanyagot előnyösen szemcsézett alakiban tartalmazhatják, símítószerekkel, mint talkummal vagy magTüéziumszteairáttal és adott esetben stabinzátardkkal, minit nátritímíbiszUifittal vagy aszikorblniaavval elegyítve. A lágy kapszulákban a hatóanyag előnyösen valamely erre alkalmas folyadékban, mint folyékony polietilénglikolokbán oldott vágy szuszpendált alakban lehet jelen; stabilizátorok az ilyen készítményekhez is adhaltóik. Á köhögés kezelésére tekintetbe jöhetnek továbbá pl. szopogatható tabletták, valamint * nem adagolt orális alkalmazású készítményeik, pl. a szokásos segédanyagaikkal készített köhögés elleni szirupok vagy köhögés elleni cseppek. Relktális beadás céljaira adagolási egységek-10 ként pl. végbélkúpok készíthetők, amelyek az (I) általános képletű piperidinszáirmasékö't vagy ennek valamely alkalmas sóját egy semleges zsíiMlappal kombináltan tarlalmazzák; készíthetők továbbá zselatiri-végbélikapszulák is, airte-15 lysk a hatóanyagot pöli'etiiléhgliikolokkal kombináltan tartaS'mazzák. A parenteMliSj különösén! intraimuszkuláns: toválbbá intravénás beadásra - alkalmas aniipul-20 Iázott készítmények az (I) általános képletű pipéridinsizármazékot előnyösén vailaroely vízben oldódó só alakjában tartalmazzák hatóanyagkériit, célszerűen 0,5—5% koneehtrációbáhj adott esetiben e célra alkalmas stabilizálószereket és 86 pufferanyagoka't is tartalmazó vizes oldatban. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények előállítási módját közelefbbről áz alábbi kiszerelési előírások szemléltetik: a) 10 g hatóanyagot, pl. l-{2~fenileltil)-4-a!llil-30 -izonipekütonitiriPhidrofclorídot összekeverünk 30 ig (tejcukorral és 5 g hagydiszpeírzitású kovasavval, majd a keveréket 5 g zselatin ós 7,5 g glicerin desztillált vízzel készített oldatával míeginedvesítjük és szitán átnyomva szemcsésít-35 jük. A granulátuméit megszárítjuk, szitáljuk és gondosan összekeverjük 3,5 g burgonyakeiményítővél, 3,5 g talkummal és 0,5 g magnézium^ sztearáttal. A keveréket azután, 1000 db, 65 mg egyenkénti súlyú és 10 mg egyenkénti ható-40 ainyagtairtallmú tablettává sajtoljuk. b) 8 g hatóanyagot, pl. l-(2-feniletil)-4-(2--propioni^-izonipökotonitril-hidrokloridot összekeverünk 15 g tejcukorral és 20 g keményítővel, majd a keveréket 5 g zselatin és 7,5 g 45 glicerin desztillált vízzel készített oldatával megnedvesítjük és szitán átnyomva szemcsésítjük. A kapott granulátumot megszárítjuk, átszitáljuk és 3,5 g talkummal és 0,5 g magnéziurrisztearáttal gondosan összekeverjük. E ke-50 Vérekből 1O00 drazésmagot sajtolunk. E drazsémagoikat azután egy 26,66 g kristályos szacharózt, 17,5 g talfcumot, 1 g sellakot, 3,75 g - araibmézgát, 1,0 g nagydiszpeinzitású kovasavat és 0,090 g színezéket tartalmazó sziruppal be-55 vonjuk és megszárítjuk. Az így kapott drazsék egyenkénti súlya 110 mg; a drazsék egyénként 5 mg hatóanyagot tartalmaznak. c) 1000 db, egyenként 10 mg hátóanyagtár-60 talmú kapszuP.ia előállítása céljából 10 g l-(2--fenilietil)-4-allll-izoinipékotoriitril-hidiroklo!ridot összelkeverünk 263 g tejcúkoírirlal, a keveréket 2 g zselatin vizes oldatával egyenletesen, megnedvesítjük, majd szitán (pl. a svájci gyógyg!) szerkönyv szerinti III finomságú szitán) áit-3