157256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilecetsavak és észtereik előállítására

157256 9 10 butadiénszármazékkal és a (XV) általános kép­letű vegyületekkel analóg addíciós terméket alkálibidroxiddal reagáltatjuk, előnyösen szer­ves vagy szerves-vizes közegben történő mele­gítés útján. A fentebb ismertetett eljárás tehát olyan ki­viteli módot is magábafoglal, amelynek értel­mében valamely (VII) általános képletű vegyü­letből vagy más módon előállított (Vila) általá­nos .képletű vegyületet — ahol m, Rít R 2 , ÍI3, R4 és R 5 jelentése pedig megegyezik a fentebb, ill. az (I) általános képlet alatt adott meghatá­rozás szerintivel — ekvimolekuláris mennyiségű széndioxid és adott esetben szénmonoxid le­hasadásáig hevítünk, katalizátor és oldó- vagy hígítószar jelenlétében vagy éneikül, és kívánt esetben a kapott szabad karbonsavat valamely szervetlen Vagy szerves bázissal képezett sóvá alakítjuk át. A (VII) általános képletű kiindulóanyagok pl. rövidszénláncú [p-(l-pirril)-fenil]-eeQtsav-alkil­észtérekből — amelyek adott esetben az R2, R3 és R4 meghatározásának megfelelően lehetnek helyettesítve és az (la) általános képletnek felelnek meg — kiindulva, vagy pedig az adott esetben megfelelően helyettesített [p^(l-pirril)­-feníilj-acetonitrilekből kiindulva állíthatók elő; ez utóbbi vegyületek viszont az első helyen le­írt előállítási eljáráshoz hasonló módon, a meg­felelő (p-aminofenil)-aicetonitrilekből nyerhetők. A fentebb említett alkilészteréket, ill. nitrileket rövidszénláncú dialkilkarbonátokkal, rövidszén­láneú oxálsav-dialkilészterekkel vagy ecetsav­alkilészterekkel kondenzáltatjuk alkálifém-alka­nolátok segítségével; ily módon oly (VII) álta­lános képletű vegyületekhez jutunk, amelyek­ben RÍ helyén hidrogénaltom áll. Ezeknek a közbenső termékeknek az alkálifém-származékát a (VI) általános képletű hidroxi-vegyületek re­akcióképes észterével reagáltatva kapjuk az oly (VII) általános képletű vegyületeket, amelyek­ben RÍ helyén valamely hidrogéntől különböző csoport áll. A végtermékként a (VII) általános képletű vegyületet eredményező eljárási lépések sorrendjét különböző módokon változtathatjuk, pl. kiindulhatunk p-nitrafenil-malonsav-dialkil­észterekből vagy p-nitrofenil-ciánecetsav-alkil­észterekből és ezeket először a megfelelő p-ami­nofenil-vegyületekké redukálhatjuk, majd az utóbbiakon hajthatjuk végre a megfelelő p-(l­-pirrií)-ifendlvegyületet eredményező gyűrűzárási reakciót. A helyettesített ciánecetsav-alkilészte­reket továbbá az eljárás különböző reakciólépé­seiben, önmagában ismert módon, pl. hidrogén­kloriddal és egy víztartalmú rövidszénláncú al­kanollal való reagáltatás útján a megfelelően helyettesített malonsav-dialkilészterekké is át­alakíthatjuk. Minthogy a (p-nitrofenil)-cián­ecetsav-alkilészterek nemcsak a megfelelő (p­-nitrofenil)-ecetsav-alkilészterekből vagy (p-nit­rofenil)^acetonitrilekből, vagyis oly vegyületek­ből állíthatók elő, amelyekből az Rx helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű végtermékek rövidebb úton, is előállíthatók lennének, hanem p-nitro-klórbenzol ciánecetsav­-altailészterekkel való kondenzációja útján- is, így a (VII) általános képletű vegyületeknek az (I) általános képletű vegyületekké való átalakí-5 tása olyan esetekben is bírhat gyakorlati jelen­tőséggel, amikor egy előállítani kívánt vegyü­letben Rí helyén hidrogénatom áll. A (VII) általános képletű kiindulóanyagok 10 „in situ", tehát közvetlenül az alkálihidroxidok segítségével történő és az (I) általános képletű karbonsavak alkálisóit eredményező hasításukat megelőzően, _ugyanazon munkamenetben is elő­állíthatók, a részben már említett és a (XV) 15 általános képletű vegyületekkel analóg oly ki­induló vegyületekből, amelyek az adott esetben az Rx és R2 fentebbi, meghatározásának meg­felelően helyettesített (p-szulfinilimino-fenil)­-malonsav^dialkilésztereknék, ^oxálecetsav-diai-20 kilésztereknek, -cMneeetsav-alkilésztereknek vagy -lacetecetsav-álkilésztereknek butadiénnel vagy (XIV) általános képletű alkil-helyettesített . butadiénnekkel képezett addíciós termékei; az 1-pirril-csoport kialakulását eredményező gyű-25 rű-szűkülés ugyanis már olyan reakciókörül­mények között létrejön, amelyek a monokar­bonsavak alkálisóinak hasítására nem elégsége­sek, ill. erélyesebb reakciókörülmények között az említett gyűrű-szűkülés gyorsabban megy £0 végbe, mint a hasítás. A találmány szerinti eljárás egy. hatodik ki­viteli módja értelmében oly módon is eljárha­tunk, hogy a (VIII). általános képletű vegyüle­tek — ahol R2, R3 és R 4 jelentése megegyezik 35 az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — ezüstsó, ezüstoxid, réz vagy pla­tina katalizátor jelenlétében vízzel, rövidszén­láncú alkanollal vagy más hidroxi-vegyülettel való reagáltatása útján az (la) általános kép-40. létnek megfelelő vegyületeket állítunk elő, mi­mellett a közvetlenül kapott rövidszénláncú al­kilésztert kívánt esetben, (ill. a más hidroxi­-vegyülettel képezett észtert minden esetben) hidrolízisnek vetjük alá és a kapott karbon-45 savat kívánt esetben valamely szervetlen vagy szerves bázissal képezett sóvá alakítjuk át. Pl. oly módon járhatunk el, hogy valamely -(VIII) általános képletű diazoketon oldatát lassan hoz­záadjuk ezüstnitrát és nátriumtioszulfát vizes 50 oldatához vagy ezüstoxid vizes nátriumtioszul­fát oldattal készített szuszpenziójához, miköz­ben a vizes óidat, ill. szuszpenzió hőmérsékle­tét kb. 60—70 C°-on tartjuk. Az eljárás egy előnyös kiviteli módja értelmében a diazoketon 55 rövidszénláncú alkanollal készített oldatához, az oldat forrpontjánák megfelelő hőmérsékleten, kis adagokban frissen készített ezüstoxidot adunk, mindaddig, míg nitrogénfejlődés többé már nem mutatkozik, majd a képződött rövid-60 szénláncú alkilésztert kívánt esetben pl. alkano­los káliumhidroxid vagy nátriumhidroxid oldat­tal való melegítés útján hidrolizáljuk. A (VIII) általános képletű kiindulóanyagok az R2, R3 és R4 meghatározásának megfelelően helyettesített 6g p-(l-pirril) J benzoilklorid diazometánnal való rea­.T

Next

/
Oldalképek
Tartalom