157256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilecetsavak és észtereik előállítására
r? 157256 8 tói a szobahőmérsékletig terjedő, előnyösen kb. -H50 C° és —30 C° közötti hőmérsékleten. Az (la) általános képletű kiindulóanyagok pl. az (I) általános képletű vegyületek első helyen leírt előállítási eljárásához hasonló módon, valamint az alább ismertetendő ötödik előállítási eljáráshoz hasonló módon nyerhetők. A (VI) általános képletű hidroxi-vegyületeknek, pl. rövidszénláncú alkanoloknak, alkenoloknak vagy alkino'loknak a reakcióiképes észtereiként pl. halogenidek, miint bromidok, jodidok vagy kloridok, továbbá szuMonsavészterék, mint metánszulfonsav- vagy p-toluolszulfonsavészterek, valamint dimetilszulfát vagy dietilszulfát alkalmazhatók. Az (I) általános képletű" vegyületek és az e képlet alá eső szabad savak sói a találmány szerinti eljárás ötödik változata értelmében oly módon is előállíthatók, hogy valamely (VII) általános képletű vegyületet — e képletben Ax és A 2 rövidszénláncú alkoxikarbonilcsoportot (—CO—O—alkil) képvisel, R1; R 2 , R 3 és R 4 jelentése pedig megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — szerves oldószeres, szerves-vizes vagy vizes közegben alkárihidroxiddal, esetleg vízmentes közegben alkálialkanoláttal reagáltatunk, vagy víztartalmú ásványi savval is lefolytathatjuk a reakciót; az alkálihidroxid alkalmazásakor adott esetben alkálisó alakjában kapott dikarbansavból, ill. dikarbonsav-monoalkilészterből a savat felszabadítjuik, majd a kapott terméket széndioxid és adott esetben szénmonoxid ekvimolekuláris mennyiségének lehasadásáig hevítjük és kívánt esetben a kapott szabad karbonsavat valamely szervetlen vagy szerves bázissal képezett sóvá alakítjuk át. Alkálihidroxiddal, különösen kálium- vagy ná'triumhidroxiddal a fenti reakciót előnyösen melegítéssel folytatjuk le. Reakcióközegként pl. valamely rövidszénláncú alkanol, pl. metanol, etanol, izopropanol vagy n^butanol, továbbá valamely alkándiol vagy ennek monoalkilétere, pl. etilénglikol, 2-metoximetanol vagy 2-etoxÍ2tanol alkalmazható, mimellett az említett oldószerekhez adott esetben vizet is adhatunk kb. 10 : 1 és 1 : 2 közötti térfogatarányban. Alkalmazható reakcióközegként továbbá víz vagy a víznek valamely vízzel elegyedő éterszerű oldószerrel, pl. dioxánnal vagy tetrahidroíuránnal képezett elegye is. A (VII) általános képlet alá eső maleinsav-dialkilészterek, acetecetsav-alkilészíterek vagy alkoxialkilecetsav-alkilészterek alkálialkanoláto'kkal való reagáltatása esetén reakcióközegként előnyösen ugyanazt a rövidszénláncú alkanolt, pl. metanolt, etanolt, n-butanolt alkalmazzuk, amely a kiindulóanyagkéint szereplő észter alkohol-komponense. Dolgozhatunk azonban valamely, az említett észter-komponenssel nem azonos és annál viszonylag magasabb forrpontú rövidszénláncú alkanolban, mint reakcióközegben és ilyenkor az alkanol egy részének ledesztillálása közben a reakcióval egyidejűleg átészterezést is végrehajthatunk vagy pedig egy 5 részleges átésztereződést hagyhatunk végbemenni; ez olyan esetekben lelhet célszerű, amikor a reakciótermékként kapott (I) általános képletű észtert nem kívánjuk közvetlenül hatóanyagként felhasználni, hanem a megfelelő sav-10 vá szándékozunk azt hidrolizálni. Reakcióközegként rövidszénláncú alkanol helyett továbbá pl. valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, pl. benzol vagy toluol is használható. A reakciót szobahőfokon vagy felemelt 15 hőmérsékleten, pl, az alkalmazott reakcióközeg forrpontján folytathatjuk le. Míg az alkálihidroxidokkal való reagáltatás esetén erélyes reakciókörülmények alkalmazásá-20 val, pl. etilénglikol kevés vízzel képezett elegyével forralva, a fent említett eljárás során reakciótermékként közvetlenül az (I) általános képletű monokarbonsavak sói, ill. észterei keletkeznek, addig enyhébb reakciókörülmények 25 között, pl. vízben vagy rövidszénláncú alkanolokban, először di'karbonsavas sókat, ill. ha valamely (VII) általános képletű dikarbonsav-dialkilésztert csupán ekvimolekuláris mennyiségű alkálihidroxiddal reagáltatjuk, dikarbon-30 sav-monoalkilészter-sókat kapunk. Ezekből azután a találmány értelmében a megfelelő (Vila) általános képletű dikarbonsavakat, ill. dikarbonsav-monoalkilésztereket — a képletben m = = 0 vagy 1, míg Ra, R 2 , R 3 , R4 és R 5 jelentése 35 megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel —• felszabadítjuk, majd ezt követően az (I) általános képletű végtermékké bontjuk el őketvA közbenső termékként kapott (Vila) általános képletű. vegyületek nem 40 csupán a fentebb leírt eljárással állíthatók elő a (VII) általános képletű vegyületekből, hanem más eljárásokkal is nyerhetjük őket. Így pl. a (Vila) általános képletű dikarbonsavak a megfelelő dibenzilészterek hidrogenolízise vagy 45 a di-terc.butilészterek savas enyhe hidrolízise útján is előállíthatók, míg a (Vila) általános képletű dikarbonsav-monoalkilészterék a megfelelő benzilalkilészterek hidrogenolízise vagy a megfelelő dialkilészterek enyhe körülmények 50 között, pl. az R3 , csoportnak megfelelő rövidszénláncú alkanolban, ekvimojekuláris mennyiségű alkáliaoetáttal lefolytatott hidrolízise útján is nyerihetők. A (Vila) általános képletű dikarbonsavak alkálisói előállíthatók továbbá egy 55 alább az (I) általános képletű vegyületek előállítására ismertetendő' eljáráshoz hasonló módon olyképpen is, hogy az adott esetben az Rx és R2 meghatározásának megfelelően helyettesített (XIII) általános képletű, rövidszénláncú 60 alkilcsoportot tartalmazó (p-szulfánilimino-fenil)-ecetsav-alkilészterek helyett a megfelelő (p-szulfinilimino-fenilj-malonsav-dialkilésztert, -oxáiecetsav-dialMlésztert vagy -ciánecetsav-alkilésztert reagáltatjuk butadiénnel vagy vala-65 mely (XIV) általános képletű alkil-helyettesített a
