157256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilecetsavak és észtereik előállítására
157256 31 • . • 32 zióba kéríhidrogént vezetünk .mindaddig, míg a kén teljesen fel nem oldódik. Ezután 6,0 g p-(l-pirril)-acetofe'non 24 ml dioxánnal készített oldatát adjuk hozzá és a reakcióelegyet 12 óra hosszat hevítjük autolklávban 150—160° hőmérsékleten. A részben kristályos reakciómasszához ezután 100 ml 5 n nátriumhidroxidóldatot és 30 ml izoprqpanolt adunk, majd 14 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet 200 ml vízzfel hígítjuk és a szerve:? oldószereket csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk. A visszamaradó vizes oldatot aktávszénnel keverjük, HyfLo szűrőanyaggal (diatomaföld) szűrjük és a szűredéket 2 n sósavoldattal megsavanyítjuk. A kristályos, alakban kapott [pj (l-pirril)-fenil]-eoetsavat 2 n nátriumkarbanátoldatban oldjuk, 2 n sósavoldattal újból kicsapjuk és izopropanolból átkristályosítjuk. Az így kapott termék 180—182°-on olvad. 20. példa: 12,1 g ,[p-(ljpiriril)-fenil]-ecétsav, 27 g n-butanol, 120 ml benzol és 100 mg p-toluolszulfonsav elegyét vízleválasztóval felszerelt visszafolyató hűtő alatt 14 óra hosszat forraljuk. Az oldatot azután 50 ml 5%-os vizes nátriumhidrogénkarbonátóldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékként kapott olajszerű termék rövid idő alatt kristályosodik. A kristályokat leszivatással szűrjük és izopropanol-benzol elegyből átkristályosítjuk. Ily módon 7,0 g [p-i(l-pirril)-fenil]-ecettsav-n-butilésztert kapunk, amely 40— 41°-on olvad. 21. példa: 6,0 g 2-[p-(l-piriril)-fenil]-vajsavat 10 ml 2 n káliumhidroxidoldatban oldunk, az oldatot szűrjük és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. A kristályos maradékot dioxán és izopropanol 10 : 1 arányú élegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott 2-;[p^(l-pirriÍ)^fenil]-vajsav-káliumsó 255°-on olvad, 230° -tói kezdve bomlik. Hasonló módon állítjuk elő a 271—274°-on olvadó nátriumsót is. 5,7 g [p-i(l-pirrü)-fenil]-ecetsawat 40 ml izopropanolban szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz 8 ml trietilamint adva, bornqgén oldatot kapunk. Ehhez 20 ml étert adunk és szűrjük. A szűredékhez 40—60° forrpontú petroléter oly mennyiségét adjuk, hogy a képződő ziavarosodás éppen imóg oldódjék; lehűtés hatására a só fokozatosan kikristályosodik. Az így kapott [p-(1-^pirril) -f enil] -eoets av-triétilammóndumisó 20 0 mm Hg-oszlop nyomás alatt történő 12 órai szárítás után 67—73°-on olvad. 23. példa: 19,8 g (0,15 mól) 2,5-dimetoxi-tetrahidrofurán, 27,8 g (0,15 mól) (4-amino-3-klórfenil)-íeeetsav és 40 ml ecetsav elegyét 10 percig forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután szoíbahő fokra hűtjük a reakcióelegyet, 500 ml étert és 150 ml 2 n sósavoldatot adunk hozzá, az elegyet rázzuk és a képződött kissé ragadós, fekete szilárd részről dekantáljuk. Az éteres fázist elkülönítjük, 50—50 ml n-sósavoldattal kétszer mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A kapott olajszerű maradékot nagyvákuumban desztilláljuk. A [3-klór-4-(l-pirril)-fenilj-eoetsav 0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 164°-on desztillál át; n25 D = 1,5976. A termék állás közben kikristályosodik és 68—-74°-on olvad; ci'klohexán és benzol 20:1 arányú elegyéből történő átkristólyosítás után a termék 75—76°-on olvad Ehrlidh-reakciót mutat. A fenti eljárás kiindulóanyagát az alábbi módon állítjuk elő: 46,3 g (0,240 mól) [p-(acetamido)-fenil]-ecetsavat (vö. Gabriel, Ohem. Ber. 15, 834, 1882) 100 ml aceton és 108 ml tömény sósav elegyében szuszpendálunk. A s'zuszpsnzióhoz —5° hőmérsékleten, élénk keverés közben, 1 óra alatt hozzácsepegtetjük 10,7 g (0,100 mól) nátriumklorát 13 ml vízzel készített oldatát. A reakcióelegyet 0° hőmérsékletre hozzuk és 15 percig keverjük. Ezután 75 ml tömény sósavat adunk hozzá, visszafolyató hűtő alatt 2 óra hosszat forraljuk, majd 100°-os vízfürdőn 15 mm Hg-oszlop nyomás alatt bepároljük szárazra. A maradékot, amennyire fez lehetséges, 250 ml n-sósavoldatlban oldjuk és a kb. 2,9 g oldhatatlan részt kiszűrjük. A sósavas oldatot 3 n nátriumhidroxidoldat hozzáadásával 2,4 pH-értékre állítjuk. A képződött csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és 80° hőmérsékleten szárítjuk. Ily módon 133—135°-on olvadó szürkésbarna por alakjában kapjuk a (4-amino-3-k'lórfeniilj-eeetsava't, amely közvetlenül dolgozható fel tovább. A vízből, majd ezt követően izopropanol és benzol élegyéből történő átkristályosítás útján kapott tiszta anyag 135—137°-on . olvad. A klóratotn helyzete spektroszkópiai úton (a mágneses mag-rezonancia színkép alapján) határozható meg. 5,47 g (0,020 mól) l-[p-(lkarboxipropil)-fenil]-2-pirrol-karbonsavat 200° hőmérsékletű fürdőben kb. 3 percig, a széndioxidfejlődés befejeződéséig hevítünk. A kapott vörös színű folyadék lehűléskor megdermed. 8 ml benzol és 8 mP ciklohexán élegyéből átkriistályosítva 2-[p-(l-pirril)^fenil]-vajsavat kapunk, amely 108—110°-. on olvad. Éteriből történő újabb 'átkristályosítás az olvadáspontot 112—113°-ra emeli. A fenti eljárás kiindulóanyagául szolgáló dikarbonsav az alábbi módon állitható elő: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 22. példa: 24. példa: 16
