157229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid-, illetve ammóniumszármazékokat tartalmazó, szagtalan és kémiailag stabil takarmánykoncentrátumok előállítására

3 157229 4 keverékoxidját, vagy mint hidroióbbá tett oxi­dot adunk. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a karb­amidhoz 0,01—5% különböző diszperzitás-fokú nagydiszperzitású sziliciumdioxidot és hldro­fóbbá tett sziliciumdioxidot adunk, a készítmény jobban szórható, hosszabb tárolás és nyomás alatti tárolás után is tartós, a régebben jelen­tős .ammóniaszag .teljesen és tartósan kiküszö­bölődik és a nitrogénveszteség kimutathatóan megszűnik. A találmány szerinti eljárás előnye minde­nekelőtt az ammóniaszag képződésének .meg­akadályozása csekély mennyiségű adalék bevi­tele útján. Ez lehetővé teszi több mint 99% karbaimidot tartalmazó, eltartható és szórható karbamidkészítmény előállítását, ami a szállítási költségleket és az előállításhoz szükséges beren­dezés méretét is jelentősen csökkenti. Az ammó­niaszag képződésének megakadályozása a karb­amidtartalmú takarmánykeverékeket ízletesebbé teszi, s a nitrogénveszteség elkerülhetővé válik, A találmány szerinti eljárásnak további elő­nyöket biztosít a kén, ill. kéntartalmú vegyü­letek, valamint Bolus alba és kaolin beviteléneik a lehetősége anélkül, hogy ezzel a nitrogéntsr­talmat csökkentenénk. Az említett iners töltő­anyagok és kén, ill. kéntartalmú vegyületek, kiváltképpen kéntartalmú aminosavak, így pl. metionin, eisztin és cisztein együttes alkalma­zásával még mindig nagyobb nitrogéntartalmú karbamid-lkészítmény állítható elő, mint 8% Bolus alba vagy kaolin hozzáadásával. A fenti anyagokat a takarmány összetétele szerint leg­feljebb 3%, előnyösen 1% mennyidégig ada­goljuk be. A fenti -előnyök közül sok a műtrágya-karb­amidra is vonatkozik. Nagydiszperzitású, szintetikus úton előállított sziliciuimdioxid-töltőanyagok alatt kicsapott, nedves úton készült szilioiumdioxidok (B, C, D), valamint pirogén úton nyert, aktív szilicium­dioxidok (A, D^), vagy ezek alumíniumoxiddal képezett Ikeverékoxidjai értendők. Különösen előnyösnek mutatkozik a kicsapott, igen finomszemcsés nagydiszperzitású kovasav (B) alkalmazása, amelynek a fajlagos felülete 200—250 :m2 /g. Az optimális folyási tulaj donságok elérése céljából a legalkalmasabb az a kicsapott kova­sav (C), amelyet intenzív, pl. gőzsugárrnalomiban végzett őrléssel még kisebb szemcsaméretűre aprítunk. Ez a kovasav nagy ömlesztési tér­fogata következtében különösen alkalmas mint lazítószer, továbbá rendkívüli klímaviszonyok mellett a készítmény tárolhatóságát javítja. Az előbbi célnak igen jól megfelelnek azok a nagydiszperzitású kovasavak (D) is, amelye­ket külön folyamatban még hidroióbbá is te­szünk. Jelen esetben már viszonylag igen kis mennyiségük elegendő a folyási tulajdonság nagymértékű javításához. A pirogén töltőanyagok (A) illékony vegyüle­teikből lángban végzett oxidáció vagy hidrolízis útján nyerhetők. A lánglhidrolízis során pl. gőz­fázisú illékony fémhalogenid, az elégéskor vizet képező gáz, oxigén vagy levegő és adott esetben valamely iners gáz homogén keverékét lúgban oxiddá és sósavvá alakítjuk. Különböző fém­halogenidek, jelen esetben pl. sziliciumtetra­klorid és alumíniumklorid keverése és a homo­gén keveréknek gőzfázislban egy égőhöz való vezetése útján úgynevezett „keverékoxidok" ál­líthatók elő, amelyeknél minden egyes primer részecske már a képződött oxidokból áll, s ezek sem kémiai, sem fizikai módszerekkel nem vá­laszthatók szét. A külön-külön előállított oxid­aeroszólok közös koagulációja elkülöníthetetlen típusú i(„ko-koagulate") oxidkeveirékeket ad, ahol minden egyes primer oxidrészecske a másik oxid­ból álló primer részecskével szekundér agglo­merátummá egyesül. A külön-külön előállított oxidaerogélek egymással mechanikai úton is ke­verhetők, s így egymástól elkülöníthető „oxidok keverékét" kapjuk. Az, hogy milyen oxidtípust használunk, a találmány szerinti eljárásban al­kalmazott kiindulási anyagok minőségétől függ. iHidrofóbbá tett, pirogén úton előállított szili­ciumdioxid használata esetében igen alkalmas például a tiszta pirogén Si02 (D^), amely a kémiai úton hozzákapcsolt metilcsoportok révén hidrofóbfo tulajdonságúvá vált, fajlagos felülete (BET Oberfläche) kb. 100—200 m2/g, a primer részecskék közepes nagysága kb. 20 ;m,a és szén­tartalma 1,2;—1,6% (ami kb. 0,8 mmól (GH3 —) pro 100 m2 ). A találmány szerinti eljárás során a karb­amidkonoentrátumhoz csettíély mennyiségű ide­gen alkatrészt tartalmazó sziliciumdioxidot (B, C, D) vagy kémiailag tiszta sziliciumdioxidot (A) is használhatunk. Lényeges azonban, hogy olyan port képezzen, amelynek primer részecs­kéi 500 rmt-nál kisebbek, előnyösen 3—40 m/x nagyságúak és amelynek felülete előnyösen 100—250 m2 /g (BET-módszerrel mérve). „Kémiailag gyakorlatilag tiszta" sziliciumdi­oxddok alatt olyan termékek értendők, amelyek HCl-tartalma 0,03% alatt van, Fe^Oa-tartalma 0,003%-nál, Al2 0 3 ^tartalm.a pedig 0,05, ill. 0,03%-nál kisebb és amelyéknek az alumínium­oxid tartalma kevarékoxidok használata eseté­ben, amikor minden egyes primer részecske Si02-ből és A^On-ból áll, vagy olyan oxidkeve­rékek használata esetében, amelyeik primer SÍO2 és primer AI2O3 részecskékből mint ezen oxidok ún. „ko-koagulátumai" közös koaguláció útján képződnek, kb. 0,3—5,0% lehet. Az ilyen nagytisztaságú szilMumdioxidok, ill. keverék­oxidok (A) előállítása — mint már említettük — lánghidrolízis útján történik. Fenti, kicsapás­sal előállított kovasavakon kívül használhatunk például más termikus eljárásokkal, így ívfény­ben vagy plazmaégőben előállított kovasavakat. A találmány szerinti eljárás során a finom­szemcsés töltőanyagokat általában 0,5—1'% kö­zötti mennyiségben alkalmazzuk. A végtermék mennyiségétől, az elérni kívánt fizikai-kémiai, valamint biológiai tulajdonságoktól függően ki­sebb-nagyobb mennyiségű töltőnyagot alk al­io 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom