157229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid-, illetve ammóniumszármazékokat tartalmazó, szagtalan és kémiailag stabil takarmánykoncentrátumok előállítására
3 157229 4 keverékoxidját, vagy mint hidroióbbá tett oxidot adunk. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha a karbamidhoz 0,01—5% különböző diszperzitás-fokú nagydiszperzitású sziliciumdioxidot és hldrofóbbá tett sziliciumdioxidot adunk, a készítmény jobban szórható, hosszabb tárolás és nyomás alatti tárolás után is tartós, a régebben jelentős .ammóniaszag .teljesen és tartósan kiküszöbölődik és a nitrogénveszteség kimutathatóan megszűnik. A találmány szerinti eljárás előnye mindenekelőtt az ammóniaszag képződésének .megakadályozása csekély mennyiségű adalék bevitele útján. Ez lehetővé teszi több mint 99% karbaimidot tartalmazó, eltartható és szórható karbamidkészítmény előállítását, ami a szállítási költségleket és az előállításhoz szükséges berendezés méretét is jelentősen csökkenti. Az ammóniaszag képződésének megakadályozása a karbamidtartalmú takarmánykeverékeket ízletesebbé teszi, s a nitrogénveszteség elkerülhetővé válik, A találmány szerinti eljárásnak további előnyöket biztosít a kén, ill. kéntartalmú vegyületek, valamint Bolus alba és kaolin beviteléneik a lehetősége anélkül, hogy ezzel a nitrogéntsrtalmat csökkentenénk. Az említett iners töltőanyagok és kén, ill. kéntartalmú vegyületek, kiváltképpen kéntartalmú aminosavak, így pl. metionin, eisztin és cisztein együttes alkalmazásával még mindig nagyobb nitrogéntartalmú karbamid-lkészítmény állítható elő, mint 8% Bolus alba vagy kaolin hozzáadásával. A fenti anyagokat a takarmány összetétele szerint legfeljebb 3%, előnyösen 1% mennyidégig adagoljuk be. A fenti -előnyök közül sok a műtrágya-karbamidra is vonatkozik. Nagydiszperzitású, szintetikus úton előállított sziliciuimdioxid-töltőanyagok alatt kicsapott, nedves úton készült szilioiumdioxidok (B, C, D), valamint pirogén úton nyert, aktív sziliciumdioxidok (A, D^), vagy ezek alumíniumoxiddal képezett Ikeverékoxidjai értendők. Különösen előnyösnek mutatkozik a kicsapott, igen finomszemcsés nagydiszperzitású kovasav (B) alkalmazása, amelynek a fajlagos felülete 200—250 :m2 /g. Az optimális folyási tulaj donságok elérése céljából a legalkalmasabb az a kicsapott kovasav (C), amelyet intenzív, pl. gőzsugárrnalomiban végzett őrléssel még kisebb szemcsaméretűre aprítunk. Ez a kovasav nagy ömlesztési térfogata következtében különösen alkalmas mint lazítószer, továbbá rendkívüli klímaviszonyok mellett a készítmény tárolhatóságát javítja. Az előbbi célnak igen jól megfelelnek azok a nagydiszperzitású kovasavak (D) is, amelyeket külön folyamatban még hidroióbbá is teszünk. Jelen esetben már viszonylag igen kis mennyiségük elegendő a folyási tulajdonság nagymértékű javításához. A pirogén töltőanyagok (A) illékony vegyületeikből lángban végzett oxidáció vagy hidrolízis útján nyerhetők. A lánglhidrolízis során pl. gőzfázisú illékony fémhalogenid, az elégéskor vizet képező gáz, oxigén vagy levegő és adott esetben valamely iners gáz homogén keverékét lúgban oxiddá és sósavvá alakítjuk. Különböző fémhalogenidek, jelen esetben pl. sziliciumtetraklorid és alumíniumklorid keverése és a homogén keveréknek gőzfázislban egy égőhöz való vezetése útján úgynevezett „keverékoxidok" állíthatók elő, amelyeknél minden egyes primer részecske már a képződött oxidokból áll, s ezek sem kémiai, sem fizikai módszerekkel nem választhatók szét. A külön-külön előállított oxidaeroszólok közös koagulációja elkülöníthetetlen típusú i(„ko-koagulate") oxidkeveirékeket ad, ahol minden egyes primer oxidrészecske a másik oxidból álló primer részecskével szekundér agglomerátummá egyesül. A külön-külön előállított oxidaerogélek egymással mechanikai úton is keverhetők, s így egymástól elkülöníthető „oxidok keverékét" kapjuk. Az, hogy milyen oxidtípust használunk, a találmány szerinti eljárásban alkalmazott kiindulási anyagok minőségétől függ. iHidrofóbbá tett, pirogén úton előállított sziliciumdioxid használata esetében igen alkalmas például a tiszta pirogén Si02 (D^), amely a kémiai úton hozzákapcsolt metilcsoportok révén hidrofóbfo tulajdonságúvá vált, fajlagos felülete (BET Oberfläche) kb. 100—200 m2/g, a primer részecskék közepes nagysága kb. 20 ;m,a és széntartalma 1,2;—1,6% (ami kb. 0,8 mmól (GH3 —) pro 100 m2 ). A találmány szerinti eljárás során a karbamidkonoentrátumhoz csettíély mennyiségű idegen alkatrészt tartalmazó sziliciumdioxidot (B, C, D) vagy kémiailag tiszta sziliciumdioxidot (A) is használhatunk. Lényeges azonban, hogy olyan port képezzen, amelynek primer részecskéi 500 rmt-nál kisebbek, előnyösen 3—40 m/x nagyságúak és amelynek felülete előnyösen 100—250 m2 /g (BET-módszerrel mérve). „Kémiailag gyakorlatilag tiszta" sziliciumdioxddok alatt olyan termékek értendők, amelyek HCl-tartalma 0,03% alatt van, Fe^Oa-tartalma 0,003%-nál, Al2 0 3 ^tartalm.a pedig 0,05, ill. 0,03%-nál kisebb és amelyéknek az alumíniumoxid tartalma kevarékoxidok használata esetében, amikor minden egyes primer részecske Si02-ből és A^On-ból áll, vagy olyan oxidkeverékek használata esetében, amelyeik primer SÍO2 és primer AI2O3 részecskékből mint ezen oxidok ún. „ko-koagulátumai" közös koaguláció útján képződnek, kb. 0,3—5,0% lehet. Az ilyen nagytisztaságú szilMumdioxidok, ill. keverékoxidok (A) előállítása — mint már említettük — lánghidrolízis útján történik. Fenti, kicsapással előállított kovasavakon kívül használhatunk például más termikus eljárásokkal, így ívfényben vagy plazmaégőben előállított kovasavakat. A találmány szerinti eljárás során a finomszemcsés töltőanyagokat általában 0,5—1'% közötti mennyiségben alkalmazzuk. A végtermék mennyiségétől, az elérni kívánt fizikai-kémiai, valamint biológiai tulajdonságoktól függően kisebb-nagyobb mennyiségű töltőnyagot alk alio 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
