157214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált fenilizotiazol penicillinek előállítására

7 157214 8 kalmazott előírásai szerint állítjuk elő, 30 g (0,17 mól) 5-a.mino-3-fenilizotiazolt 100 ml ecet­savban és 300 ml benzolban 28 g (0,175 mól) - brómmal 5—10 C°-on brómozurik. A kivált hidrogénbromidot leszűrjük, majd 2 n nátrium­karbonát oldat feleslegével 3 óra hosszat szoba­hőmérsékleten keverjük. Ekkor a szabad bázist nyerjük, amely 5-*amino 4-bróim-3-fenilizotiazol. A nyersterméket ligroinból átktristályosítjuk. A hozam 35 g (81%), olvadáspont 80—82 C°.. CX H 2i36 ím/* (£ 12 500), 262 m/i (s 12 300). vmS 3440, 3300, 2980, 1610, 1530, 1450, 1420, 1385, 1280, 920, 770, 705 cm-1 . Analízis |(C9 H 7 BrN 2 S) Számított: C: 42,36%, H: 2,77%, N: 10,9%. Talált: C: 43,19%, 43,10%, H: 2,81%, 2,61%, N: 10,71%, 11,14'%, (0,1 mól) réz(I)^cianid és 200 ml y-pikolin ke­verékét 15 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakciókeveréket 200 ml jeges vízre öntjük, koncentrált sósavval .megsavanyítjuk és g háromszor .100"—100 ml éterrel extraháljuk. Az éteires kivonatokat 200 .mines vízadagokkal mos­suk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és be­pároljuk, amikoris nyerstermékként olajat nye­rünk, amelyet ligroinból átkristályosítunk. A .Q hozam 12 g .(74%) 4-eián-3-fenilizotiazol. Olva­dáspont 54—55 C°. ff 256,5 m/x (s 11,800), 273 my, (e 10,500). 15 "max 2280, 1490, 1450, 1410, 1340, 1010, 875, . 775 cm-1. T (széntetraMaridban, 60 Me) 2,16 (multiplet, 5H), 0,87 (szinglet, IH). 20 Analízis (CioH6 N 2 S) 4-bró>m-3-fenilizotiazol Ezt a vegyületet D. Buttimore és más szerzők (J. Chem. Soc., 1963, 2032) 4nbróm-3-metil-izo­tiazolra megadott előírása szerint készítjük. 57 g (0,224 mól) 5-amino-4-bróm^3-'feriilizotiazol 100 ml koncentrált kénsavban és 110 ml kon­oentrált foszforsaviban képzett viszkózus oldatát 17 g (0,247 mól) nátriumnitrittel 60 ml vízben 0—5 C°-on a szokásos módon diazotáljuk. A diazotált oldatot 2 g réz(I)-oxid 240 ml hipo­f oszforossavban képzett és kevert szuszpenziójá­hoz csepegtetjük vízzel való hűtés közben. A reakciókeverékhez további két részletben 7—7 g réz(I)-oxidot adunk és a keverést további 1 óra hosszat szobahőmérsékleten folytatjuk. A reakciókeveréket ezután „Dicalite" bevonatos szűrőanyagon szűrjük és a maradékot 500 ml éterrel mossuk. A szűrletet egyenlő térfogatú vízzel hígítjuk és háromszor 300—300 ml éter­rel extraháljuk. Az egyesített ét eres kivonato­kat kétszer 50—50 ml vízzel mossuk és víz­mentes nátriumszulfáton megszárítjuk. Az étert ledesztilláljuk, amikoris olajos maradékot nye­rünk, amelyet .aktívszén felhasználásával petrol­éterből .átkristályosítunk. A hozam 39 g (73%) 4-brómH3~fe: nil-izotiazol. A termék olvadáspontja 53—54 C°. 2ma° H 274,5 mn (^ 11800). "max 1480, 1445, 1390, 1200, 940 cm" 1. Analízis (Cfl H 6 BrNS) Számított: C: 45,01%, H: 2,53%. N: 5,80%. Talált: C: 45,36%, 45,46%, H: 2,65%,, 2,35%, N: 6,80%, 7,59%. Számított: C: 64,49%, H: 3,25%, N: 15,04%. Talált: C: 64,76%, 64,55%, H: 3,34%, 3,53%, 25 N: 15,08%. 4-cián-5nmetil-3^fenilizotiazol Ezt a vegyületet D. Buttimore és más szerzők 30 (J. Chem. Soc, 1963, 2032) 4-bróin-3,5-:dimetil­izotiazolra megadott előállítási eljárás szerint nyerjük. 18,6 g (0,1 mól) 4-cián-3-fenilizotiazolt 100 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldunk és az oldathoz keverés közben —70 C°-on 35 2,7 g (0,4 g atom) lítiumból, 30 g (0,22 mól) n-butilbroimidból és 100 ml vízmentes éterből n-ibutil-lítium oldatot adagolunk. Az adagolás befejezése után a reakciókeveréket további 1 óra hosszat —7Q C°^on keverjük, majd .a hűtött 4Q réakiciókevarékbez 28 g (0,2 mól) metiljodidot csepegtetünk olyan ütemben, hogy a hőmérsék­let —65 C° fölé ne 'emelkedjen. A reakciókeve­réket további 2 óra hosszat —60 C°-on kever­jük, végül a hőmérsékletet szobahőmérsékletre engedjük felemelkedni. A reakcióikeverékhez 100 ml vizet adunk és koncentrált sósavval meg­savanyítjuk. A vizes fázist 100 ml éterrel extra­háljuk. Az egyesített éteres oldatokat 20 ml víz­zel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárít­juk és desztilláljuk, amikoris barna viszkózus olajat nyerünk. Az olajat vákuumban frakcio­nálju'k. Frakcionálas közben 0,2 Hgmm nyo­máson 110—125 C° közötti frakciót felfogjuk, amelynek súlya 8,3 g. Az olajat ligroinból át­kristályosítjük, amikoris 4,4 g 4-«ián-i5-metil-3-55 -fenilizotiaziolt nyerünk, amelynek olvadáspont­ja 72—73 C°. 45 50 /lmax 230 m,u (s 13,600), 262 mp. (e 11,900). 60 "TMx 2280, 1510, 1460, 1405, 1380, 790, 720 cm !. 4-cián-3-fenilizotiazol T (széntetrákloridban, 60 Mc) 7,26 (szinglet, 21 g (0,087 mól) 4-bró;m-3-fenilizotiazol, 9,0 g 65 3H), 2,20 (multiplet, 5H). 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom