157205. lajstromszámú szabadalom • Modell programozási rendszerűuniverzális oktatógép

9 157205 10 reál is. Csak akkor térünk vissza a megelőző modell információra, ha egy olyan új program­szakaszra 'térünk vissza, amelyhez új matapada­gógiai információ tartozik.) A gép működése alkalmával a modell vezér­lési szerkezet -bénát csak akkor működik, (akkor kerül a feszültség alatt levő fényforrás után feszültség alá az utána következő, vagy az előt­te levő), ha a következő két féltétel teljesül: 1. impulzus formájában meg jelenik a vezérlő információ és 2. feszültség alá Ikerül vagy a progresszív, vagy a regresszív vezérlő szerkezet, azaz vagy a vezérlő kapcsolót, vagy a repetíitor kapcsolót működtetjük. A modell tartalmában adott pedagógiai tör­vényszerűségeik érvényesülését szerkezetileg még más eszközök is biztosítják. Annák biztosítására, hogy a modell által meghatározott feladatoikat a szerkezet ne csupán metapedagógiaii információk formájában köz­vetítse, hanem a különböző tantárgyak tanítása során ezeket a feladatokat a tanulók valamilyen formában meg is oldják, tehát a modell ne formálisan, hanem ténylegesen érvényesüljön, sajátos pedagógiai visszacsatolási szerkezeti ele­meket alkalmaz. A feladat megoldására pedagógiai vissza­csatolási szerkezeti elemként több (általában 10) áram-megszakítót (pl. jelfogót, tranzisztort) kap­csol sorba úgy, hogy működésük alkalmával az. első impulzus hatására egy olyan áramkört sza­kítanak meg, amelynek egyik pólusa légy késlel­tető szerkezet közbeiktatásával a vezérlési köz­pont progresszív vezérlési szerkezetéhez van kapcsolva, másik pólusa pedig az (általában 10) árammegszakító és egy egyenirányító (pl. dióda) sorbakapcsolása után a-vezérlő kapcsoló vezér­lését megszakító szerkezetéhez csatlakozik, amely úgy -működik, hogy a vezérlő kapcsoló lenyomása után megszakítja annak vezérlését (tehát utána hiába nyomjuk le újra, semmiféle vezérlést nem végez, (impulzust nem ad), s mű­ködésének feltételei (vezérlési funkciójának fel­tételei) csak iáikkor teremtődnek meg, amikor a pedagógiai visszacsatolási -szerkezeti elemek funkcióját betöltő áramímegszakítók mindegyike egy második impulzus eredményéként zárja az áramkört. Ennek hatására ugyanis impulzust kap a vezérlő kapcsoló vezérlését megszakító szerkezete, s ezzel újból lehetővé válik a vezérlő kapcsoló működtetése. A pedagógiai visszacsatolási szerkezeti ele­meikként működő \árammegszakítók működését a progresszív és a regresszív vezérlő szerkeze­tek, a vezérlési központ különböző, impulzusok formájában megjelenő információi, valamint az árammegszakítókhoz kapcsolt, különböző peda­gógiai feladatok megoldását biztosító szerkezeti elemek vezérlik. Kettő kivételével valamennyi (általában 8) pedagógiai visszacsatolási szerkezeti elemként működő árammegszakító kapcsolódik egy-egy olyan szerkezethez (pl. tranzisztorhoz, végerő­sítőhöz stb.) amely a vezérlési központnak a vezérlési programnak megfelelő utasításait im­pulzusok formájában közvetíti, s amely szerke­zet ezeknek az árammegszákítaknak — a ptrog­& ramnak megfelelően — az első impulzust adja (tranzisztorok alkalmazása esetén pl. negatív előfeszítést), s ezzel a fent jelzett áramkört az árammegszakítóhoz tartozó szakaszán megsza­kítja. 10 A második impulzust .(ha az árammegszakítók szerepét tranzisztorok töltik be, akkor a pozitív előfeszítést) amellyel tehát az áramkört zárják, a következő szerkezeti elemek működése, illetve működtetése biztosítja: 15 elsősorban az álló, vizuális információkat (pl. nyomtatott szövegeket, képeket, grafikonokat, táblázatokat, vetített képeket, stb.) közvetítő szerkezetnek azok az elemei, amelyek az álló vizuális információknak a tanulók által nem 20 látható (pl. át nem látszó lappal eltakart, vagy különböző fényhatásokkal láthatatlanná tett) elemeit a tanulók számára különböző komplex kapcsolók segítségével láthatóvá teszik (pl. úgy, hogy a takarólapokat elforgatják, a nem lát-25 ható részt (megvilágítják, ístb.). E nem látható (letakart, vagy más módon láthatatlanná tett) vizuális információk külön­böző pedagógiai funkciót tölthetnék be: szük­ségszerűen megoldandó- feladatoikat tartalmaz­£0 hatnak a tanulók számára, tartalmazhatjiäk bi­zonyos feladatok helyes megoldását, tartalmaz­hatnak a feladatok megoldásához nyújtott ki­segítő információkat, stlb. Ezeknek a nem látható (letakart, láthatat-35 lanná tett) feladatoknak a tartalmát a program határoozza -meg, s a tárolt információk jellege, színvonala, a felmerülő 'pedagógiai problémák határozzák meg ezek mennyiségét is. Egy-egy prográmlépésben a hozzátartozó fel-40 adatok mindegyikét nem kell minden tanuló­nak megoldania és nem szükséges az sem, hogy a takarás megszüntetésével minden informá­ciót mindenki igénybevegyen. Vannak azonban olyan feladatok, amelyeket minden tanulónak 45 meg kell oldani és vannak olyan helyes meg­oldások is, amelyekkel saját megoldását minden tanulónak össze kell vetnie. Ezek éppen azok a feladatok, megoldások, 50 stb. amelyeket a pedagógiai törvények érvé­nyesülése megkövetel, amelyeket a modell kü­lönböző elemei meghatároznak. Ezért is kapcsolódnak a pedagógiai vissza­csatolási szerkezeti elemekként működő külön-55 böző árammiegsza/kítók (általában az első 8), az álló vizuális információkat közvetítő szer­kezeteknek az [információk egyes elemeit lát­hatóvá tevő különböző (általában 6) szerkezeti elemeihez. eg Szerkezetileg ezzel biztosítja meghatározott, a pedagógiai törvények által a modellben meg­határozott feladatok megoldását, különböző meg­oldások helyességének kontrollját, stb. Ez elsősorban úgy történik, hogy a vezérlési @5 központ — a programnak megfelelően — im-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom