157198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáznemű és szilárd alkotórészek folyamatos elválasztására folyékon rostszuszpenziókból

157198 3 4 bad levegő eltávolítása igán fontos jelentőségű a víztelenítési folyamat eredményessége szempontjából. Mindemellett szakemberek körében széles körökben az a vélemény alakult ki, hogy a levegő eltávolítását -a hiidrocikionos elválasztás után kell végezni, úgyhogy az elválasztási eljárás során feltételezhetően hozzáadott levegőt is szntén feltétlenül eltávolítsák, mielőtt a szuszpenziót továbbítják pl. a papírgép végére vagy a pépesítő gépre víztelenítés oéljából. Ez a felfogás helyes lehet olyan esetekben, amikor a hidrociklonos elválasztást úgy végzik, hogy a levegő hozzáadása az eljárás folyamán nem kerülhető el pl. egy nyitott rendszerben. Akkor lehetséges az egész művelet közvetlen pontos ellenőrzése, melyet a korábbi eljárásoknál szükségesnek tartottak a kialakult gyakorlatnak megfelelően. Manapság azonban ez az érv már nem döntő jelentőségű. Ennek ellenére és a nyilvánvaló hátrányok ellenére is, melyek ténylegesen fennállnak a ciklonos elválasztás után történő gáztallanító eljárás végrehajtásánál, ez az egyetlen ezideig gyakorlatban alkalmazott eljárás, bár nem jelentős mértékben a .módszerre jellemző sok hátránynál fogva. A találmány szerinti eljárással, .melynek jellemzőit főigénypontunk tartalmazza, és melynek lényege egyebek között abban van, hogy a gáztalamtást a ciklonos elválasztás előtt hajtjuk .végre, a fentemlített hátrányokat kiküszöböljük és ezenkívül ugyanakkor bizonyos meglepő előnyöket is "biztosítunk. így pl. lehetséges a gáztalanításnak a ciklonos elválasztás előtti elvégzésével, hogy a kívánt elválasztási hatékonyságot a ciklon elválasztókon keresztül csökkentett nyomáseséssel végezzük, mely egyidejűleg csökkentett energiai elhasználással jár. Az elválasztás igen jelentős elért eredménye részben abból származik, hogy a szeparáló kamrában fellépő jelentős sugárirányú ievegőáraimot és a következésképpen megnövekedett szilárd szennyeződés-áramot a szeparátor közepe felé kiküszöböljük a ciklon szeparátoron történő elválasztás előtt a szuszpenzió gáztalanításával. Megállapítottuk azonban, hogy ha az elválasztást közvetlenül a gáztalanítással együtt végezzük, további részben nem várt meglepő hatást kapunk, amennyiben a szuszpenzióban levő szabad levegőt többé vagy kevésbé teljesen eltávolítjuk a gáztalanító eljárás során. Ugyanakkor a rendszer instabilitásának megfelelően a szuszpenzióban oldott levegő szabad levegővé alakul át és azt nagyobb vagy kisebb mennyiségben szintén eltávolítjuk a gáztalanító eljárás során. így megtörténhet, hogy az a levegőmennyiség, amely a szuszpenzióban a gáztalanítás után mint szabad levegő marad, tulajdonképpen megközelítően azonos mennyiségű, mint a gáztalanítás előtt és csak az oldott levegő mennyisége csökkant. A szuszpenzió gáztalanító hatása így meglehetősen gyengének látszana. Viszont a íentemlített a levegőnek a szuszpenzióban szabad állapotban és oldott állapotban való jelenlétével kapcsolatos instabilitásnak megfelelően következő ciklonos elválasztásnál részben annak a nyomásnövekedésnek a következtében, melynek a szuszpenzió van kitéve, részben pedig és mindenek előtt a nagy nyírófeszültség folytán, mely a ciklonos szeparátorban keletkezik, a gáztalanítás után visszamaradt szabad levegő nagyobb vagy kisebb része újra oldódik és továbbra is oldva marad a szuszpenzióban. A szuszpenzió ezáltal egy további hOimogenizációnak van kitéve, melynek igen nagy jelentősége van az eljárás végrehajtása szempontjából. Végezetül a hidrociklonon történő elválasztás előtti gáztalanítás azt jelenti, hogy amennyiben a szuszpenziót hidrociklonos elválasztás mellett még rostálási műveletnek is alávetjük, ez a folyamat szintén fokozott hatékonysággal végezhető annak folytán, hogy a szuszpenziót először levegőtlenítet'tük. A találmányt az alábbiakban ismertetjük részletesebben a csatolt rajzok alapján, melyeken az 1. és 2. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezés két kiviteli változatának működési vázlatát szemlélteti. Az 1. ábrán szemléltetett berendezésnél tárolótartályba, például egy kádba a 2 tápvezetéken keresztül rostszuszpenziót vezetünk és a tartályban 3 gát vagy túlfolyó alkalmazásával a 4 folyadékszintet legalábbis megközelítően állandó értéken tartjuk. Az 1 kádból az 5 csövön keresztül és a 6 szivattyú segítségével viszonylag alacsony rosttartalmú szuszpenziót emelünk ki, melyet ennek megfelelően szabályozhatunk 7 tápvezetéken további rost bevezetésével. A rostszuszpenziót ezután a 3 vezetéken keresztül a 6 szivattyú nyomóoldalán a 9 gáztalanító készülékhez vezetjük, mely 3 vákuumkamrát foglalja magába, melyben a vákuumot úgy szabályozzuk, hogy a kamrában a vákuum következtében a folyadék forrás közben nagyrészt megszabadul az adszorbeált gázoktól. A gáztalanító készülékből a szuszpenzió a 10 vezetéken át lép ki, majd legalábbis részben a 11 szivattyúhoz jut és a 12 nyomócső útján innen a 13 tisztítókészülékbe jut. Ez a készülék egy önmagában ismert típusú hidrociklon szeparátort, előnyösen ún. muiti-ciklon szeparátort foglal magába, példaképpen a 200 549 számú svéd szabadalmi leírásban ismertetett készüléket. A készüléket a szeparáció során szuszpanzióval teljesen feltöltött állapotban tartjuk olyan nyomás mellett, hogy a levegő behatolását megakadályozzuk. A tisztított szuszpenziót a 14 vezetéken keresztül a 15 víztelenítő készülékbe tápláljuk. Az 5 és 10 vezeték a 16 megkerülő vezetékkel van összekötve, és az 1 kádban biztosított állandó 4 folyadékszintnek megfelelően állandó nyomást biztosítunk a két cső csatlakozási pontjánál, és 14 vezetéken keresztül állandó áramlást biztosítunk a 15 víztelenítő készülékbe, 10 15 20 25 30 40 45 50 55 eo