157198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáznemű és szilárd alkotórészek folyamatos elválasztására folyékon rostszuszpenziókból

157198 3 4 bad levegő eltávolítása igán fontos jelentőségű a víztelenítési folyamat eredményessége szem­pontjából. Mindemellett szakemberek körében széles körökben az a vélemény alakult ki, hogy a levegő eltávolítását -a hiidrocikionos elválasz­tás után kell végezni, úgyhogy az elválasztási eljárás során feltételezhetően hozzáadott leve­gőt is szntén feltétlenül eltávolítsák, mielőtt a szuszpenziót továbbítják pl. a papírgép végére vagy a pépesítő gépre víztelenítés oéljából. Ez a felfogás helyes lehet olyan esetekben, ami­kor a hidrociklonos elválasztást úgy végzik, hogy a levegő hozzáadása az eljárás folyamán nem kerülhető el pl. egy nyitott rendszerben. Akkor lehetséges az egész művelet közvetlen pontos ellenőrzése, melyet a korábbi eljárások­nál szükségesnek tartottak a kialakult gyakor­latnak megfelelően. Manapság azonban ez az érv már nem döntő jelentőségű. Ennek elle­nére és a nyilvánvaló hátrányok ellenére is, melyek ténylegesen fennállnak a ciklonos el­választás után történő gáztallanító eljárás vég­rehajtásánál, ez az egyetlen ezideig gyakorlat­ban alkalmazott eljárás, bár nem jelentős mér­tékben a .módszerre jellemző sok hátránynál fogva. A találmány szerinti eljárással, .melynek jel­lemzőit főigénypontunk tartalmazza, és mely­nek lényege egyebek között abban van, hogy a gáztalamtást a ciklonos elválasztás előtt hajtjuk .végre, a fentemlített hátrányokat kikü­szöböljük és ezenkívül ugyanakkor bizonyos meglepő előnyöket is "biztosítunk. így pl. le­hetséges a gáztalanításnak a ciklonos elválasz­tás előtti elvégzésével, hogy a kívánt elválasz­tási hatékonyságot a ciklon elválasztókon ke­resztül csökkentett nyomáseséssel végezzük, mely egyidejűleg csökkentett energiai elhaszná­lással jár. Az elválasztás igen jelentős elért eredménye részben abból származik, hogy a szeparáló kamrában fellépő jelentős sugárirá­nyú ievegőáraimot és a következésképpen meg­növekedett szilárd szennyeződés-áramot a sze­parátor közepe felé kiküszöböljük a ciklon szeparátoron történő elválasztás előtt a szusz­penzió gáztalanításával. Megállapítottuk azon­ban, hogy ha az elválasztást közvetlenül a gáz­talanítással együtt végezzük, további részben nem várt meglepő hatást kapunk, amennyiben a szuszpenzióban levő szabad levegőt többé vagy kevésbé teljesen eltávolítjuk a gáztala­nító eljárás során. Ugyanakkor a rendszer instabilitásának meg­felelően a szuszpenzióban oldott levegő szabad levegővé alakul át és azt nagyobb vagy ki­sebb mennyiségben szintén eltávolítjuk a gáz­talanító eljárás során. így megtörténhet, hogy az a levegőmennyiség, amely a szuszpenzióban a gáztalanítás után mint szabad levegő marad, tulajdonképpen megközelítően azonos mennyi­ségű, mint a gáztalanítás előtt és csak az ol­dott levegő mennyisége csökkant. A szuszpen­zió gáztalanító hatása így meglehetősen gyen­gének látszana. Viszont a íentemlített a leve­gőnek a szuszpenzióban szabad állapotban és oldott állapotban való jelenlétével kapcsolatos instabilitásnak megfelelően következő ciklonos elválasztásnál részben annak a nyomásnöveke­désnek a következtében, melynek a szuszpen­zió van kitéve, részben pedig és mindenek előtt a nagy nyírófeszültség folytán, mely a ciklonos szeparátorban keletkezik, a gáztalaní­tás után visszamaradt szabad levegő nagyobb vagy kisebb része újra oldódik és továbbra is oldva marad a szuszpenzióban. A szuszpenzió ezáltal egy további hOimogenizációnak van ki­téve, melynek igen nagy jelentősége van az eljárás végrehajtása szempontjából. Végezetül a hidrociklonon történő elválasztás előtti gáztalanítás azt jelenti, hogy amennyi­ben a szuszpenziót hidrociklonos elválasztás mellett még rostálási műveletnek is alávetjük, ez a folyamat szintén fokozott hatékonysággal végezhető annak folytán, hogy a szuszpenziót először levegőtlenítet'tük. A találmányt az alábbiakban ismertetjük részletesebben a csatolt rajzok alapján, me­lyeken az 1. és 2. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezés két kiviteli változatának működési vázlatát szemlélteti. Az 1. ábrán szemléltetett berendezésnél tá­rolótartályba, például egy kádba a 2 tápveze­téken keresztül rostszuszpenziót vezetünk és a tartályban 3 gát vagy túlfolyó alkalmazá­sával a 4 folyadékszintet legalábbis megközelí­tően állandó értéken tartjuk. Az 1 kádból az 5 csövön keresztül és a 6 szivattyú segítségé­vel viszonylag alacsony rosttartalmú szuszpen­ziót emelünk ki, melyet ennek megfelelően szabályozhatunk 7 tápvezetéken további rost bevezetésével. A rostszuszpenziót ezután a 3 vezetéken keresztül a 6 szivattyú nyomóolda­lán a 9 gáztalanító készülékhez vezetjük, mely 3 vákuumkamrát foglalja magába, melyben a vákuumot úgy szabályozzuk, hogy a kamrá­ban a vákuum következtében a folyadék for­rás közben nagyrészt megszabadul az adszor­beált gázoktól. A gáztalanító készülékből a szuszpenzió a 10 vezetéken át lép ki, majd leg­alábbis részben a 11 szivattyúhoz jut és a 12 nyomócső útján innen a 13 tisztítókészülékbe jut. Ez a készülék egy önmagában ismert tí­pusú hidrociklon szeparátort, előnyösen ún. muiti-ciklon szeparátort foglal magába, példa­képpen a 200 549 számú svéd szabadalmi le­írásban ismertetett készüléket. A készüléket a szeparáció során szuszpanzióval teljesen feltöl­tött állapotban tartjuk olyan nyomás mellett, hogy a levegő behatolását megakadályozzuk. A tisztított szuszpenziót a 14 vezetéken keresz­tül a 15 víztelenítő készülékbe tápláljuk. Az 5 és 10 vezeték a 16 megkerülő vezetékkel van összekötve, és az 1 kádban biztosított állandó 4 folyadékszintnek megfelelően állandó nyo­mást biztosítunk a két cső csatlakozási pontjá­nál, és 14 vezetéken keresztül állandó áram­lást biztosítunk a 15 víztelenítő készülékbe, 10 15 20 25 30 40 45 50 55 eo

Next

/
Oldalképek
Tartalom