157198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáznemű és szilárd alkotórészek folyamatos elválasztására folyékon rostszuszpenziókból

5 157198 6 mivel az esetleges, a 9 gáztalanító készülékből származó felesleget a 16 vezetéken át vissza­vezetjük az 5 esőbe. Amennyiben a 15 víztele­nítő készüléket papírgép vagy pépesítő gép nedves vége alkotja, úgy a konstans áramlási 5 sebesség biztosítása előfeltétele a találmány szerinti eljárásnak azzal kapcsolatos alkalma­zásának. A szuszpenzió, amely a 2 tápvezeté­ken keresztül az 1 kádíba jut, mely a 17 szag­gatott vonallal jelzett ún. „fehér vízből", azaz olyan víziből áll, amelyet a 15 víztelenítő ké­szüléklbe engedtünk ki, nagyon kis koncentrá­ciójú rostot tartalmaz. Az 1. ábráról megállapítható továbbá, hogy a szennyező komponenst a 13 tisztító készülék­ből a 18 vezetéken keresztül a további 19 szi­vattyú segítségével betápláljuk a második 20 hidrociklon elválasztóba. Itt egy tovább tisztí­tott alkotót kapunk, amelyet a 21 vezetéken keresztül visszavezetünk az 5 csőbe, míg a másik részt a 2:2 kivezető nyíláson keresztül eltávolítjuk a rendszeriből. Ennél . az elválasz­tónál is alkalmazunk 23 megkerülő vezetéket a 19 szivattyú szívóoldala és az 5 cső között. Az 1. ábra szemléltet továbbá szaggatott vo­nallal két előnyösen alkalmazható készüléket a 24 szitával, mely vagy a 12 nyomócsőbe vagy a 14 vezetékbe köthető be és egy ún. nyomó­szitás készülék lehet, mely úgy van lezárva, hogy levegő vagy más gáz nem keveredhet a benne levő szuszpenzióval. A 2. ábra szerinti berendezés az 1. ábrán szemléltetett berendezésétől néhány vonatko­zásban tér el, elsősorban abban, hogy két 9a és 9b gáztalanító készülékkel van ellátva és a rostkoncentráció esetleges beállítása a 7a táp­vezeték segítségével történik, amely a 6a szi­vattyú és a 9a gáztalanító készülék közötti 8a nyomóvezetékkel van összekötve, továbbá ab­ban, hogy a 8a vezetékiből a 8b leágazó veze­téken keresztül a szuszpenziót a 7a tápvezeték és 6a szivattyú közötti pontról az la kádból közvetlenül a 9b gáztalanító készüléklbe táp­láljuk. A 9a gáztalanító készülékből a gázta­lanított szuszpenziót a 10a vezetéken keresz­tül a 11a szivattyúra tápláljuk. A 10a vezeték ezenkívül a 16a és 16b vezetékek segítségével össze van kötve az la káddal. A 10b vezeték egyrészt a 16a és 16b vezetékeken keresztül a 10a vezetékkel, másrészt pedig közvetlenül az la káddal van összekötve. A 11a szivattyú eb­ben az esetben úgy van kiképezve, hogy fel tudja venni a teljes áramot a 9a gáztalanító készülékből a 10a vezetéken keresztül, vala­mint az áramlást a második 20a hidirociklon elválasztóból a 21a vezetéken keresztül, továb­bá az áramlás egy bizonyos részét a 16a veze­téken keresztül és az egyesített áramlást az első 13a tisztító készülékbe vezeti. Hasonló­képpen a 19a szivattyú úgy van kiképezve, hogy 23a tápvezetéken keresztül az első 13a tisztító készülékből ürített szennyező kompo­nenst fogadja a 18a vezetéken át, részben egy bizonyos további áramlást a 16b vezetékből. A második 20a elválasztó szakaszban kiválasz­tott szennyező komponenst a 22a kiömlő nyí­láson keresztül távolítjuk el a rendszerből. A 13a tisztító szakaszból kilépő tisztított szuszpenziót eibben az esetben a 14a vezetéken keresztül, a további 25a szivattyúra tápláljuk, amely úgy van kiképezve, hogy alkalmas ezen felül a 26a vezetéken keresztül a 16b vezeté­ken átáramló szuszpenzió bizonyos mennyisé­gének fogadására is. A 25a szivattyú táplálja a teljes áramot a 27a cső segítségével a 15a víztelenítő készülékbe. Itt is az. la kádba ve­zető 2a tápvezetéket, amely 3a gáttal vagy túlfolyóval van kiképezve, a 15a víztelenítő ké­szülékben elválasztott folyadék felvételére al­kalmasan képezhetjük ki, amint azt a 17a szaggatott vonal jelzi. Ahogy azt ugyancsak szaggatott vonalak jelzik, ebben az esetben is alkalmazhatók 24a nyomó típusú sziták a berendezés alkalmas helyein. Amint látható az 1. és 2. ábrán, a berende­zésnél használt szivattyúk, amelyek feltétele­zetten centirifugálszivattyúk, úgy vannak 'elhe­lyezve, hogy táp- vagy bemenő-vezetékeik egy­mással, valamint a légtelenítő berendezéssel és a káddal is kapcsolódnak. Ha a folyadékszintet a kádban állandó értéken tartjuk, úgy a szi­vattyúk mindig állandó (bemeneti nyomással dolgoznak, melyet a folyadékszint szabályoz és így 'biztosítja a lényegileg állandó áramlást mind a gáztalanító készülékben, mind pedig a szivattyúknál anélkül, hogy egyéb többé vagy kevésbé nagyszámú alkatrészbői készült és ezért költséges különleges vezérlő szervet kellene alkalmazni, melynek karbantartása je­lentős költséget igényel. Megjegyzendő, hogy ez annak ellenére lehetséges, hogy a gáztalaní­tó készülék vákuumíkamrájában egy szabad vagy befolyásolt .folyadékszintet tartunk fent. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítjuk, hogy a gáztalanító készülékben a 10a és 10b vezeté­ket ún. ikiürítőcsőként alakítjuk ki. A gázta­lanító kamrában levő szabad folyadékszintet ugyanis a gáztalanító kamra gázzal telt részé­ben a folyadékszint felett levő abszolút nyo­mással, a gáztalanító készülék kimeneti szaka­szában levő áramlási ellenállással és az ezek­kei összekapcsolt 10a és 10b vezetékek segít­ségével tudjuk szabályozni, az említett folya­dékellenállás kis mértékben a készüléken ke­resztülhaladó folyadékáramlással változik. Az abszolút nyomás a szabad folyadék felszín fe­lett folyamatosan kissé alacsonyabb lesz, mint az a nyomás, amely az uralkodó hőmérsékle­ten a folyadék forráspontjához tartozik, mivel a folyadék gáztalanítását vákuumban való for­ralással hajtjuk végre. A folyadékszintet állan­dó jelleggel az abszolút nyomás határozza meg, úgyhogy a folyadék szabad felszíne alatt egy tetszőlegesen kiválasztott ponton állandó sta­tikus nyomás adódik, mely a gáztalanító ké­szülék gázterében levő abszolút nyomás és a 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom