157137. lajstromszámú szabadalom • Mobil vagy stabil robbanásmentes cserépkályha gáztüzelésre

3 157137 4 harmatpont feletti hőmérsékletét. A páralecsa­pódás következtében a kemény környezetében a falak kátránylével telítődnek, elszíneződnek, megfolyósodnak és tönkremennek. A kátrány­lével szennyezett falak helyreállítása csak nagy költséggel, a vakolat leverésével és a kátrány­lével átitatott építőelemek, téglák cseréjével tör­ténhet. A találmány célja a felsorolt hátrányokat ki­küszöbölő, robbanás veszélye 'nélküli üzemet biztosító, biztonsági önszabályozós stabil, vagy mobil cserépkályha kialakítása, főleg gáztüzelés­hez, amely a leggazdaságosabb, egyenletes Jhőle­adás mellett az eddig ismert kályháknál jobb hatásfok melletti üzemelésnél a hideg kéményt legrövidebb időn belül üzemi hőmérsékletre me­legíti, biztosítja az égéstermékek harmatpont fe­letti hőmérsékleten való távozását, a robbanási veszélyt pedig a minimumra csökkenti. A találmány tehát mobil, vagy stabil bizton­sági önszabályozós cserépkályha gáztüzeléshez, amelynek tűztere és felégős vízszintes füstjáratai vannak. A találmány lényege abban van, hogy a fel­égős vízszintes füst járatok kétoldali íelégetőtől középfelé, illetve középtől kétoldal felé S alak­ban vannak kiképezve, továbbá a tűztér, vala­mint a füst járatok kéménybe csatlakozó utolsó járata közvetlenül a legrövidebb úton, de min­den egyes vízszintes járatot legalább egy helyen keresztező összekötő biztonsági járattal van ösz­szekötve, amely öszekötő biztonsági járat ke­resztmetszeti területe a vízszintes füst járatok keresztmetszeti területéhez viszonyítva 1:5 és 1:20 között van. A találmány szerinti cserépkályha tehát lé­nyegében a füstgázokat elvezető kéménnyel együttműködő rendszert képez. A tűztérből a vízszintes füst járatoknál kisebb keresztmetszetű összekötő biztonsági járaton át a füstgázok egy része közvetlenül a kéménybe jut és azt 3—4 percen belül a távozó füstgázok - harmatpont feletti hőmérsékletére melegíti. A kísérleti mérések bebizonyították, hogy a biztonsági járaton keresztül közvetlenül a ké­ménybe eltávozó füstgáz részmennyiség magá­val viszi gyakorlatilag az égés során keletkező vízpára teljes mennyiségét. Ugyanis az összekötő biztonsági járat melegebb, mint a nagyobb mé­retű, hőleadásra késztetett S alakú vízszintes já­ratok hőmérséklete. Ennek következtében az égéstermékek páratartalma a melegebb térrész felé diffundál. A találmány szerinti vízszintes füstjáratok és az összekötő biztonsági járat keresztmetszeti te­rületének aránya úgy van megválasztva, hogy az égés során keletkező páratartalom gyakorlati­lag teljes egészében az összekötő biztonsági já­raton keresztül közvetlenül, tehát magas hő­mérsékleten kerüljön elvezetésre. Üzemelés köz­ben tehát a kémény állandó, a távozó füstgázok harmatpontja feletti hőmérsékletre van felfűtve és ezért abban páralecsapódás nem következhet be. A vízszintes füst járatokban sem keletkezhet páralecsapódás, mert az azokon áthaladó füst­gáz gyakorlatilag páramentes. A találmány sze­rinti kialakítással, amint azt a gyakorlat bebizo­nyította, a gyakorlatilag párátlanítatt égéster­mékek igen jó hőleadásra késztethetők. A találmány szerinti; megoldásnál, a gázégő­szerkezet a robbanási veszélyt is kiküszöböli, mert a tűztér közvetlenül a legrövidebb úton a kéménnyel van összekötve. Az elégetlen gáz te­hát az eddig ismert bármilyen rendszerű kály­hánál rövidebb úton távozik. A károsodás eset­leges robbanás esetén is minimális, mert az a kályha tetején lazán rakott csempék megemelé­se útján erejét veszti. A járatokat a robbanás szétvetni nem tudja, mert azokat a biztonsági járat átköti. A gyakorlat bebizonyította, hogy a találmány szeriinti cserépkályha teljesen róbbanásbiztos. • A tűztérből a helytelen kezelés, vagy az eset­leges égőszerkezet meghibásodása esetén az el­égetlen gáz a biztonsági járaton keresztül a leg­gyorsabban és a legrövidebb úton távozik a kályhából. Bár a füstjáratok hossza az eddig ismert ösz­szes füstgázjáratok hosszánál rövidebb, az S ala­kú füstvezetés következtében az égéstermékek a kétoldali felégőktől középre, illetve középfelégő­től kétoldal felé vezetése igen gazdaságos, nagy hatásfokú hőleadást biztosít. A találmány szerinti cserépkályha hatásfokát az önszabályozás automatikus volta igen nagy mértékben emeli. Az összekötő biztonsági jára­ton át a, távozó^ égéstermékekkel a harmatpont fölé felmelegített kémény huzata megnő. A meg­növelt huzat gyorsítja a vízszintes füstjáratok­ban a füstgáz áramlási sebességét. Ennek követ­keztében a vízszintes füstjáratökat keresztező biztonsági járat ellenállása nő és a kémény fel­fűtésénél az elégetett gáz hőtartalmának megfe­lelő egyensúly áll be. Enn,ek következtében a kémény túlfűtési lehetősége kizárt. Amint a ké­mény hőmérséklete bármilyen oknál fogva, pél­dául a gázégő teljesítményének csökkentése kö­vetkeztében leesne, úgy a huzat a vízszintes já­ratokban a kémény lehűlésével csökken, de de ugyanakkor a huzatcsökkenés következtében az összekötő,; biztonsági járat ellenállása is csök­ken és így több meleg füstgáz áramlik közvet­lenül a kéménybe és azt újra a kívánt fokra melegíti. A találmány szerint a tűztér oldala és a kály­hát határoló fal között legalább egy, felső végén a tűztérből; kivezető, első, vízszintes huzamba torkoló zsáküreg van kiiképezve. Ez a kiképzési mód rövid vízszintes járatok mellett is biztosít­ja a cserépkályha .'teljes felületének egyenlő hő­leadását. Nagyobb méretű kályhák esetében a zsáküregbe, annak teljes magasságáig terelőfal is beépíthető. A találmány szerinti cserépkályha igen nagy előnye, hogy robbanásbiztos, a távozó füstgázok' a kályhát és a kéményt nem rongálják, mert a harmatpont feletti hőmérsékleten távoznak. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom