157122. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinoxalin-származékok előállítására

157122 5 6 A kiindulási anyagként felhasznált 5-hidroxi-8-metoxikinoxalint a következőképpen állíthatjuk elő: 3 g 5,8-dimetoxikinoxalin, 50 ml dimetilformamid és 2,2 g nátriumtiofenoxid elegyét 30 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, és a lehűtött vörös oldatot 500 ml vízbe öntjük. A vizes oldat pH-ját 3 n sósavval 7-re beállítjuk, és 500 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos réteget 200 ml vízzel mossuk, és 15%-os vizes nátriumhidroxid oldattal extraháljuk. A vizes réteget híg sósavval pH 6 körüli értékre megsaványítjuk, és kloroformmal extraháljuk. A szerves réteget vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot kloroform-könnyű petróleum (f.p: 60—80 C°) elegyből kristályosítva 122—125 C°-on olvadó 5-hidroxi-8-metoxikinoxalint kapunk. 3. példa 0,4 g 5-hidroxikinoxalin-l,4-dioxid 15 ml jégecettel képezett oldatához keverés közben 0,28 ml bróm és 5 ml jégecet oldatát csepegtetjük, és az oldatot 2 órán át keverjük. A kiváló sárga szilárd anyagot leszűrjük, vizel mossuk, és szá• rítjuk. A szilárd anyagot (0,5 g) etilacetátból kétszer kristályosítjuk. Az ily módon kapott 6,8-dibróm-5-hidr oxikinoxalin-1,4-dioxid 204—206 C°-on olvad (bomlás). 4. példa 0,25 g 5-hidroxikinoxalin-l,4-dioxid 50 ml metiléndikloriddal képezett oldatához 0,375 g N-klór^szukcinimidet adunk, és az oldatot szobahőmérsékleten 2 napon át állni hagyjuk. Az oldószert lehajtjuk, és a visszamaradó keveréket aceton-könnyű petróleumból négyszer átkristályosítjuk. Az ily módon kapott 8-klór-5-hidroxikinoxalin-l,4-dioxid 206—207 C°-on olvad (bomlás). 5. példa 0,5 g 5-hidroxi-kinoxalin-l,4-dioxid 100 ml metiléndikloriddal képezett oldatába szobahőmérsékleten 10 percig klórgázt buborék oltatunk. Az oldószert lehajtjuk, és a maradékot acetonkönnyű petróleumból átkristályosítjuk. Az ily módon kapott 6,8-diklór-5-hidroxikinoxalin-l,4-dioxid 195—197 C°-on olvad (bomlás). 6. példa 0,08 g 8-acetilamino-5-metoxikinoxalin-l,4-dioxid 10 ml metiléndikloriddal képezett, •—50 C°ra hűtött oldatához keverés közben néhány csepp —30 C°-ra előhűtött bórtrikloridot adunk. A sötét bíborszínű oldat hőmérsékletét 20 C°-ra hagyjuk emelkedni (kb. 30 perc), majd 10 ml vizet adunk hozzá. A szerves réteget elválasztjuk, és a vizes fázist 10 ml metiléndikloriddal extraháljuk. A metiléndikloridos extraktokat egyesítjük, 10 nil vízzel mossuk, és vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk. Az oldószert lehajtjuk, és a maradékot kloroformból átkristályosítjuk. Az ily módon kapott 8-acetilamino-5-hidroxikinoxalin-l,4-dioxid 230—231 C°-on olvad (bomlás). A kiindulási anyagként felhasznált 8-acetilamino-5-metoxikinoxalin-l,4-dioxidot a következőképpen állíthatjuk elő: 8-acetilamino-5-metoxikinoxalint m-klórbenzoesavval az 1. példában leírt általános módszerrel oxidálunk, azzal a változtatással, hogy nátriumhidrogénkarbonátos exírakció helyett a benzolos oldatot a kiváló m-klórbenzoesavtól megszűrjük, alumíniumoxid-oszlopra (Woelm, III. aktivitás, semleges) visszük, és növekvő klór of orm-koncentráció j ú benzol-kloroformelegyekkel eluáljuk. A 100%-os kloroformmal eluált frakciókat kloroform-könnyű petróleum (f. p: 60—80 C°) elegyből kristályosítva 182— 185 C°-on olvadó 8-acetilamino-5-metoxikinoxalin-l,4-dioxidot kapunk. 7. példa. Az 1. példa szerint előállított 5-hidroxi-8-metoxikinoxalin-l,4-dioxidot bórtrikloriddal a 6. példában leírt általános eljárás szerint demetilezünk. Az ily módon kapott 5,8-dihidroxi-kinoxalin-l,4-dioxid 233—234 C°-on olvad (bomlás). 8. példa 0,1 g 6-klór-5-metoxikinoxalin-l,4-dioxidot bórtrikloriddal a 6. példában leírt általános módszer segítségével demetilezünk. Az ily módon kapott 6-klór-5-hidroxikinoxalin-l,4-dioxid etilacetátos kristályosítás után 202—204 C°-on olvad (bomlás). A kiindulási anyagként felhasznált 6-klór-5-metoxikinoxalin-l,4-dioxidot a következőképpen állíthatjuk elő: 5 g 5-kiór-4-metoxibenzofuroxán 50 ml etilacetáttal képezett elegyét hidrogénnel platinaoxid katalizátor jelenlétében 2 atm. nyomáson redukáljuk. A katalizátort leszűrjük, és a szürletet bepároljuk. A lényegében 4-klór-3-metoxi-1,2-feniléndiaminból álló maradékot 120 ml vízben oldjuk, 10 g glioxálbiszulfitot adunk hozzá, és az elegyet 100 C°-on 2 órán át hevítjük. A lehűtött oldat pH-ját 3 n nátriumhidroxid oldattal 9-re állítjuk be, és kloroformmal extraháljuk. A szerves réteget vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot metanolból kristályosítva 115 C°-on olvadó 6-klór-5-metoxikinoxalint kapunk. A terméket m-klórperbenzoesavval a 6. példa végén leírt általános módszer szerint oxidáljuk, azzal a változtatással, hogy a terméket az . alumíniumoxid-oszlopról 50%-os kloroformbenzol eleggyel eluáljuk. Az eluátumot bepároljuk, és a maradékot kloroform-könnyű petróleum elegyből kristályosítjuk. Az ily módon kapott 6-klór-5-metoxi-kinoxalin-l ,4-dioxid 204— 206 C°-on olvad (bomlás). 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3