157121. lajstromszámú szabadalom • Bevonó készítmény

157121 3 4 elektrolitikus bevonási eljárással történő bevonásához, mely fürdő valamely, legalább 40 mg KOH/g savszámú, alkálifémhidroxiddal vagy oxiddal legalább részben semlegesített savas filmképző anyag vizes diszperzióját tartalmazza, mi mellett a fürdő pH-ját 7—9 pH-értéken tartjuk. A filmképző anyag vizes diszperzióján azt értjük, hogy az anyag a fürdőben pl. valódi vagy látszólagos oldat, kolloid oldat, emulzió vagy bármely más megfelelő diszperz alakban lehet jelen. A savas filmképző anyagnak a fürdőben való legalább részleges semlegesítésére alkálifémhidroxidként vagy -oxidként pl. nátriumhidroxidot, káliumhidroxidot, litiumhidroxidot vagy nátriumperoxidot alkalmazhatunk. A káliumhidroxid különösen előnyösnek bizonyult, mert kísérleteink szerint a káliumhidroxiddal legalább részben semlegesített anyagok meglepően jó lerakodási tulajdonságokkal rendelkeznek. A bázisok elegyeit is alkalmazhatjuk. A fürdőben savas filmképző anyagként előnyösen a vizes, folyamatos fázist tartalmazó készítmények bevonására ismert savas szintetikus gyanták valamely osztályába tartozó terméket alkalmazhatunk. A filmképző anyagban lévő savas csoportok általában szabad karboxil-csoportok, azonban más sav-csoportok, pl. szulfonsav és foszfonsav-csoportok is jelen lehetnek. A savas szintetikus gyanták előnyös típusai a maleinezett olajok és más kapcsolt száradóképés olajok és származékaik, az alkid-gyanták, etilénszerűén telítetlen monomerek addíciós polimerjei, mely monomerek közül legalább az egyik savas csoportot vagy savas csoporttal helyettesíthető csoportot tartalmaz, epoxiészter-gyanták és sav-csoportokat tartalmazó fenol-gyanták. Különösen előnyösek az 1 069 841 sz. brit szabadalomban leírt gyanták, melyeket oly módon állítanak elő, hogy molekulánként legalább három hidroxi-csoportot tartalmazó, és legalább 500-as molekulasúlyú poliolt száradó olaj-zsírsavval legalább részlegesen észtereznek, és kapott száradó olaj-észtert maleinezett zsírsavval tovább észterezik. A bevonó fürdőben különösen előnyösen alkalmazhatunk difenilol-propán és epiklórhidrin a fenti zsírsavakkal képezett kondenzációs termékének észterezésével kapott epoxiészter-gyantát. A gyanták elegyeit is alkalmazhatjuk, és a gyantákat más gyantákkal módosíthatjuk vagy tölthetjük. A gyanta savszáma 150 mg KOH/g értékig terjedhet, és előnyösen 50—90 mg KOH/g. A bevonó fürdő vízoldható, részben oldódó vagy oldhatatlan szerves folyadékokat is tartalmazhat. A fürdőben előnyösen vízoldható szer-ves folyadékokat alkalmazunk, azonban a gyanta készítésénél lejátszódó reakcióból természetesen bizonyos mennyiségű szerves folyadék viszszamaradhat. A fürdő szerves folyadék tartalmát előnyösen a lehető legalacsonyabb értéken tartjuk, és arra törekszünk, hogy a folyadék a lerakódott bevonatból való könnyű eltávolíthatóság (pl. égetéses eljárással) céljából megfelelően illékony legyen. A vizes fürdőben és koncentrátumban előnyösen az alábbi szerves folyadékok lehetnek jelen: etilénglikol kis szénatomszámú monoalkiléterei, pl. a butil-éter és kis szénatomszámú alifás alkoholok, pl. butanol. A bevonó fürdő más anyagokat is tartalmazhat, melyek a filmképző anyaggal a tárgyra lerakódnak (pl. pigmentek, töltőanyagok vagy további nem savas kötőanyagok és a mázkészítményekben általában használatos más adalékanyagok). A bevonó fürdő teljes szilárdanyagtartalma előnyösen 7—15 súly%. A nem kielégítő bevonás elkerülése céljából a pigment: teljes szilárdanyagmennyiség arány a bevonó fürdőben 15%-nál kisebb, általában előnyösen 5—8%. A javított bevonó fürdő pH-ja 7—9 közötti érték, azonban a hatásos működés biztosítása céljából a szervetlen bázist olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy a fürdő pH-ja 7,5—8,5, különösen előnyösen 7,8—8,2 legyen. Azt találtuk, hogy a legkielégítőbb elektrolitikus bevonást akkor kapjuk, ha a szervetlen bázis a filmképző anyagban lévő sav-csoportok 55—65%-át semlegesíti, bár a semlegesített csoportok arányát kis savszámú anyagokkal növelhetjük, és nagy savszámú anyagokkal csökkenthetjük. Találmányunk tárgya továbbá eljárás elektromosan vezető, anódként kapcsolt tárgyak bevonására oly módon, hogy a tárgy és a katód között elektromos áramot vezetünk át, miközben a tárgy a fentiekben ismertetett bevonó fürdővel elektromos érintkezésben van. A bevonó eljárásnál a pH a kívánt tartományban tartásának biztosítására előnyösen oly módon járunk el, hogy a fürdővel elektromos érintkezésben lévő katódot —e katód és az anódként kapcsolt tárgy között elektromos áram halad át — a vizes bevonó fürdőtől a katód által vonzott ionokkal szemben permeábilis, a diszpergált filmképző anyaggal szemben azonban impermeábilis membránnal elválasztjuk. A katódot különösen előnyösen a katód által vonzott ionokkal szemben szelektíven permeábilis ion-cserélő membránnal választhatjuk el. Szelektíven permeábilis membrán felhasználása esetén a bevonó fürdő pH-ját könnyen a hatékony bevonáshoz különösen előnyös szűk határok között tarthatjuk. Az ion-cserélő piembrán pólusnagysága előnyösen 20 A-nél kisebb, és különösen előnyösen 10—14 A. Amint a tárgy vagy tárgyak bevonása a bevonó fürdőben előrehalad, a filmképző anyag anionos alakja a tárgy Vagy tárgyak felé halad, és ott leválik, míg a katód felé igyekvő megfelelő alkálifémkationok az oldatban maradnak. Az alkálifémkationokkal szemben permeábilis, míg a bevonó fürdő többi komponensével szemben lényegében impermeábilis membrán alkalmazásakor a megfelelő kationok, a bevonó fürdőtől könnyen elválaszthatók, a katód környezetéből eltávolíthatók, és átöblítéssel (pl. adott esetben elektrolitot tartalmazó vízzel) elönthetők. A találmányunk szerinti elektrolitikus bevonási eljárást előnyösen 30—500 volt feszültség mellett végezhetjük el, és e feszültséget lépésenként emelhetjük, ahogy a tárgyra a bevonó fürdőn való áthaladás közben a bevonat lerakódik. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2