157077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ACTH-hatású peptidek előállítására

7 157077 8 így konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő vagy emulgálószert tartalmaznak. Tartalmazhatnak még egyéb gyógyászatiiag értékes anyagot is. így kombinálhatjuk ezeket az ACTH-terápiában szokásos adalékokkal is a Ihatás megihoszszabítására, pl. oxipolizselatinnal, polifloretinfoszfáttal, karboximetilcellulózzal vagy a fentiekben említett rosszul oldódó fém-vegyületekkel, különösen a cink foszfátjaival, pirofoszfátjaival vagy hidroxidjaival. Továbbá a hatékonyság meghosszabbítására az új peptideket komplexeikké alakíthatjuk aminosavak polimerizátumaival vagy kopolimerizátumaival, különösen olyan aminosavakéval, amelyek túlnyomó részben savas a-aminosavakat, így L-, D- vagy D,L-konfigurációjú glutaminsavat vagy aszparaginsavat tartalmaznak. Az említett polimerizátumok és kopolimerizátumok az oldalláncokon szabad karboxilcsoportokkal rendelkeznek, míg a terminális karboxilcsoport szabad vagy funkcionálisan átalakított lehet, pl. észtercsoport vagy pedig szubsztituálatlan vagy szénhidrogéngyökökkel, mindenekelőtt rövidszénláncú alkilcsoportokkal szubsztituáit arnidcsoport. A polimerizátum molekulasúlya 10 000 és 100 000 között lehet, előnyösen 20 000—80 000. A készítmények előállítására célszerűen vízben oldódó, fiziológiailag összegyeztethető sót, pl. nátrium- vagy ammóniumsót vagy pedig egy szerves bázissal, így trietilaminnal, prokainnal, dibenzilaminnal vagy egyéb tercier nitrogénbázissal alkotott sót alkalmazunk. A polimerek koncentrációja a gyógyászati készítményekben a megfelelő só oldhatóságától és viszkozitásától függ. A polimerek a készítményekben oldott formában kiszerelihetőnek és injektélhatónak kell lenni. Az adrenokortikotrop hatású peptid koncentrációja pl. 0,1—5 mg/ml. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. A vékonyrétegkromatográfiás rendszereket az alábbiak szerint jelöljük: 40 n-butanol-etanol-víz (40:40:20) 40 A terc.-amilalkohol-izopropanol-víz (67:26:7) 45 szek.-butanol-3%-os ammónia (70:30) 52 n-butanol-jégecet-víz (100:10:30) 52 A n-butanol-jégecet-víz (67:10:23) 54 szek.-butanol-izopropanol-9%-os vizes monoklórecetsav (58:8:34) 100 etilacetát-piridin-jégecet-víz (62:21:6:11) 101 n-butanol-piridin-jégecet-víz (38:24:8:30) 101 E n-butanol-piridin-jégecet-víz (44:24:2:30) Az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk: Z = karbobenzoxi BOC = terc. butiloxikarboni! tBu = terc.-butil 1. példa: 1. H-Nle-OCHs 18,4 g L-norleucint 57 ml metanolban szuszpendálunk és keverés közben —15 C°-on, 30 perc alatt 11 ml tionilkloridot adunk hozzá. Az elegyet további 30 percen át —15 C°-on, majd 90 percen át 0 C°-on és szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 3 órán át 40 C°-on állni hagyjuk, majd az oldatot 35 C°-on szárazra pároljuk és a maradékot aceton-hexán (2:1) elegyből átkristályosítjuk. Olvadáspont 140—141 C°. A hidroklorid 18,1 g-ját 20 ml vízben feloldjuk, 200 ml étert rétegezünk rá és 0 C°-on 40 ml hideg telített káliumkarbonát-oldattal elegyítjük. A vizes fázist éterrel többször extraháljuk, az éteres oldatokat egyesítjük, nátriumszulfáton szárítjuk és nagy vákuumban 0 C°on bepároijuk. A szabad észtert színtelen olaj alakjában kapjuk. 2. BOC-Ser-Nle-OCHs 22,3 g BOC-L-szerin-hidrát 270 ml acetonitrillel készített oldatát 14,3 g L-norleucinmetilészter 65 ml acetonitrillel készített oldatával keverjük össze. Az elegyet —5 C°-ra hűtjük, 22,7 g diciklohexilkarbodiimidet adunk 35 ml acetonitrilben hozzá, még egy órán át —5 C°-on, majd éjszakán át 0 C°-on keverjük, a diciklohexilkarbamidot eltávolítjuk és az oldatot 35 C°-on bepároljuk. A maradékot ecetészterben felvesszük, az oldatot n sósavval, n nátriumhidrogénkarbonáttal és telített nátriumkloridoldattal mossuk és bepároljuk. A kristályos dipeptid-észter 69—71 C°-on olvad. 3. H-Ser-Nle-OCHj 28,0 g BOC-Ser-Nle-OCHs-t 320 ml 90 %-os trifluóreeetsavban oldunk és 2 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az oldatot fele 10 15 20 25 30 35 40 45 .50 55 60 A polimerek ismertek vagy ismert eljárásokkal állíthatók elő, pl. az Idelson, M. és munkatársai által ismertetett eljárással (Id. J. Am. Chem. Soc. 80, 4631 (1958). így pl. a glutaminsav -a-karboxianhidrid-y-benzilésztert vagy -terc.-butilésztert dioxánban ammóniával vagy aminnal reagáltatjuk bizonyos, pl. 100 : 1 mólarányban (a kívánt polimerizációs fok szerint) és a polimerizáció befejeződése után a védőcsoportokat lehasítjuk, pl. benziloxicsoportot jégecetben brómhidrogénnel, a terc.-butiloxicsoportot triifluarecetsavval. Egységes, definiált lánchosszúságú polimerek előállítása céljából a polimereket a peptidkémiában ismert eljárások (karbodiimid-, azimódszer stb.) szerint megvalósított szintézissel is felépíthetjük. íi