157033. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bináris információ átvitelére rádiócsatornán

157033 formáció tartalommal modulálja a vivőt, de digitális, elsősorban bináris információátvitel céljára már feleslegesen bonyolult. A fázismodulátort könnyen, egyszerűen el leshet készíteni félvezető eszközöket alkalmazva. Fázismodulátort és modulátor oldalán levő in­tegrátort (vagy más előtorzítót) azonban éppen bináris információ átvitelére nehéz alkalmazni, mert az egyrészt nagyon szigorú követelménye­ket támaszt az integrálással szemben, másrészt igen nagy fá'zislöketeket kíván meg (a szüksé­ges fázislöket általában sokszorosain 2jt, amit a szokásos fázismodulátorokkal nem lőhet el­érni). Fázismodulátorként fázisszabályozott osz­cillátor, vagy más, hasonlóan bonyolult áramkör szolgál. Ha az adóoldalon fázismodulátort, a vevőol­dalon demodulátorként frekvenciadiszkriminá­tort és integráló-áramkört alkalmaznak, akkor az integráló-íáramkör időállandóját akként kell kialakítani, hogy az átvinni kívánt jel spekt­rumában előforduló legkisebb frekvencia-össze­tevő reciprokának sokszorosa legyen, annak érdekében, hogy legalább zajmentes esetben a jelet lehetőleg torzításmentesen vigye át. Biná­ris jelek esetén ennek megvalósítása igen nagy nehézségékbe ütközik. Hasonló megfontolások érvényesek a hibrid eljárásokra is. A modulációs-demodulációs rendszer jóságá­nak egyik szokásos mérőszáma a vevő beme­netén és a demodulator kimenetén mérhető jel-zajviszony aránya. Digitális berendezésekben a' vevő bemenetén szokásos jel-zajviszony kicsi. Kis jel-zajviszony esetén az ismert megoldások közül kielégítő eredményt ad ä fázismodulátor és a bonyolult fázisdemodulátor, valamint a bonyolult frek­venciamodulátor és a frekvenciademodulátor. Az analóg rendszereknél szokásos jel-zajviszony esetén jó eredményt szolgáltató fázismodulátor és a vevőoldalon frekvencia-diszkriminátor és integráló-áramkör (valamint a hibrid eljárások) nem adnak kielégítő eredményt a digitális rend­szerekben, Ugyanis, az időfüggvényt integráló áramkör átviteli függvénye (a frekvenciatérben vizsgálva) az <x> körfrekvencia reciprok értéké­vel arányos és ha a frekvenciadiszkriminátoros vevő bemenetén a jel-zajviszony elég nagy, ak­kor a zaj teljesítményspektruma a körfrekven­cia négyzetével arányos (az az ún. háromszög­zaj). Ha most a gyengén zajos frekvenciamodu­lációs vevő kimenőfeszültségét egy integráló áramkörire vezetjük, akkor a differenciált jelből helyreáll az eredeti jel és a körfrekvencia re­ciprok értékének a négyzetével arányos telje­sítményspektrumú zajból a frekvenciától füg­getlen ún. fehérzaj lesz. Ezzel az eljárással te­hát a vevő kimenetén gyengén zajosan kapjuk meg a moduláló jelet, olyan jellemzőkkel, ame­lyek nem rosszabbak attól, mint amilyeneket a közönséges fázismodulációs összeköttetés eseté­ben kapunk. Ha azonban a jel-zajviszony kicsi, pl. nem éri el a 20 dB-t, akkor a. zaj teljesítményspekt­ruma nem lesz már háromszög jellegű, hanem a jel-zajviszony csökkenésével egyre inkább megközelíti a felül vágott sávú fehérzaj telje-5 sítményspektrumát. Ez az oka annak, hogy a gyakorlatban nem lehet használni azt az. eljá­rást, amely fázismodulátort, frekvenciamodu­látort és a körfrekvencia reciprok értékével ará­nyos átviteli függvényű integráló-áramkört al­io kalmaz, amely a nulla frekvencián elvileg vég­telen, gyakorlatilag igen nagy értékű és így az integráló-áramkör egyszerűen kiemeli a zaj nagyfrekvenciás összetevőit (amelyek a való­ságban mindig megvannak), a hálózati bugást 15 nemkülönben, mégpedig oly mértékben, hogy a kimeneten megjelenő zaj lényegesen megnő, pl. az egyik gyakorlatilag mért esetben a 20 dB körüli jel-zajviszony közel 20 dB-lel csök­kent. Ugyanígy van a hibrid eljárásoknál is, 20 1 ahol pl. a 3 dB-oktáv elnyomás átviteli m függvénynek felel meg. Másképpen fogalmazva: a frekvenciadiszkrimínátor végén megjelenő jel „- spektrumához, amely a függvénnyel kö­zelíthető, az integráló-áramkör rosszul illeszke­dik. Ezért a megfelelő átvitelhez a vevő beme­netén 20 dB-nél jóval nagyobb Jel-zaj viszony­nak kell lennie, amit az adóteljesítmény növe-30 lésével, az antennanyereség fokozásával és a vevő zajtényezőjének csökkentésével lehet el­érni, vagyis, ellensúlyozni az integráló-áramkör hatását. Mindezek mellett az áramkörök egy­szerűsége által nyújtott előnyök már nem ele-35 gendők arra, hogy ezt a rendszert alkalmazni érdemes legyen. A találmánnyal az a célunk, hogy az" említett hátrányok és nehézségek nélkül lehessen alkal-40 mázni a legegyszerűbb és félvezetős áramkö­rökkel is elkészíthető fázismodulátort és frek­venciadiszkriminátort, vagyis, hogy ilyeneket használva ne rontsuk a jel-zajviszonyt aka­dállyá válható mértékben. 45 A találmány tárgya elrendezés bináris infor­máció átvitelére rádiócsatornán, amelyhez ' az adóban bináris jellel vezérelt fázismodulátor van alkalmazva a rádiófrekvenciás vivő modu-50 lálására, továbbá, a vevőben erősítő, sávhatá­roló és amplitudólimiter van egymásután kap­csolva és, az amplitudólimiter kimenete frek­. venciamodulátor bemenetére van kötve, a frek­venciamodulátor kimenete önmagában ismert, 55 hiszterézissel működő két stabil állapotú re­laxációs áramkör bemeneti kapcsaira van kötve és ezt a két stabil állapotú relaxációs áramkört kiolvasó áramkör követi. A találmány szerinti elrendezést megvalósítva a rádiófrekvenciás 60 összeköttetés adóját fázisban moduláljuk, a vett jeleket erősítés, sávhatárolás és amplitudólimi­tálás után frekvenciadiszkriminátorra, majd olyan szűrőre és nemlineáris négypólusra, még­pedig hiszterézissel működő két stabil állapotú 65 relaxációs áramkörre vezetjük, amelynek eredő 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom