157033. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bináris információ átvitelére rádiócsatornán
157033 formáció tartalommal modulálja a vivőt, de digitális, elsősorban bináris információátvitel céljára már feleslegesen bonyolult. A fázismodulátort könnyen, egyszerűen el leshet készíteni félvezető eszközöket alkalmazva. Fázismodulátort és modulátor oldalán levő integrátort (vagy más előtorzítót) azonban éppen bináris információ átvitelére nehéz alkalmazni, mert az egyrészt nagyon szigorú követelményeket támaszt az integrálással szemben, másrészt igen nagy fá'zislöketeket kíván meg (a szükséges fázislöket általában sokszorosain 2jt, amit a szokásos fázismodulátorokkal nem lőhet elérni). Fázismodulátorként fázisszabályozott oszcillátor, vagy más, hasonlóan bonyolult áramkör szolgál. Ha az adóoldalon fázismodulátort, a vevőoldalon demodulátorként frekvenciadiszkriminátort és integráló-áramkört alkalmaznak, akkor az integráló-íáramkör időállandóját akként kell kialakítani, hogy az átvinni kívánt jel spektrumában előforduló legkisebb frekvencia-összetevő reciprokának sokszorosa legyen, annak érdekében, hogy legalább zajmentes esetben a jelet lehetőleg torzításmentesen vigye át. Bináris jelek esetén ennek megvalósítása igen nagy nehézségékbe ütközik. Hasonló megfontolások érvényesek a hibrid eljárásokra is. A modulációs-demodulációs rendszer jóságának egyik szokásos mérőszáma a vevő bemenetén és a demodulator kimenetén mérhető jel-zajviszony aránya. Digitális berendezésekben a' vevő bemenetén szokásos jel-zajviszony kicsi. Kis jel-zajviszony esetén az ismert megoldások közül kielégítő eredményt ad ä fázismodulátor és a bonyolult fázisdemodulátor, valamint a bonyolult frekvenciamodulátor és a frekvenciademodulátor. Az analóg rendszereknél szokásos jel-zajviszony esetén jó eredményt szolgáltató fázismodulátor és a vevőoldalon frekvencia-diszkriminátor és integráló-áramkör (valamint a hibrid eljárások) nem adnak kielégítő eredményt a digitális rendszerekben, Ugyanis, az időfüggvényt integráló áramkör átviteli függvénye (a frekvenciatérben vizsgálva) az <x> körfrekvencia reciprok értékével arányos és ha a frekvenciadiszkriminátoros vevő bemenetén a jel-zajviszony elég nagy, akkor a zaj teljesítményspektruma a körfrekvencia négyzetével arányos (az az ún. háromszögzaj). Ha most a gyengén zajos frekvenciamodulációs vevő kimenőfeszültségét egy integráló áramkörire vezetjük, akkor a differenciált jelből helyreáll az eredeti jel és a körfrekvencia reciprok értékének a négyzetével arányos teljesítményspektrumú zajból a frekvenciától független ún. fehérzaj lesz. Ezzel az eljárással tehát a vevő kimenetén gyengén zajosan kapjuk meg a moduláló jelet, olyan jellemzőkkel, amelyek nem rosszabbak attól, mint amilyeneket a közönséges fázismodulációs összeköttetés esetében kapunk. Ha azonban a jel-zajviszony kicsi, pl. nem éri el a 20 dB-t, akkor a. zaj teljesítményspektruma nem lesz már háromszög jellegű, hanem a jel-zajviszony csökkenésével egyre inkább megközelíti a felül vágott sávú fehérzaj telje-5 sítményspektrumát. Ez az oka annak, hogy a gyakorlatban nem lehet használni azt az. eljárást, amely fázismodulátort, frekvenciamodulátort és a körfrekvencia reciprok értékével arányos átviteli függvényű integráló-áramkört alio kalmaz, amely a nulla frekvencián elvileg végtelen, gyakorlatilag igen nagy értékű és így az integráló-áramkör egyszerűen kiemeli a zaj nagyfrekvenciás összetevőit (amelyek a valóságban mindig megvannak), a hálózati bugást 15 nemkülönben, mégpedig oly mértékben, hogy a kimeneten megjelenő zaj lényegesen megnő, pl. az egyik gyakorlatilag mért esetben a 20 dB körüli jel-zajviszony közel 20 dB-lel csökkent. Ugyanígy van a hibrid eljárásoknál is, 20 1 ahol pl. a 3 dB-oktáv elnyomás átviteli m függvénynek felel meg. Másképpen fogalmazva: a frekvenciadiszkrimínátor végén megjelenő jel „- spektrumához, amely a függvénnyel közelíthető, az integráló-áramkör rosszul illeszkedik. Ezért a megfelelő átvitelhez a vevő bemenetén 20 dB-nél jóval nagyobb Jel-zaj viszonynak kell lennie, amit az adóteljesítmény növe-30 lésével, az antennanyereség fokozásával és a vevő zajtényezőjének csökkentésével lehet elérni, vagyis, ellensúlyozni az integráló-áramkör hatását. Mindezek mellett az áramkörök egyszerűsége által nyújtott előnyök már nem ele-35 gendők arra, hogy ezt a rendszert alkalmazni érdemes legyen. A találmánnyal az a célunk, hogy az" említett hátrányok és nehézségek nélkül lehessen alkal-40 mázni a legegyszerűbb és félvezetős áramkörökkel is elkészíthető fázismodulátort és frekvenciadiszkriminátort, vagyis, hogy ilyeneket használva ne rontsuk a jel-zajviszonyt akadállyá válható mértékben. 45 A találmány tárgya elrendezés bináris információ átvitelére rádiócsatornán, amelyhez ' az adóban bináris jellel vezérelt fázismodulátor van alkalmazva a rádiófrekvenciás vivő modu-50 lálására, továbbá, a vevőben erősítő, sávhatároló és amplitudólimiter van egymásután kapcsolva és, az amplitudólimiter kimenete frek. venciamodulátor bemenetére van kötve, a frekvenciamodulátor kimenete önmagában ismert, 55 hiszterézissel működő két stabil állapotú relaxációs áramkör bemeneti kapcsaira van kötve és ezt a két stabil állapotú relaxációs áramkört kiolvasó áramkör követi. A találmány szerinti elrendezést megvalósítva a rádiófrekvenciás 60 összeköttetés adóját fázisban moduláljuk, a vett jeleket erősítés, sávhatárolás és amplitudólimitálás után frekvenciadiszkriminátorra, majd olyan szűrőre és nemlineáris négypólusra, mégpedig hiszterézissel működő két stabil állapotú 65 relaxációs áramkörre vezetjük, amelynek eredő 2