156990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hegesztett sodronyrácsok előállítására

156990 7 8 gesztő-pontsor esetén, aktív elektródák és aktív ellenelektródák alkalmazásakor, a 2a. és 2b. ábrák a találmány szerinti eljárás alkalmazást mutatják be abban az esetben, ha csak két aktív elektródát használunk, és az el­lenelektróda két-pontsoros hegesztésnél egy passzív áramhíd; míg egy-pontsoros hegesztés­nél egy közvetítő és áthidaló áramhidat alkal­mazunk, a 3., 4. és 4a ábrák a találmány szerinti be­rendezés egyik előnyös kiviteli példája, ahol a 3. ábra az elektróda elrendezést és annak az elő­toló mechanizmushoz való viszonylagos helyze­tét, a 4a ábra a 4. ábra egyik részletét mutat­ja, az 5. ábra az előtoló berendezés szállító sínéinek a működését mutatja be, négy egymásra kö­vetkező mozgásszakaszban, a 6. ábra azt mutatja be, hogyan lehet azonos szállítósínek esetén a kereszthuzalok vetülékvo­nalainak megfelelő kiválasztásával az elektró­dák által alkotott hegesztővonalak és az előto­lási út kapcsán különféle kereszthuzal-osztású rácsok előállítására alkalmazni. Az la ábrán az a két Ei és Ei', illetve E? és E2 ' elektródapár látható, amely az L hosszhuza­lok előtolásának irányában tu főosztásnak meg­felelő távolságban vannak egymás után elren­dezve, ahol minden pár két elektródája a rács­kialakító sík szemközti oldalán van. Az előállí­tandó rács mindén L hosszhuzala részére két ilyen elektródapár van előirányozva úgy, hogy az elektródák együttesen négy, a közbeeső síkra merőleges sort alkotnak és két hegesztővonalat határoznak meg, A tu főosztásnak megfelelő rácshegesztés so­rán mindig két Q kereszthuzalt vezetünk be ol­dalról a 2tff távolságnak megfelelően (a beütési helyzetben levő kereszthuzalok vonalkázottan vannak feltüntetve), majd a hosszhuzalokkal együtt két lépésben a V = 2tn távolsággal elő­toljuk úgy, hogy a két kereszthuzal a két elekt­ródasor közé kerül és mivel az elektródák pá­ronként együttműködnek, a huzalkeresztezési pontokat egyponthegesztő szakaszokkal össze­hegesztjük. A tjv mellékosztásnak megfelelő rácshegesztés az lb ábra szerint legalább az egyik kereszthu­zal-vetülókvonalnak az x távolsággal való elto­lása mellett megy végbe úgy, hogy az Ej és Ej', iletve Ej és E^' elektródapártól való mellékosztás távolsága tN . Mindig csak egy Q kereszthuzalt vezetünk be, amelynek keresztmetszetét a beve­zetési helyzetben ugyancsak vonalkázva ábrázol­tuk és az eltolást a tj? mellékosztásnak megfele­lően állítjuk be. A gép egy-lépcsős eljárásnál most már csak az Ei és Ei' elektródapárral dol­gozik, ezzel szemben az E2 és E2' elektródapár üzemen kívül marad. A 2a ábrán ugyanazokat a viszonyokat tüntet­jük fel, mint az la ábrán, a tu főosztásnak meg­felelő rácshegesztés esetére, ikerpont-hegesztési módszer alkalmazása mellett. Ebben az esetben * a két, Ei és E2 elektródákhoz nincs egyedi, aktív ellenelektróda rendelve, ezzel szemben a he­gesztési áramkört a két elektródán keresztül a rácskialakító sík másik oldalán fekvő passzív S áramhíddal zárjuk úgy, hogy a két hegesztési pontot sorbakötjük, tehát ugyanaz az áram járja át és hegeszti. A Q kereszthuzalok eb­ben az esetben az L hosszhuzalok alatt feksze­nek, azért, hogy a hosszhuzalok ne létesíthes­senek mellékzárat az ikerpont-hegesztő vonallal. A mellékosztásra való átmenet esetén a 2a ábra szerinti kiviteli példánál legalább az Ej elektródát tartalmazó elektródasort az x távol­sággal eltoljuk a kereszthuzal-vetülékvonalhoz képest. Ismét csak egy Q kereszthuzalt veze­tünk be —• a 2a ábrán vonalkázottan feltünte­tett helyzetben — és aztán a hosszhuzalokkal együtt a tjy mellékosztás mértékével előretol­juk, amíg a keresztezési hely az Ej elektróda fe­letti helyzetbe kerül. A 2a ábra szerinti passzív S áramvezető hidat a Z csatlakozódarabbal csereijük fel, melynek kialakítása olyan, hogy az E2 elektródára felfekvő vége olymódon hor­nyolt Z', hogy a horonyban az L hosszhuzal érintkezés nélkül áthaladhat. A Z csatlakozó­darab másik vége az aktív Ei elektróda ellen­elektródáját képezi úgy, hogy a hegesztő áram az E2 elektródából az L hosszhuzal megkerülé­sével a Z csatlakozódarabon keresztül és a hu­zal-keresztezési ponton át az Ei elektródába folyik át. A 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli példa szerinti berendezés lényegében a 2a és 2b áb­rákon bemutatott elv szerint működik és a legegyszerűbb módon alternatív rács-hegesz­téseket tesz lehetővé a tn főosztással vagy két különböző tjy mellékosztással, amelyek a főosz­tással harmonikus viszonyban vannak. A 3. ábra az előtoló szerkezetet tünteti fel, ahol az 1 vezető- és szállítósínen a 2 és 3 pon­tokon a kétkarú 4 emelő, illetve 5 hajtórúd csuklósan vannak csatlakoztatva. A 4 emelő és 5 hajtórúd a 6, illetve 7 pontokon a 8 könyök­emelő mozgó forgáspontján, illetve ennek egyik-karján csuklósan vannak rögzítve és pár­huzamos vezetést alkotnak. Hasonlóképpen a 9 és 10 rudak, amelyek a 6, illetve 11 pontokon vannak a 8 könyökemelő forgáspontjára, illetve másik karjára csuklósan rögzítve és másfelől a 12 tengelyre, illetve a 12 tengely körül elfor­gatható 14 emeltyű 13 pontjára, ugyancsak párhuzamos vezetést alkotnak. A 12 tengely a 15 csapágyban tengelyirányban eltolhatatlanul van ágyázva; a 9 rúd és 14 emeltyű mind a 12 tengelyhez, mind egymáshoz képest relatív el­forgatható. A 14 emeltyű alsó végén van a 17 görgő, ezt a 16 rugó a 18 bütykös vezértengely 18á vezérlő bütyke ellenében nyomja, ahol a 18 bütykös vezértengelyt a nem ábrázolt motor hajtja. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom