156949. lajstromszámú szabadalom • Gyomirtószerek
13 156949 14 6. példa: Az 1. példa szerinti szert szabadföldön 6 liter, hektár és 12 liter/hektár mennyiságben használtuk fel, ami 6 kg/hektár és 12 kg/hektár, ül. 1,2 kg és 2,4 kg hatóanyag'hektár mennyiségnek felel meg, hektáronként 600 liter vízben emulgálva. Összehasonlító szerként az alábbi szokásos összetételű készítmény szolgált: Táblázat Felhasznált Gyom- A cum ennyi- növény- korrépa ség kg püsz- károsöható- tulás dása anyag/ % % /ha Találmány szerinti szer Összehasonlító szer Kezeletlen 7. példa: 1,2 100 0 2,4 100 0 1,2 50 0 2,4 70 0 .— 0 0 10 20 súlyrész azonos hatóanyag, 72 súlyrész izoforon, 4 súlyrész alkilbenzolok, 4 súlyrész keverék dodecilbenzolszulfonsavas 15 kalciumból és oleilalkoholpoliglikoléterből. Az összehasonlító szert 6 és 12 liter/hektár mennyiségben vittük fel, ami 6, ill. 12 kg/hektár mennyiségnek és hektáronként 1,2 és 2,4 20 kg hatóanyagnak felel meg. A terület gyomnövényállománya az alábbi gyomnövényekből állt: tarsóka (Thlaspi arvense), bársonyos árvacsalán (Lamium amplexícaule), libatop (Chenopodium album), tyúkhúr (Stellaria media) és aggófű (Senecio vulgaris), előrehaladott növekedési stádiumban. A kultúrnövényeket cukorrépa képviselte. Miként az alábbi táblázatból kitűnik, a találmány szerinti szer 1,2 kg hatóanyag/hektár mennyiség esetén a gyomnövény-állomány 100%-át elpusztította, míg az összehasonlító szer azonos felhasználási mennyiség mellett pedig azoknak csak 70%-át pusztította el. A cukorrépában nem mutatkozott károsodás. 25 30 35 40 45 50 55 Egy további szabadföldi kísérletben cukorrépát három különböző fejlődési stádiumban 60 permeteztünk be az 1. példában ismertetett készítménnyel és a fentebb megjelölt összehasonlító szerrel, logaritmikus hígításban. A kiindulási mennyiség mindkét szer esetében 100 liter/hektár volt, ami 100 kg szer/hektár meny- ^5 nyiségnek felel meg. A készítményeket az eredeti koncentráció 1/100-ad részére hígítottuk vízzel, úgyhogy a végső felhasználási mennyiség mindkét szer esetében 1 liter/hektár, ill. ennek megfelelően 1 kg szer/hektár volt. A kísérletet annak érdekében végeztük, hogy összehasonlító eredményt kapjunk mindkét szer felhasználhatóságáról cukorrépa esetében. Az alábbi táblázatban ismertett adatokból következik, hogy a találmány szerinti szer az összehasonlításra használt szerhez viszonyítva 1:1,5 arányban elviselhető a cukorrépa számára. Minthogy azonban a találmány szerinti készítmény herbicid hatása — miként az 5. példa adataiból kitűnik — felényi felhasznált mennyiség esetén is jobb még, mint az összehasonlító szeré, a találmány szerinti szer lényegesen jobb répa-szelektivitást mutat, mert még a legkedvezőtlenebb esetben is csupán felényi mennyiségben kell felhasználni az összehasonlító szer mennyiségéhez viszonyítva, ahhoz, hogy az utóbbiéval azonos gyomirtó hatást érjünk el. Táblázat A számértékek a répa részéről károsodás nélkül elviselhető mennyiségeket adják meg „liter készítmény/hektár" egységekben. Cukorrépa korai csíralevélállapotban Cukorrépa teljesen kifejlődött csíralevél-álla-Dotban Cukorrépa lomblevélstádiumban, miután az első lomblevélpár elérte az ötfilléres nagyságot Találmány szerinti szer Összehasonlító 8. példa: 41 63 51 80 69 93 Disznópázsitból, muharfélékből és ragadós galajból álló gyomnövény-állományt lomblevélstádiumban kezeltünk az 1. példa szerinti szerrel, hektáronként 8 liter mennyiségben, ami 8 kg/hektár felhasznált mennyiségnek felelt meg. Az 5. példában ismertetett összetételű összehasonlító szert 12 liter/hektár mennyiségben használtuk fel, ami 12 kg/hektár mennyiségnek felelt meg. Miként az alábbi táblázatból kitűnik, a találmány szerinti készítmény a. nehezen irtható gyomnövényféleségekkel szemben még jó hatást mutatott, míg az összehasonlító szer herbicid hatása a nagyobb felhasznált mesnyiség ellenére sem volt kielégítő. 7
