156949. lajstromszámú szabadalom • Gyomirtószerek

15 Táblázat A gyomnövények állapota Találmány szerinti szer 2 Összehasonlító szer 6 10 0 •= teljes pusztulás 10 = nincs hatás. 9. példa 15 A 2. és 3. példában leírt készítményeket melegházban próbáltuk ki 6 liter/hektár mennyiségben, ami 6 kg/hektár mennyiségnek felel meg, 600 liter víz/hektár hígítású emulzióban. Összehasonlító szerként az 5. példában leírt 20 készítményt használtuk 12 liter/hektár mennyiségben. Ennek megfelelően a felhasznált hatóanyag-mennyiségek a karbamát hatóanyagra vonatkoztatva a 2. és a 3. példa szerinti készítmény esetében 1, ill. 1,12 kg/hektár, az ösz- 25 széhasonlító szer esetében pedig 2,4 kg/hektár voltak. A gyomnövény-állomány az alábbi, nehezen irtható gyomokból tevődött össze: kamilla (Matricaria chamomilla), ragadós galaj (Gallium s0 aparine), búzavirág (Centaurea ssp.) és ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides). Kultúrnövényként cukorrépát alkalmaztunk. Miként az alábbi táblázatból kitűnik, a találmány szerinti szerek több gyomnövényt pusztítottak el, mint az 5 összehasonlító készítmény. A cukorrépában nem mutatkozott károsodás. Táblázat A gyomnö- A vény-állo- cukorrépa mány károsodása 45 pusztulása %-ban %-ban • Találmány szerinti szer, 2. példa szerinti 100 0 50 Találmány szerinti szer, 3. példa szerint 70 0 Összehasonlító szer 40 0 Kezeletlen 0 0 55 10. példa: Melegháziban lefolytatott kísérlet során cukorrépát kezeltünk különböző fejlődési stádiumokban a 2. és 3. példában leírt készítmé- 60 nyekkel, /valamint a fentebb ismertetett összehasonlító szerrel, permetezés útján. A kísérletet annak érdekében végeztük, hogy megállapítsuk a készítmények elviselhetőségét kultúrnövények által. Annak érdekében, hogy a cukor- 65 16 répát különböző stádiumokban kezelhessük, a növény magvait különböző időpontokban vetettük el, majd egyidejűleg kezeltük a növényeket. Ebben a kísérletben nagy mennyiségeket használtunk, hogy biztosan meg tudjuk állapítani a cukorrépára kifejtett erős hatásokat. Minthogy a cukorrépa melegházban érzékenyebben reagál, mint szabadföldön, annak a mennyiségnek a négyszeresét választottuk, amely szabadföldön alkalmas a szelektív gyomirtásra. A szelektív gyomirtásra felhasznált mennyiségek a találmány szerinti készítmény esetében 6 liter/hektár, ill. ennek megfelelően 6 kg/hektár, az összehasonlító szer esetében pedig 12 liter/ hektár, ill. ennek megfelelően 12 kg/hektár voltak. Így a terhelési kísérletben a találmány szerinti készítményt 24 liter/hektár, ill. ennek megfelelően 24 kg/hektár, az összehasonlító szert pedig 48 liter/ hektár, ill. ennek megfelelően 48 kg/hektár mennyiségben használtuk fel. A táblázatból kitűnik, hogy az összehasonlító szer a cukorrépát lényegesen erősebben károsította, mint a találmány szerinti készítmény, úgyhogy az utóbbit — minthogy ezenkívül gyomnövényekkel szemben is jobb hatást mutat — répában jobb gyomirtószernek kell tekinteni. ' , ./ f; Táblázat A számértékek a cukorrépa károsodását %ban adják meg a kezeletlenhez viszonyítva. Cukorrépa Cukorrépa csiralevél- lomblevélstádium- stádiumban ban Találmány szerinti szer 2. példa szerint 71 80 Találmány szerinti szer 3. példa szerint 75 96 Összehasonlító szer 44 64 Kezeletlen 0 0 A hatásnak az 5. példában leírthoz hasonló növekedése volt megfigyelhető az alábbi hatóanyagok felhasználásakor: etil-N-)[3-(N'-/3'-metilfenil/-karbamoiloxi)-fenil]-karbamát, etil-N-í[3-(N'-fenilkarbamoiloxi)-fenil]-karbamát, metil-N-J[3-(N'-terc.^butilkarbamoiloxi)-fenil]-karbamát, etil-N-[3-(N'-ciklohexilkarbamoiloxi)-fenil]-karbamát. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyomirtószer, azzal jellemezve/hogy 2—80 súlyszázalékban I általános képletű karbamoil-oxifenil-karbamátokat, — a képletben 8