156919. lajstromszámú szabadalom • Támaszmű kúszó növényekhez, különösen szőlőhöz

3 156919 4 előtt legfontosabb elemeit a fellépő erőkkel szemben rugalmasan csúszva — súrlódó lengő együttműködésre és az összes támadások kiegyenlítésére, a rendszerben való elosztásra kényszerítsük. A kísérletek során megállapítottuk, hogy fenti célnak eleget tehetünk, ha olyan támaszművet létesítünk, melynek hálószerűén — előnyösen négyzetes kötésben —• elrendezett vasbeton alaplemezeken nyugvó nyomásnak igénybevett vasbeton oszlopai és ezekkel kapcsolódó hossz- és keresztirányú húzásnak igénybevett kihorgonyzott huzalai vannak. A találmány főbb előnyei a következők: Az oszlopok méretei annyira leszoríthatok, hogy azokat elegendő csupán szállításra méretezni. — Igen kedvező, hogy határterhelése igen alacsony, a megengedett maximális igénybevételnek még 50%-át sem éri el, a tényleges igénybevétel alig 30%-os. A támadó erőkkel szemben tehát teljesen biztonságos. Lényegileg a talaj felé fordítottan fekvő kosárként viselkedik, melynél a vertikális erőket, a rudak, a horizontális erőket pedig a huzalok veszik át és adják át a talajnak. — Az 1 Kh-ra számított költsége a vasbeton vagy fa — 1,2 m, 1,8 m, 2 m-es sorközökkel telepített szőlőben alkalmazott — tárnokhoz képest kb. l/4-e, 1/3-a, ill. 1,/2-e a vasbeton élettartamának figyelembevétele nélkül. A találmányt az alábbi kiviteli példában ismertetjük részletesen a rajzokkal összhangban: Az 1. ábra a támaszmű tehertartó és vihartartó rendszerét nézetben, a 2. ábra a mű felülnézetét vázlatosan, a 3. ábra a sorok összedolgozását nézetben, a 4. ábra a tehertartó sor A—B metszetét, az 5. ábra ugyanennek felülnézetét, a 6. ábra a szőlőkötés felülnézetét, a 7. ábra a hosszú oszlopokat A—B metszetben, a 8. ábra a rövid oszlopokat A—B metszetben, a 9. ábra a tehertartó oszlopokon elhelyezett szélesítőt nézetben, a 10. ábra a sarki kihorgonyzó oszlopot nézetben, a 11. ábra a megszakítás betonáthidalásos kivitelének nézetét, a 12. ábra a ferde határmenti oszlopok a csúszókötéssel, a 33. ábra hegyi telepítésnél a horgonyzás egy kivitelét vázlatosan, a 14. ábra a rugalmas csúszó kötés két kinagyított nézetét szemlélteti. A kiviteli pédát 1 kh nagyságú területre tervezve ismertetjük. Természetesen ez nem kötelező kikötést, hanem csupán a Lenz—Moser művelési rendszer általános előírása egyikének alapulvételét jelenti. Kiviteli példánynál az A—B (1. és 2. ábra) tehervivő sorok, melyek 4a, 5a, 6a furatokkal ellátott 1 hornyú és la rövid oszlopokból, 2 talplemezekből, 3 kihorgonyzó lemezekből, teherhordozó 4, 5, 6 huzalpárokból, összefogó 9 gyűrűből és 8 kötélből áll, 3,0 m távolságban vannak egymástól. A tőtávolság tetszés szerint választható meg. Az A—BB sorok (1. és 2. ábra), amelyeknek a végén a vihartartó oszlopok állnak, egymástól 2x6 12,0 m távolságban vannnak. Így ezek a sorok csak minden második vonalban húzódnak át a területen oly módon, hogy a 11 vihartartó huzal a földtől 2,5—3,0 m magasságban fekszik és a terület mindkét végén egy-egy legyező alakú kihorgonyzási 3a huzallal és lemezzel van a talajhoz rögzítve. A támaszműben, ahol a huzalok sem egymáshoz, sem a rudakhoz nincsenek kötve és az oszlopok rögzítés nélkül nyugszanak a talplemezeken, az oszlopok csak nyomásnak, a huzalok pedig csak húzásnak vannak kitéve. Abból *a célból, hogy ezen kívül más igénybevétel a műben ne léphessen fel tehát, az A—B tehertartó szerkezetet egy rá merőleges A—BB vihartartó szerkezet egészíti ki. E hálószerű alkalmazás lehetővé teszi a 4, 5, 6 huzaloknak az 1, la és le oszlopok 4a, 5a és ta furatain történő kötésmentes átvezetését, s az oszlopok szabad, vagyis lengő vagy kitérő mozgását. Ez az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A találmány abban van, hogy a támaszmű- 15 nek a támadó erőkkel szemben két egymással kölcsönösen együtt működő és egyensúly helyzetet tartó szerkezete, nevezetesen — egyfelől a soroknak a vertikális erőket a- földnek átadó lengő oszlopain helytálló kötés nélkül átmenő go (pl. furaton), soronként legalább egy — célszerűen párosan egymás fölött vezetett — előnyösen kötőszervvel ellátott, feszített tehertartó huzal(ok)ból, — a tábla végén egy-egy sor tehertartó huzala(i)nak, a határmenti ferde osz- „5 lopo(ko)n átfutó végé(i)t — megközelítően egy pontban —• meg-, ill. összefogó, a vízszintes erőket a talajba vivő, a teherhordó huzal(ok) irányába eső kihorgonyzó szerv(ek)ből és — egyik végével a határmenti ferde oszlop(ok) tetején a csúszókötés környezetéhez, másik végével a tehertartó huzal(oka)t meg-, ill. összefogó-kihorgonyzó szervhez kapcsolódó elem(ek)ből álló tehertartó szerkezete —, másfelől a tehertartó huzalokra merőlegesen elhelyezett, a lengő oszlopok felső vége környezetében veze- " tett, ide rugalmas csúszökötésekkel kapcsolódó, előnyösen minden második keresztirányú oszlopsoronként elrendezett, az erők átvitelében vihar nélkül is közreműködő, a két erőirányt összefogó vihartartó huzalokból — a tábla szé- 40 lén a vízszintes erőket ugyancsak a talajba vivő, a sor síkjára merőleges legyező alakban elhelyezett — előnyösen a' huzalvégből két talajpontba ágazó kötéllel ellátott kihorgonyzó szervekből álló vihartartó szerkezete van. 45 2