156919. lajstromszámú szabadalom • Támaszmű kúszó növényekhez, különösen szőlőhöz

156919 5 6 alapfeltétele annak, hogy a támadó erőket jelentő viharral és a növény, ill. termés súlyával szemben mindkét szerkezeti egység kölcsönösen, egymást kiegészítve biztosítsa a műben az egyensúlyi helyzetet. Az A—BB vihartartó szerkezet tehát nemcsak a viharokat irányítja, hanem a támadó erőt éppen azáltal viszi át az egész szerkezetre, hogy az annak irányában elmozduló oszlopokat a rá keresztirányban működő erővel ellensúlyozza. Ezen túlmenően a vihartartó szerkezet a rugalmas csúszó 11a kötés révén nemcsak vihar esetén, hanem vihar nélkül, csendes időben is közrehat az erőknek, a tehernek az egész műben való átvitelében, ill. elosztásában. A műben mind a 4, 5, 6 tehertartó, mind a 11 vihartartó huzalok feszítve vannak. Ebből eredően a vertikális erőt az oszlopokon keresztül rávisszük a talajra, míg a húzóerőt a horgonyzási 3a és 3 lemezekre. Így tehát a műben az összerőket a föld veszi fel. Az egyensúlyi helyzet megteremtésében az A—BB vihartartó szerkezet működését fentiek mellett tehát még az is biztosítja, hogy a vihartartó 11 huzal az oszlopon való áthaladási helyén, a tetején rugalmas csúszó 11a kötést kap. Ez korlátozza ugyan az oszlopok mozgását, de e mozgás mégis elegendő ahhoz, hogy bármily irányú terhelés esetén, a két különböző irányban egymásra merőlegesen fekvő oszlopsort a két erőirányt összefogó 11a kötéssel ellátott 11 huzalok révén együttműködésre kényszerítse. Ezért a műnek ez az egyik legfontosabb szerkezeti része. A magastelepítés három-emelet-rendszere természetesen a találmány szerinti támaszműben is érvényesíthető. A tehertartó huzalok közül a 6 huzal a földtől 130 cm-re, az 5 huzal ettől felfelé 40 cm-re, a 4 huzal pedig ettől még feljebb 40 cm-re . helyezkedik el. Hogy az 1, la és le oszlopokat hajlítási igénybevétel né érje, a párhuzamosan, páronként egy síkban fúrt 4a, 5a, 6a lyukakon szabadon, kötés nélkül futnak át. Az összes oszlopok vasbeton 2 talplemezeken állnak rögzítés nélkül, ami lehetővé teszi az oszlopok szabad mozgását és meggátolja talajba fúródását, A kettős párhuzamos tehertartó huzalozás célja az, hogy a növényzetet 10 S-kapcsokkal lehessen biztosítani. Ez egyfelől megakadályozza a növény dőlését, másfelől jelentős anyagi és kivitelezési előnyt jelenthet a hagyományos kötöziőanyag használatához képest. Természetesen az egy szintiben vezetett két huzal helyett egyetlen huzal is alkalmazható tetszés szerinti kötözőanyaggal vagy eszközzel, ez a mű egészének lényegét, előnyeit számottevően nem befolyásolja. A felső emeleti 6 huzalpárokat az oszlopra erősített elágazókkal, keresztvasakkal kiszélesítjük, széthúzhatjuk, hogy a növényzet teljes kifejlődése idején több termőágat fogadhasson és tarthasson meg (9. ábra). Tekintettel arra, hogy nemcsak a változó időjárás, de maga a növényzet állandó jelenléte is fokozott páratartalmat idéz elő, fontos a huzalok korrózió elleni védelme. Bár a huzalcsere viszonylag egyszerű feladat, anyagellátási és költségmegtakarítási szempontok miatt mégis a védelem célszerűbb. Ennek módja lehet horganyzott, de miután ez sem nyújt teljes védelmet, lehet műanyaggal bevont huzal alkalmazása. Jóllehet ez nagyobb költségráfordítást igényel, az évek alatti megtérülés azonban igen jelentős. Ezenkívül a műanyagbevonás a szőlővessző sérülésvédelmét is megoldja, ami nem elhanyagolható körülmény. A három szinten elhelyezett páros tehertartó 4, 5, 6 huzalok, melyek a 130 cm magasra nevelt törzsekről átveszik az elágazott termővesszőket, az 1 és la oszlopokon tehát megszakítás, ill. kötés nélkül szabadon futnak át egészen a határmenti lb oszlopig, ahol azokon túl 9 gyűrűben összefogva, a talajban mintegy 1,20 m mélyen a rájuk merőlegesen elhelyezett 40x 30x5-ös 3 horgonyzási lapokhoz vannak kötve. A kihorgonyzási pontnak a 4, 5, 6 huzalok irányában kell esnie, a vihartartó 11 huzaloknál pedig legyező alakban elhelyezett 3a köteleket kötjük a kihorgonyzási lapokhoz. A határmenti lb oszlopok szintén mint a többi oszlop 30x 20x5-ös vasbeton 2 talplemezeken állnak rögzítés nélkül. Minden határmenti oszlop mintegy 10—15 fokos szögben ferdén kifelé hajlik azért, hogy így a tengelyükbe eső eredő erő a 4, 5, 6 huzalokra nehezedő nyomást közvetlenül a földnek adhassa át. A sarki kihorgonyzó le oszlopok szerepe kettős, ezért dőlésük is kétirányú, ezek egy határmenti tehertartó A—B rendszer (sor) és egy rá merőleges vihartartó A—BB rendszer (sor) kihorgonyzását egyesítik (10. ábra). Egy területen belül a statikai stabilitás növelése érdekében mintegy 250 maként megszakítást célszerű alkalmazni. Ennek egyik célszerű módja a gépi művelést nem gátló betonáthidalás (11. ábra). A tehertartó 4, 5, 6 huzalok irányában működő forgó vihar felhajtó ereje az esetek többségében bizonyos mértékig az egész támaszművet megemeli. Ilyenkor a ferdén álló határmenti lb oszlopok, amelyek az eredő erő irányában fekszenek, a szőlőtáblák felé haladnak, s súlyosabb esetben le is dőlnek. E káros mozgás megakadályozására a határmenti oszlopok felső részén a 11a csúszókötés síkjában egy másik 11 kötést íkell alkalmazni. Ez az lb oszlopok ferdeségét biztosító huzal — miként a tehertartó 4, 5, 6 huzalok — ugyancsak a horgonyzási p gyűrűbe kapcsolódik, s így rögzítése a földhöz közvetlen a 3 lemez útján történik (12. ábra). Hegyi telepítéseknél a terep legmélyebb és legmagasabb pontján elosztó oszlopokat kell elhelyezni és a két irányból jövő huzalokat áthorgonyozni. E horgonyzási pontok az erőátvitel szempontjából ugyanúgy biztosítják az egyensúlyi helyzetet, mint a síktelepítésekben (13. ábra). A rugalmas csúszó 11a kötésre a 14. ábra ad példát. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3