156909. lajstromszámú szabadalom • Szintjelző

SZABADALMI 156909 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉü Nemzetközi osztályozás: G 01 f löi Bejelentés napja: 1967. X. 31. (NA—796) ^^P i ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. VII. 23. Megjelent: 1970. XI. 10. - - . - •' «S* Nagy Tamás oki villamiosmérnök, Pintér Jenő oki. gépósamérnölk, Kiss Tibor kohótechnifeus, Budapest Szintjelző 1 A találmány tárgya szintjelző, bunkerokban, vagy silókban tárolt, legalább 0,3% nedvességtartalmú anyagok, különösen zagyféleségek, például folyékony beton töltésmagasságának meghatározására, és/vagy adagolásának szabá- 5 lyozására. Mint ismeretes, a feldolgozásra kerülő anyagokat az ipar számos területén bunkerokban vagy silókban (továbbiakban tárolókban) tá- 10 rolják. Mivel a tárolókat többnyire szakaszosan töltik, és szakaszosan, vagy folyamatosan ürítik, szintjelző készülékeket alkalrhaznak, melyeknek feladatuk az, hogy a tárolókban levő anyag mennyiségéről — a töltésszint ma- 15 gasságáról — információt szolgáltassanak. Ezen túlmenően lehet az a feladat; hogy a tárolóban levő anyag szintjétől függően, a tároló töltésének, illetve ürítésének szabályozását, vezérlését célszerűen önműködő berendezések se- 20 gítségével végezhessék. A tárolókban felhalmozott anyagok fizikai és kémiai jellemzőinek figyelembe vételével már számos megoldást dolgoztak ki a tárolók 25 töltésszintjének érzékelésére. Az ismert megoldásokkal például Martin Schroedter: Szintmérés című könyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1967.) foglalkozik részletesen. SO A szerző szerint mérőrúddal és mércével végezhető igen egyszerű tárolószintmérés, ami azonban azért hátrányos, mert azt automatizálni nem lehet, és minden mérést a kezelőszemélyzetnek kell elvégeznie. A nézőüvegekkel szokásos tarólószintmérést különösen kisviszkozitású folyadékoknál alkal-. mázzák, például kazánok vízállásának jelzésére. Ezt a módszert sem szilárd anyagoknál, sem nagyviszkozitású, zagyjellegű anyagoknál nem lehet alkalmazni. Az ún. fenéknyomáson alapuló szintmérések megbízhatósága a mért anyag sűrűségétől és viszkozitásától függ, miért is ennek a módszernek alkalmazási lehetősége igen korlátozott. ' Az ún. felhajtóerő elve alapján történő tárolószint-mérésekre ugyanígy mondható el, hogy az, mivel érzékelőszervként membránokat tartalmaz, nem alkalmas szilárd anyagok vagy igen viszkózus anyagok töltésszintjének meghatározására, jelzésére. A felhajtóerő-méréseknek egy másik ismert módja az, hogy a tárolóba úszót helyeznek, mely a tárolt anyag mindenkori felszínének megfelelően emelkedik vagy süllyed. Az úszó mozgását mechanikus vagy villamos jellé alakítják és a tárolóban levő anyag szintjének kijelzésére e villa-156909