156856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-nitrofuril-izoxazol-származékok előállítására

156856 3 4 ízoxazol-karbonsavhalogenidek alkalmazhatók; ezekben a halogénatom előnyösen klór- vagy brómatom lehet. A savkloriddal való reakciót rendszerint valamely szerves oldószer jelenlété­ben, 10 C° és a visszafolyató hűtő alatt forralt reakcióelegy forrpontja közötti hőmérsékleten folytathatjuk le; oldószerként olyan szerves ol­dószert alkalmazunk, amely az adott reakció­körülmények között lényegileg közömbösen vi­selkedik. Előnyös lehet valamely ismert halogén­hidrogén-lekötőszernek a reakcióelegyben való jelenléte; kívánt esetben valamely lekötőszer­ként külön hozzáadott bázis helyett a (III) álta­lános képletű vegyület feleslegének (a IIA sav­halogeniddel sztöchiometrikusan ekvivalens mennyiséget meghaladó mennyiségének) a jelen­létében is lefogytathatjuk a reakciót. A találmány szerinti eljárásiban alkalmazható további származékokként a (II) képletű kar­bonsav anhidridje vagy vegyes anhidridjei jö­hetnek tekintetbe valamely savlekötőszer jelen­létében, továbbá maga a szabad sav vízlekötő­szer jelenlétében, úgyszintén az azidok és az aktivált észterek, pl. a cianometil- vagy p-nitro­fenil-észter. Savlekötőszerként a találmány szerinti eljá­rásban pl. nátrium- vagy káliumkarbonát vagy -hidrogénkarbonát alkalmazható a vizes-szerves vagy szerves reakcióközegben diszpergált álla­pontban, továbbá trietilamin, piridin vagy más szerves tercier bázis, dioxánban, tetrahidrofu­ránban, acetonban, kloroformban vagy más szer­ves közegben diszpergálva. Vízlekötőszerként pl. diciklohexil-karbodiimid alkalmazható. Vegyes anhidridként elsősorban olyan anhid­ridek jöhetnek tekintetbe, amelyek valamely rövidszénláncú alkánsavval, pl. ecetsavval, vagy pedig, szénsav-félészterekkel képezett anhidri­dek; ezek pl. oly módon állíthatók elő, hogy a (II) képletű monokarbonsavat a klórhangyasav benzü-, p-nitrobenzil-, izobutil-, etil- vagy me­tallilészterével reagáltatjuk. A találmány kiterjed a (HA) általános képle­tű : 5~mtro-2-furil-izoxazol-karbonsavhalogeni­dek, különösen a klorid és bromid előállítására is; az, ilyen típusú vegyületek szintén újak. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő (HA) képletű karbonsayhalogenidek a megfelelő (II) képletű karbonsavszármazéknak valamely, a kívánt halogén bevitelére alkalmas halogénező­szerrel való reagáltatása. útján állíthatók elő. Halogénezőszerk'nt előnyösen pl. tionilklorid vagy tionilbromid alkalmazható. Tionilhalogenid alkalmazása esetén ezt a vegyületet kívánt eset­ben dimetilformamiddal képezett komplex alak­jában is alkalmazhatjuk. A (II) képletű karbonsav is új vegyület; ennek előállítása is a találmány körébe tartozik. Ezt a vegyületet célszerűen oly módon állíthatjuk elő, hogy egy (IV) általános képletű terc. alkilésztert — ahol R4 4—12 szénatomos terc. alkilcsoportot képvisel — hidrolizálunk. (IV) általános képletű terc. alkilészterként elő­nyösen a terc. butilészier, továbbá pl. a terc. oktil- vagy terc. dodecilészter alkalmazható. A hidrolízis savas hidrolizálószer jelenlétében ke­rülhet lefolytatásra; savas hidrolizálószerként pl, oly vizes hangyasavoldat alkalmazható, amely túlnyomó részben hangyasavból áll. A hidrolízis termék kívánt esetben tisztítható; elő­nyösen azonban a (II) képletű vegyületet tartal­mazó nyers reakcióterméket közvetlenül reagál­tatjuk a halogénezőszerrel. A találmány szerinti eljárás termékeit ugyan a fentebb említett (I) általános képlet megfele­lően jellemzi, ábrázolhatók azonban ezek a ve­gyületek az (IA) vagy (IB) tautomér képletek valamelyikével vagy mindkettővel is; a talál­mány szerinti eljárással előállítható vegyület mindegyike ilyen tautomér alakokban vagy azok elegyeként is létezhet. Jobb áttekinthetőség kedvéért azonban e leírásban mindenkor az (I) általános képletre hivatkozunk és ezt valameny­nyi ilyen vegyületre érvényesnek tekintjük; eze­ket a vegyületeket ezért nitrofuril-izoxazol-szár­mazékokként írjuk le és ilyenekként szemléltet­jük őket a példákban is. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek értékes farmakológiai tulajdonságo­kat, különösen mikrobaellenes hatásokat mu­tatnak és így baktériumellenes, fungicid, vírus­ellenes, anthelmintikus, kokcidiosztatikut és fej­lődésserkentő szerként alkalmazhatók külsőleg és belsőleg egyaránt, az ember- és állatgyógyá­szat terén. Különösen értékeseknek bizonyultak ezek a vegyületek a bél- és húgyutak fertőzéses meg­betegedésinek gyógykezelésére. Alkalmazhatók továbbá az új vegyületek a baktériumok, gom­bák vagy egyéb mikrobák általi kártételnek ki­tett szerves anyagok védelmére is; ilyen alkal­mazásban a védendő anyagot a találmány sze­rinti hatóanyaggal bevonjuk, impregnáljuk, vagy kezeljük. Kiterjed továbbá a találmány köre az olyan készítmények előállítására is, amelyek az (I) ál­talános képletű 5-nitro-2-furil-izoxazoloknak az antimikrobiális hatás kifejtésére elegendő meny­nyisége mellett valamely farmakológiailag elfo­gadható vívőanyagot vagy folyékony higítószert tartalmaznak. A találmány szerinti módon előállítható gyógyszerkészítmények hatóanyagként legalább egyfajta (I) általános képletű vegyületet tartal­maznak, valamely szokásos gyógyszerészeti vi­vőanyag kíséretében. Az alkalmazandó vivő­anyag minősége főként a szándékolt alkalmazási módtól függően választandó meg. Külsőleg alkalmazásra, pl. az egészséges bőr vagy sebek fertőtlenítésére, dermatózisoknak és a nyálkahártyák baktériumok által kiváltott megbetegedéseinek a gyógykezelésére főként ke­nőcsök, púderek és tinktúrák alkalmazhatók. Kenőcs-alapként vízmentes anyagok, pl. gyap­júzsír 'vagy lágy paraffin, vagy pedig a ható­anyagot szuszpendálva tartalmazó vizes emul­ziók alkalmazhatók. Púderek készítésére vivő­anyagként pl. rizskeményítő vagy másfajta ke-10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom