156814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxitetraciklin tisztítására

s 156814 6 számított: C '5(3,22, H 5,69, N 5,65%; tot és számított mennyiségű (1 mólra 3 mól) for­talált: C 53,23, H 5,62, N 5,63%. mamid hozzáadásával 30 C° körüli hőmérsékle­ten oldatba visszük. Az oldatot szükség esetén derítve, vagy anélkül szűrjük és 2—3-szoros tér-5 fogatú vízbe folyatjuk, az oxitetraciklin-dihidrát kikristályosítáisa céljából. A kikristályosodott oxitetraciklin-dihidrátot minden esetben a szokásos módon dolgozzuk fel, vízzel mosva acetonnal fedve és alacsony hőmér-10 sékleten szárítva. Az oxitetraciklin formamiddal képezett mole­kula-vegyületen keresztül történő tisztítása igen előnyös és minden esetben jó eredményt biztosít, mert 15 1.) a molekula-vegyület igen kíméletes körül­mények között semleges vagy gyengén savanyú (szerves savas) oldatban alacsony hőmérsékleten (40 C° alatt) képezhető, tehát epimerizáció ve­szélye nem áll fenn; 2o 2.) a molekula-vegyület szelektíven, közel kvantitatíve képződik az oxitetraciklinből és kristályos állapotban jól izolálható; 3.) a molekula-vegyület, ill. annak hangyasa­vas, ecetsavas, borkősavas sói ammónsókat tar-25 talmazó metilalkoholban szobahőmérsékleten ol­datba vihetők és szűréssel — szükség esetén de­rítéssel és szűréssel •— tovább tisztíthatók; 4.) a molekula-vegyület metanolos oldatából víz hatására — célszerűen az oldat vízbe folya­^n tásával — az oxitetraciklin-dihidrát folyamato­san kristályosítható ki, ellentétben az eddig is­mert tisztítási eljárásokkal, ahol az oxitetracik­lin-dihidrát kicsapás után, zárványképződés ve­szélye mellett kristályosodik át; 5.) az ismertetett eljárással az oxitetraciklin (a már jelenlévő epimerektől eltekintve) gyakor­latilag minden szennyezéstől igen csekély (pár százalékos) veszteség árán megszabadítható. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy azt a példákra korlá­toznánk. A biológiai aktivitás minden példában vízmentes bázisra értendő. B pumilus-sal titrálva „large plate" módszerrel. OTC-CHsDH, op.: 171—4 C° (boml.); {«]25 D +74° (DMF, c = 1); C23 H28N 2 Oio-re (M:492,47) számított: C 56,09, H 5,73, N 5,69%; talált: C 55,93, H 5,65, N 5,70%. , OTC-HoO, op.: 174—5 C° (boml.); [a]25 D +79,5° (DMF, c = 1); C2 2H 26 N 2 Oio-re (M:478,45) számított: C 55,22, H 5,42, N 5,86%; talált: C 55,32, H 5,42, N 5,00%. A találmányunk tárgyát képező eljárás külö­nösen előnyösen megvalósítható foganatosítási módjait az alábbiakban részletesebben írjuk le: Oxitetraciklin-dihidrátot kétszeres mennyisé­gű formamidban szuszpendálunk és megfelelő mennyiségű hangyasav, esetsav, ill. borkősav hozzáadása után,, vagy anélkül 30—40 C°-ra me­legítünk, mikoris átmenetileg oldat keletkezik. Az oldat stabilizálása céljából enyhe redukáló szereket — célszerűen nátriumbiszulfitot, és/vagy katalitikus mennyiségű stabilizálókat — előnyö­sen xantént, vagy akridint •— alkalmazunk. Mintegy félórás melegítés után kialakul a mole­kula-vegyület, melynek kikristályosodását erő­teljes hűtéssel tesszük teljessé. A kristályos mo­lekula-vegyületet szűréssel izoláljuk, alacsony szénatomszámú alkohollal — előnyösen metanol­lal, etanolial, vagy izopropanollal — mossuk és szárítás után, vagy anélkül felhasználjuk a tiszta oxitetraciklin-dihidrát előállítására. Ebből a cél­ból a molekula-vegyületet vízben szuszpendálva megbontjuk, vagy ammóniumsók — előnyösen ammónklorid, vagy ammónacetát — ímetilalko­holos oldatában oldjuk és szűrés után az oldatot vízzel hígítjuk, ül. még előnyösebben a kapott oldatot vízbe folyatjuk. Semleges molekula-ve­gyület alkalmazása esetén a rendszert szerves savval — céls^rűen ecetsavval — ienyhén meg­savanyítjuk. A molekula-vegyület borkősavas sójának hasz­nálata esetén a sót ammóniumacetát-tartalmú metanolban oldjuk és a kiváló ammónium-bitar­taráttói az oldatot szűréssel elválasztjuk, majd vízbe folyatjuk. Minden esetben magas biológiai aktivitású, ki­váló színmmőségű és megfelelő litersúlyú oxitet­riaciklin-dihidráthoz jutunk, ami az eljárás kellő szelektivitását bizonyítja. A termék magas opti­kai forgatóképessége pedig az epimerizáció tel­jes elmaradását igazolja. Ha a tisztítandó oxitetraciklin-dihidrát bioló­giai aktivitása, valamint színminősége megfelelő és csak a litersúly javítása a cél, nincs szükség a formamiddal képzett molekula-vegyület ill. ennek sói kristályos állapotban való izolálására, hanem úgy járhatunk el, hogy a molekula-ve­gyületet magában a metilalkoholos oldatban ké­pezzük. Ebből a célból 5% ammóniumacetát­vagy 3% ammóniumklorid-tartalmú metilalko­holban szuszpendáljuk az oxitetraciklin-dihidrá-Példák: 1. 111,0 g oxitetraciklin-dihidrátot (bázistarta­lom: 100 g) 200 ml formamidban szuszpendálunk és 0,1 g xantén + 0,5 ml 40%-os nátriumbiszul­fit-oldat hozzáadása után 35 C°-ra melegítjük. Az anyag rövid időre átmenetileg oldatba megy. 1/2 órán át 30—40 C°^on kevertetjük, majd a molekula-vegyület kristályosodásának megindu­lása után keverés közben visazahűtjük. Éjszakán át 0 C°-on tartjuk, majd keverés közben —5 C°­ra hűtve a kristályokat lenuccsoljuk, kevés anyalúggal mossuk és 40 ml jéghideg metanollal fedjük (ez a színes anyalúgot kiszorítja). Vá­kuumban 40 C°-on szárítjuk: 126,0 g sárgászöld színű, zömök kristályok, op.: 139—140 C°. (A ki­termelés 97,8% a bázisra számolva.) 2. 500 ml metanolban 25,0 g ammóniumacetá­tot és 1,0 g aszikorbinsavat oldunk. Hozzáadunk 100,0 g OTC-3HCONH2 -t (1. az 1. példát) és 10 ml jégecet becsepegtetése után szobahőmér­sékleten kevertetjük; kb. 1/4 óra alatt kristály-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom