156812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoéterek előállítására

7 156812 8 vagy pedig adott esetben helyettesített benzil­idéraammónium-alkil-1 gyökök lehetnek. A hid­rolitikus lehasítás a szokásos módszerekkel, pl. savas közegben történhet. További, aminoalkoxi-csoporttá átalakítható gyökök pl. az —O—Ao—X' általános képletű gyökök, amelyekben A0 oly alkiléncsoportot képvisel, amely az X' gyököt leg­alább két szénatommal választja el az; oxigén­atomtól, X' pedig egy aminocsoportra kicserél­hető gyököt, pl. egy reakcióképesen módosított hidroxiksoportot jelent. A kicseréltoető X' gyök aminocsoporttá való átalakítása a szokásos módon, pl. ammóniával ill. primer vagy szekun­der aminokkal történő reagáltatással folytatha­tó le. Reakcióképesen módosított hidroxilcso­portként pl. reakcióképesen észterezett hidr­oxilcsoportok, pl. a fentebb ilyenekként felso­rolt észter-csoportok szerepelhetnek. Az etano-(l,2) csoportnak az oxigénatomtól legalább két atommal elválasztott aminocsopor­tú 9-naminoalkoxi-anitriacénakbe való bevezetése a szokásos módon történhet. Célszerűen a meg­felelő étének, elsősorban etilén alkalmazhatók erre a célra Diels-Alder módszere szerint, ami­koris az 1,2-kettőskötés reakcióképességétől függően adott esetben magasabb hőmérséklet és/ vagy megnövelt nyomás és/vagy katalizátorok alkalmazása lehet szükséges. A fenti módon előállított vegyületekben egyes helyettesítőket a végterméket fenti meghatáro­zásának keretében . utólag átalakíthatunk ill. egyes helyettesítőket utólag vihetünk be a ve­gyületbe vagy hasíthatunk le a vegyületből. így pl. a kapott termék primer vagy szekundér ami­nocsoportjaira a szokásos módon további helyet­tesítőket vihetünk be; az aminocsoportokat pl. alkilezhetjük, adott esetben valamely alkanol reakcióképes észterével való reagáltatás útján. Reakcióképes észterként különösen a fentebb ilyen összefüggésben említett vegyületek jönnek tekintetbe. Az alkilezés reduktív úton is történ­het, tehát valamely karbonilvegyülettel való rea­gáltatás és egyidejű vagy utólagos redukálás út­ján. Más helyettesítők a molekulában utólag át­alakíthatók a szokásos módszerekkel; így pl. az aromás csoportokon helyet foglaló nitrocsoportok aminocsoportokká redukálhatok, az aminocsopor­tokon helyet foglaló benzilcsoportok hidrogeno­•litikus úton, pl. katalitikus hidrogénezéssel, elő­nyösen palládium katalizátor jelenlétében, leha­síthatok. -, A találmány köre kiterjed az eljárás oly kivi­teli módjaira is, amelyek során egy az eljárás bármely szakaszában közbenső termékként nyer­hető vegyületből indulunk ki és csupán a vég­termékig még hátralevő reakciólépéseket folytat­juk le, vagy pedig az eljárást annak valamely lépésében megszakítjuk, vagy valamely kiindu­lóanyagot az adott reakciókörülmények között képezünk vagy só alakjában alkalmazunk. Így pl. kiindulhatunk 9-oxoalkoxi-9,10-dihidro-9,10-etano-antracénekből, pl. a f ormilalkoxi-vegyüle­tekből és ezeket alkalmas, pl. a fentebb imino­alkil-gyökök redukciójával kapcsolatban említett redukáló körülmények között, ammóniával vagy primer vagy szekundér aminokkal kezelhetjük, 5 amikor is közbenső termékként amino-hidroxi­ill. imino-vegyületek keletkeznek. Az említett reakciókat az ilyen esetekben szo­kásos módon, hígítószerek, kondenzálószerek és/ vagy katalizátorok alkalmazásával vagy ezek 10 nélkül, a környezetnél magasabb vagy alacso­nyabb hőmérsékleten vagy szobahőfokon, adott esetben zárt edényben folytathatjuk le. Az eljárás kiindulóanyagai vagy már ismert 15 vegyülete, vagy önmagukban ismert módszerek­kel előállíthatók. Az új kiindulóanyagok előállí­tása szintén a találmány körébe tartozik. Így pl. az oly 9,10-dihidro-910-etano-antra­cének, amelyek a 9-helyzetben egy 20 _C—Ao-X' általános képletű csoportot — ahol AQ és X' je­lentése megegyezik a fenti meghatározás sze­rintivel — tartalmaznak oldallánconként, oly módon állíthatók elő, hogy valamely 9,10- dihid­„ ro-9,10-etano-antracént, amely a 9-helyzetben egy —Z' csoportot — ahol Z' szabad hidroxilcso­portot vagy előnyösen sószerűen helyettesített hidroxilcsoportot képvisel — tartalmaz, egy Z_Ao-Y általános képletű vegyülettel — ahol Z egy reak­ú cióképesen módosított, pl. észterezett hidroxil­csoportot, vagy pedig Z és Y együtt egy epoxi­csoportot képvisel •— reagáltatunk és a kapott termékben az adott esetben jelenlevő szabad hidroxilcsoportokat a szokásos módon reakció­°5 képes észterré alakítjuk át, pl. szervetlen pliha­logenidekkel vagy oxihalogenidekkel, pl. a fosz­for vagy a kém ilyen származékaival, vagy pedig halogénhidrogénsav-származékokkal, pl. tionil­kloriddal, foszforpentakloriddal, foszforoxiklo­•*0 riddal, foszfortribromiddal, vagy hidrogénklo­riddal, vagy pedig arilszulfonilhalagenidekkel, pl. p-brómbenzolszulfonilkloriddal való reagál­tatás útján. A találmány szerinti eljárás végtermékeit az 45 alkalmazott eljárási körülményektől és a kiin­dulóanyagoktól függően szabad alakban vagy só alakjában kapjuk; ez utóbbiak előállítása szintén a találmány körébe tartozik. Így előállíthatunk bázisos, neutrális, savas vagy vegyes sókat, adott 50 esetben hemi-, mono-, szeszkvi- vagy polihidrá­tok alakjában is. A végtermékek sói önmaguk­ban ismert módszerekkel, pl. alkáliákkal vagy ioncserélőkkel való kezelés útján alakíthatók át a megfelelő szabad bázisokká. Ez utóbbiakból 55 szerves vagy szervetlen savakkal, különösen gyógyászati célokra alkalmas sókat képező sa­vakkal való reagáltatás útján sókat állíthatunk elő. A sóképzésre alkalmas savak példáiként a következők említhetők: halogénhidrogénsavak, 6o kénsavak, foszforsavak, salétromsav, perklór­sav, alifás, aliciklusos, aromás vagy heterocik­lusos karbonsavak vagy szulfonsavak, mint han­gyasav, ecetsav, propionsav, borostyánkősav, glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, citromsav, 65 aszkörbinsav, maiéinsav, hidroximaleinsav, piro­sa

Next

/
Oldalképek
Tartalom