156805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klóracetaldehid-karbamid származékok előállítására

5 156805 3. táblázat 144 órai pihentetés után A. B. D. E. F. G. H. 1 víz-alkohol 21 45,ß\ 0,42 2 víz-alkohol HCl 5 95,0 0,33 3 víz-alkohol HCl, NH4CI 4 97,8 0,30 4 víz-széntetraklorid 15 7'9,5 0,72 189—192 fehér, jól szűr­hető, kristályos 195—196 fehér, jól szűr­hető, kristályos 194—197 fehér, jól szűr­hető, kristályos 182—185 sárga, közpesen szűrhető, dara­bos. 4. táblázat 144 órai pihentetés után A. B. D. víz HCl E. 62 43,5 •F. G. H. 0,43 87 91,7 0,46 188—191 Sárga, nehezen szűrhető, össze­áll. 191—193 sárga, nehezen szűrhető, össze­áll. A táblázatokból kitűnően megállapítható, hogy víztartalmú alkoholos közegben sósav katalizá- 35 tor jelenlétében (3. táblázat, 2 számú kísérlet) a víztartalmú széntetrakloridos közeghez képest (3. táblázat, 4 számú kísérlet) 19,4%-kal, sósavat tartalmazó vizes közeghez képest (4. táblázat, 2 számú kísérlet) 3,4%-kal, ha a víztartalmú alko- 40 holos közegben sósav és ammóniumklorid van jelen (3. táblázat, 3 számú kísérlet) az, előbbihez viszonyítva 23,0%-kal, az utóbbihoz viszonyítva ' 6,6%-kal magasabb termékhozamot lehet elérni. Ugyanakkor a termék hőstabilitása jobb, ezenkí­vül kiválása a folyadékközegben gyorsabb, to- 45 vábbá lazább, nem tapadó apró-kristályos ter­terméket kapunk. Találmányunknak a jelentős termékhozam emelésén, a termiek hőstabilitásának növelésén, 50 valamint a terméknek könnyen kezelhető, apró­kristályos formában való előállításán kívül to­vábbi nagy előnye, hogy sósav alkalmazása ese­tén az összanyagtérfogatra eső sósavkoncentráció nem haladja meg a 0,07 mólAitert. Még ez az ed- 55 digi eljárásoknál (2 619 416 sz. USA szabadalom) 0,3 mól/liter. Esetünkben lényegesen kisebb kon­centrációban van jelen a sósav, ezért a diklorál­karbamid előállításokhoz szokásosan használatos szerkezeti anyagokat kevésbé támadja meg. eo A találmány gyakorlati megvalósítási módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik; meg­jegyezzük azonban, hogy a találmány köre egyál­talán nincs ezekre a példákra korlátozva. es 1. példa a) 1 literes térfogatú keverővel ellátott üveg­lombikba folytonos keverés mellett 100 ml vizet, 80 ml 96 tf°/o-os etilalkoholt, 100 g karbamidot, 3 ml 38%-os sósavat, 2 g ammóniumkloridot bemérünk. A karbamid feloldódása után az elegyhez 470 g 96,4%-os triklóracetaldehidet folyatunk olyan sebességgel, hogy a reakció hőmérséklet 60 C° fölé ne emelkedjen. Még további 2 órán keresztül 55—60 C° hőmérsékleten keverés mel­lett reagáltatjuk, majd az egész anyagot kristá­lyosító edénybe átöntjük és 24 óra pihentetés után a kivált kristályokat a folyadéktól szűrés­sel elválasztjuk, vízzel mossuk, és 100 C° alatt szárítjuk. Az előállított diklorálkarbamid: 511 g, mely triklóracetaldehidre 90,5%-os hozamnak felel meg: olvadáspontja 191—192 C°; elemzési adat szerint klórtartalma: 58,9% (elméleti: 59,7%); nitrogéntartalma: 8,04% (elméleti: 7,92%). b) Az a) példában foglaltaktól annyiban terel, hogy ammóniumkloridot nem adunk az elegyhez. Az előállított diklorálkarbamid: 487,3 g, mely triklóracetaldehidre számolva 86,1%-os hozam­nak felel meg; olvadáspontja: 194—196 C°; elemzési adat szerint a klórtartalma: 59,0%; nit­rogéntartalma: 8,01%. , Az a), b) példákban a termék állaga: fehér, könnyen szűrhető, kristályos. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom