156760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aminosavak előállítására

5 156760 v 6 azonban ügyelnünk kell arra, hogy a víz meny­nyisége a reakcióelegyben ne csökkenjen a kez­detben jelenlevő hidantoin-vegyület 1 móljára számított 1,5 literes mennyiség alá. A hidrolízis keskeny reaktorban történő végrehajtása esetén a leghatásosabb eljárás az, amikor azt a folya­dékot, amelyben a hidrolízis lényegében már le­játszódott, indirekt úton valamely fűtőanyaggal, pl. gőzzel melegítjük, és az említett folyadékból fejlesztett gőzalakú reakcióközeget a reaktor fel­ső zónájába vezetjük, ahol a hidrolízis lényegé­ben lejátszódik. Ennél az eljárásnál a reaktor al­ján melegített reakcióközeg szükségszerűen tö­ményebb, de ha a vísszakeveredés a hidrolízis­reaktorban kicsi, és a reaktor alsó részének re­tenciós ideje rövid, a mellékreakciók fellépte megelőzhető. A reaktor alján levő reakcióelegy természetesen direkt módon, pl. gőz befecsken­dezésével is melegíthető. A jelen találmány szerinti eljárás különösen hatásos, ha folyamatos üzemben hajtjuk végre. A jelen találmány előnyös, folyamatos üzemű kivitelezési módját a 2. ábrára hivatkozva az alábbiakban világítjuk meg: A 2. ábra szerint a hidantoin-vegyületet az 1 vezetéken keresztül vezetjük be. Hidantoin-vegyület tartalmú oldat­ként természetesen egy előző hidantoin-vegyü­let szintézisének végterméke is alkalmazható különösebb tisztítás nélkül. A 2 vezetéken oldat alakjában lúgot vezetünk be. Az 1 és 2 vezeté­ken betáplált folyadékok a 3 szivattyúban vala­mint a 4 és 7 vezetékekben megfelelő arányban elegyednek, és a folyadékelegyet nyomás alatt juttatjuk a 8 hidrolizáló-reaktorba. A reaktorba történő bevezetés előtt az elegyet az 5 hőcserélő­ben előmelegíthetjük. Az előmelegítés nem min­dig szükséges. Az előmelegítésre szolgáló fűtő­anyag bármilyen gőz lehet, de a reaktorból ki­lépő folyadékot, vagy más fűtőanyagot is alkal­mazhatunk. A fűtőközeget a 6 vezetéken vezet­jük be. A 8 reaktor pl. Raschig-gyűrűkkel töltött oszlop, vagy tányéros kolonna, mint buborék­sapkás vagy rácstányéros kolonna lehet. (A 2. ábra példaként 16 perforált tányérral rendelke­ző rácstányéros kolonnát mutat be.) A jelen ta­lálmányban alkalmazott reaktor ilyen típusú, és ezért abba a zónába, ahol a tulajdonképeni hid­rolízis lejátszódik (a 8 reaktor alsó részétől — ahol a reakcióeiegyet fűtjük — különböző zóná­ja) a reaktor alsó részéből gőz száll fel és ott kondenzál, minek következtében a reakcióelegy nem töményedik be és az ammónia és széndioxid hatásosan eltávolítható. Emellett nemcsak a reakcióelegy yisszakeveredése előzhető meg, ha­nem a reakciósebesslég is megnő, s így lehetővé válik a reákciófolyadék retenciós idejének rövi­dítése. A 8 reaktort előnyösen úgy tervezzük, hogy a folyamatos folyadék-rész nagy. és a gáz-folyadék érintkezés kedvező legyen. Az oszlop alján a [folyékony reakcióeiegyet (vi­zes óidat) a 10 vezetéken bevezetett gőzzel vagy egyéb fűtőanyaggal indirekt módon melegítjük, hogy a reakcióelegyből gőz fejlődjék. A reakció­elegynek a fentieknek megfelelő, a reaktor alján történő melegítése helyett olyan eljárás is alkal­mazható, amely szerint a reakcióeiegyet a reak­toron kívül elhelyezett fűtőkészülékben melegít­jük és az így keletkezett gőzt vezetjük be a reaktor aljába. A fenti eljárások bármelyikét al­kalmazva a keletkező gőz kis mennyiségű am­móniát és széndioxidot tartalmaz, de még az ilyen gőz is hatásosan alkalmazható. A gőznek a 8 reaktorba történő közvetlen be­fuvatására a 10 vezeték helyett továbbá gőzbe­fúvató vezeték is alkalmazható. Amint a gőz a reaktor belsejében felszáll, a reakcióelegyben ol­dott ammóniára és széndioxidra cserélődik, így a reakcióelegy nem töményedik be, az eltávolí­tandó gázok azonban igen, és a 14 vezetéken, 12 nyomáscsökkentő szelepen és 9 vezetéken át tá­voznak. A hidrolízis a gázok fent ismertetett eltávolí­tása nélkül is végrehajtható nagy méretben, a gázok eltávolítása azonban lehetővé teszi az al­kalmazott alkáli minimumra csökkentését, vala­mint az a-aminósav kitermelés emelését. A 10 vezetéken történő indirekt fűtés esetén a reak­cióelegy a kolonna alján, a legalsó tányéron tö­ményedik be. Az említett tányéron levő reak­cióelegyben azonban a reakció lényegében már lejátszódott, és így azonnal eltávolítható, mimel­lett a reakcióelegy retenciós ideje az említett részben csökkenthető, és a kitermelés nemkívá­natos csökkenése elkerülhető. Az az oldat, amelyben a reakció már befejeződött (folyékony reakciótermék^ a 15 vezetéken, 13 nyomáscsök­kentő szelepen és 11 vezetéken keresztül távolít­ható el. Ez a folyadék az a-aminósav valamely alkálisóját tartalmazza, ezért a kívánt a-aminó­sav kinyerése céljából a sót valamely savval semlegesítjük. A jelen találmány szerint, a fenti módon hid­rolizált hidantoin-vegyületekből nagy kiterme­léssel keletkezik a megfelelő a-aminósav. Eljárásunk további részleteit az alábbi példák­ban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa: ^-metiMopropionialdeihidből hidrogéncianiddal és feleslegben alkalmazott ammóniumbikarbo­náttal az ismert eljárás szerint 5-(2'-metiltioetil)­hidantoint állítunk elő. A fenti hidantoin-ve­gyület 0,2 mólját tartalmazó vizes oldathoz 0,4 mól marónátront adunk, és vízzel 400 ml-re ki­egészítjük. A vizes oldatot 500 ml-es, keverővel ellátott autoklávba töltjük, melegítjük és 160 C°-on 60 percig reagáltatjuk, miközben az auto­kláv alján 7 kg/cm2 nyomáson telített gőzt ve­zetünk keresztül. A reakció folyamán a fejlő­dött gázok és gőzök egy részét folyamatosan el­távolítjuk oly módon, hogy a nyomás 5,8 kg/cm2 érték legyen. A reakció befejeződése után a gőz­befecskendezést és a gázlevezetést megszüntet­jük, a reakcióeiegyet hűtjük és megmérjük. A mérés szerint a reaktorban levő víz mennyisé­gében lényeges változás nem következett be. A fenti eljárás során keletkezett metionin kiterme­lő 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 a

Next

/
Oldalképek
Tartalom