156759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metilmerkaptopropionaldehid előállítására
3 156759 4 mennyiségű stabilizátort kell alkalmazni. Továbbá, az említett rektifikálási műveletben képződött polimerek eltávolítása céljából az akroleint egy további tisztítási műveletnek kell alávetni. Ez irányú kísérleteink során megállapítottuk, hogy a nyers vizes akroleinoldat nagy tisztaságú, pl. kb. 95 súly°/o-o" akrolein előállítása céljából történő tisztítása és koncentrálása kb. 10—50 súly% akroleinveszteséggel jár, különösen az acetaldehid eltávolítását célzó rektifikálási művelet és a polimerek és egyéb hasonló szennyezések eltávolítása céljából végzett rektifikálási vagy desztillálási művelet során. Ezekben a tisztítási műveletekben nem csupán nagy akroileinveszteség lép fel, hanem a desztillálóoszlopok is könnyen eltömődnek a polimerek és hasonló szennyezések lerakódása folytán, ezért a folytonos üzem huzamosabb ideig való fenntartása is nehézségekkel jár. A nyers vizes akroleinoldat tisztítása és koncentrálása során fellépő akroleinveszteségek elkerülése érdekében a 19 090/65. sz. közzétett japán szabadalom oly eljárást javasol M-aldehid előállítására, amelynek során az 1—40% akroleint tartalmazó nyers vizes akroleinoldat rektifikálás nélkül kerül kiindulóanyagként felhasználásra és ezt —5° és 50 C° közötti hőmérsékleten katalizátor jelenlétében metilmerkaptánnal reagáltatják, mimellett katalizátorként egy 25 C° hőmérsékleten 2.109 értéket elérő disszociációs állandójú szerves bázist alkalmaznak. Ebben az eljárásban azonban a metilmerkaptánt az akroleinhez viszonyítva kb. 3-szoros moláris mennyiségben alkalmazzák. Ebből következőleg a metilmerkaptán-veszteség nagy és a katalizátor-rendszer alkalmazhatósága is szükségszerűen bizonyos meghatározott korlátozásoknak van alávetve. Kísérletileg megállapítható volt, hogy ebben az eljárásban az M-aldehid hozama alacsony, ha a metilmerkaptánt az akroleinre számítva ekvimolekulárisnál kisebb mennyiségben alkalmazzák. Emellett az eljárás során bonyolult összetételű szennyezések is képződnek és így a nagy tisztaságú M-aldehid kinyerése nehézségekkel jár; ugyancsak számottevő nehézségekbe ütközik az eljárással termelt M-aldehidből előállításra kerülő metionin nagy tisztaságban történő kinyerése is. A jelen találmány tárgyát oly eljárás képezi M-aldehid nagy hozamokkal történő előállítására, amelynek során metilmerkaptánt egy egyszerű módon, akrolein-veszteség nélkül, a nyers vizes akroleinoldat egyszerű tisztításával nyerhető akroleintartalmú oldattal reagáltatjuk; ez az eljárás teljesen mentes a szokásos ismert eljárások fentebb említett hátrányaitól. A találmány szerinti eljárással tehát nagytisztaságú M-aldehidet állíthatunk elő nagy termelési hányadokkal, denaturálódás és polimerizálódás által okozott akrolein-veszteségek és szennyezések keletkezése nélkül, oly módon, hogy a metilmerkaptánt egy 50—90 súly%-os akroleintartalmú oldattal reagáltatjuk, amely telítetlen szerves savakat nem tartalmaz. A találmány szerinti eljárás során a nyers vizes akroleinoldatban az akrölein mellett jelenlevő egyéb vegyületek könnyen eltávolíthatók a nyers vizes akroleinoldat rekfitikálása útján; ily módon az akroleinveiszteség minimálisra csökken és lényegileg a) akroleinből, b) vízből és c) legalább egy karbonilvegyületből, még pedig alifás telített aldehidből és/vagy alifás telített ketonból álló akroleintartalmú oldatot kapunk, amelyet azután metilmerkaptánnal reagáltatunk, majd a kapott reakciótermékből a fentebb b) ül. c) alatt említett vizet és karbonilvegyületet eltávolítjuk és így lényegileg tiszta M-aldehidet kapunk. A találmány szerinti eljárás során tehát a metilmerkaptánt katalizátor jelenlétében oly akroleintartalmú oldattal reagáltatjuk, amelyet a nyers vizes akroleinoldatból az akroleinnél magasabb forrpontú alkotórészek eltávolítása útján nyertünk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott tisztítási művelet, amellyel az akroleinnél magasabb forrpontú főbb alkotórészeket eltávolítjuk a nyers vizes akroleinoldatból, viszonylag csekély akroleinveszteséggel jár. Ezért, ha az eljárás kiindulóanyagaként egy akroleint, vizet és legalább egyféle alifás' telített aldehidet vagy alifás telített ketont tartalmazó akroleintartalmú oldatot alkalmazunk, amelyből az akroleinnél magasabb forrpontú főbb alkotórészeket eltávolítottuk, akkor nem csupán a nagy tisztaságú akrolein előállításával szükségképpen járó akroleinveszteséget kerüljük el, hanem a kiinduló akroleinoldatban jelenlevő egyéb alkotórészek hígító hatása folytán a felszabaduló reakcióhő is kevesebb lesz és így az akroleinnek a denaturálódása és polimerizálódása is elkerülhető. Minthogy továbbá az M-aldehid magasabb forrpontú és stabilabb, mint az akrolein, az eljárás kiindulóanyagaként alkalmazott akroleinoldatiban az akrolein mellett jelen volt egyéb vegyületek jóval könnyebben távolíthatók el a kapott nyers M-alddhidből, mintha a kiinduló-' anyagként alkalmazott akroleintartalmú oldatból közvetlenül távolítanók el őket; ez azzal az eredménnyel is jár, hogy a nyers vizes akroleinoldat egyszerűbben rektifikálható és ebben a műveletben is számottevően csökken az akroleinveszteség. A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagaként felhasználásra kerülő akroleintartalmú oldatot oly módon nyerjük, hogy az akrolein előállítása során kapott gázalakú reakcióterméket kondenzáljuk vagy vízzel kezeljük és a kapott nyers vizes akroleinoldatot tisztítjuk és így oly oldatot kapunk, amely a) akroleint, b) vizet és c) legalább egyféle karbonilvegyületet, mégpedig alifás telített aldehidet és/vagy alifás telített ketont tartalmaz. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott akroleintartalmú oldat rendszerint 50—90 súly% akroleint tartalmaz. Ha túlságosan nagy akrolein-koncentrációjú oldatot alkalmazunk, akkor nehezebbé válik a nyers vizes akroleinoldatnak az említett kiinduló-oldat nyerése céljából tör-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
