156759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metilmerkaptopropionaldehid előállítására

3 156759 4 mennyiségű stabilizátort kell alkalmazni. To­vábbá, az említett rektifikálási műveletben kép­ződött polimerek eltávolítása céljából az akro­leint egy további tisztítási műveletnek kell alá­vetni. Ez irányú kísérleteink során megállapítot­tuk, hogy a nyers vizes akroleinoldat nagy tisz­taságú, pl. kb. 95 súly°/o-o" akrolein előállítása céljából történő tisztítása és koncentrálása kb. 10—50 súly% akroleinveszteséggel jár, különö­sen az acetaldehid eltávolítását célzó rektifiká­lási művelet és a polimerek és egyéb hasonló szennyezések eltávolítása céljából végzett rekti­fikálási vagy desztillálási művelet során. Ezek­ben a tisztítási műveletekben nem csupán nagy akroileinveszteség lép fel, hanem a desztilláló­oszlopok is könnyen eltömődnek a polimerek és hasonló szennyezések lerakódása folytán, ezért a folytonos üzem huzamosabb ideig való fenn­tartása is nehézségekkel jár. A nyers vizes akroleinoldat tisztítása és kon­centrálása során fellépő akroleinveszteségek el­kerülése érdekében a 19 090/65. sz. közzétett ja­pán szabadalom oly eljárást javasol M-aldehid előállítására, amelynek során az 1—40% akro­leint tartalmazó nyers vizes akroleinoldat rekti­fikálás nélkül kerül kiindulóanyagként felhasz­nálásra és ezt —5° és 50 C° közötti hőmérsékle­ten katalizátor jelenlétében metilmerkaptánnal reagáltatják, mimellett katalizátorként egy 25 C° hőmérsékleten 2.109 értéket elérő disszociá­ciós állandójú szerves bázist alkalmaznak. Eb­ben az eljárásban azonban a metilmerkaptánt az akroleinhez viszonyítva kb. 3-szoros moláris mennyiségben alkalmazzák. Ebből következőleg a metilmerkaptán-veszteség nagy és a katalizá­tor-rendszer alkalmazhatósága is szükségsze­rűen bizonyos meghatározott korlátozásoknak van alávetve. Kísérletileg megállapítható volt, hogy ebben az eljárásban az M-aldehid hozama alacsony, ha a metilmerkaptánt az akroleinre számítva ekvimolekulárisnál kisebb mennyiség­ben alkalmazzák. Emellett az eljárás során bo­nyolult összetételű szennyezések is képződnek és így a nagy tisztaságú M-aldehid kinyerése ne­hézségekkel jár; ugyancsak számottevő nehézsé­gekbe ütközik az eljárással termelt M-aldehid­ből előállításra kerülő metionin nagy tisztaság­ban történő kinyerése is. A jelen találmány tárgyát oly eljárás képezi M-aldehid nagy hozamokkal történő előállítá­sára, amelynek során metilmerkaptánt egy egy­szerű módon, akrolein-veszteség nélkül, a nyers vizes akroleinoldat egyszerű tisztításával nyer­hető akroleintartalmú oldattal reagáltatjuk; ez az eljárás teljesen mentes a szokásos ismert el­járások fentebb említett hátrányaitól. A találmány szerinti eljárással tehát nagy­tisztaságú M-aldehidet állíthatunk elő nagy termelési hányadokkal, denaturálódás és poli­merizálódás által okozott akrolein-veszteségek és szennyezések keletkezése nélkül, oly módon, hogy a metilmerkaptánt egy 50—90 súly%-os akroleintartalmú oldattal reagáltatjuk, amely te­lítetlen szerves savakat nem tartalmaz. A találmány szerinti eljárás során a nyers vi­zes akroleinoldatban az akrölein mellett jelen­levő egyéb vegyületek könnyen eltávolíthatók a nyers vizes akroleinoldat rekfitikálása útján; ily módon az akroleinveiszteség minimális­ra csökken és lényegileg a) akroleinből, b) víz­ből és c) legalább egy karbonilvegyületből, még pedig alifás telített aldehidből és/vagy alifás te­lített ketonból álló akroleintartalmú oldatot ka­punk, amelyet azután metilmerkaptánnal rea­gáltatunk, majd a kapott reakciótermékből a fentebb b) ül. c) alatt említett vizet és karbonil­vegyületet eltávolítjuk és így lényegileg tiszta M-aldehidet kapunk. A találmány szerinti eljárás során tehát a me­tilmerkaptánt katalizátor jelenlétében oly akro­leintartalmú oldattal reagáltatjuk, amelyet a nyers vizes akroleinoldatból az akroleinnél ma­gasabb forrpontú alkotórészek eltávolítása útján nyertünk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott tisztítási művelet, amellyel az akroleinnél maga­sabb forrpontú főbb alkotórészeket eltávolítjuk a nyers vizes akroleinoldatból, viszonylag cse­kély akroleinveszteséggel jár. Ezért, ha az eljá­rás kiindulóanyagaként egy akroleint, vizet és legalább egyféle alifás' telített aldehidet vagy alifás telített ketont tartalmazó akroleintartal­mú oldatot alkalmazunk, amelyből az akrolein­nél magasabb forrpontú főbb alkotórészeket el­távolítottuk, akkor nem csupán a nagy tisztasá­gú akrolein előállításával szükségképpen járó akroleinveszteséget kerüljük el, hanem a kiin­duló akroleinoldatban jelenlevő egyéb alkotóré­szek hígító hatása folytán a felszabaduló reak­cióhő is kevesebb lesz és így az akroleinnek a denaturálódása és polimerizálódása is elkerül­hető. Minthogy továbbá az M-aldehid magasabb forrpontú és stabilabb, mint az akrolein, az el­járás kiindulóanyagaként alkalmazott akrolein­oldatiban az akrolein mellett jelen volt egyéb vegyületek jóval könnyebben távolíthatók el a kapott nyers M-alddhidből, mintha a kiinduló-' anyagként alkalmazott akroleintartalmú oldatból közvetlenül távolítanók el őket; ez azzal az ered­ménnyel is jár, hogy a nyers vizes akroleinoldat egyszerűbben rektifikálható és ebben a művelet­ben is számottevően csökken az akroleinveszte­ség. A találmány szerinti eljárás kiindulóanyaga­ként felhasználásra kerülő akroleintartalmú ol­datot oly módon nyerjük, hogy az akrolein elő­állítása során kapott gázalakú reakcióterméket kondenzáljuk vagy vízzel kezeljük és a kapott nyers vizes akroleinoldatot tisztítjuk és így oly oldatot kapunk, amely a) akroleint, b) vizet és c) legalább egyféle karbonilvegyületet, mégpedig alifás telített aldehidet és/vagy alifás telített ke­tont tartalmaz. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott akroleintartalmú oldat rendszerint 50—90 súly% akroleint tartalmaz. Ha túlságosan nagy akro­lein-koncentrációjú oldatot alkalmazunk, akkor nehezebbé válik a nyers vizes akroleinoldatnak az említett kiinduló-oldat nyerése céljából tör-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom