156743. lajstromszámú szabadalom • Oldószeres berendezés és eljárás fémalkatrészek tisztítására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. V. 20. (MU—405) Közzététel napja: 1969. VI. 28. Megjelent: 1970. VIII. 25. 156743 Nemzetközi osztályozás: C 23 g Feltalálók: Dr. Geleji Frigyes vegyésztmérnök, Szabó Károly vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Oldószeres berendezés és eljárás fómalkatrészek tisztítására A találmány tárgya eljárás és berendezés fémalkatrészek tisztítására. A fémalkatrészek tisztítására elterjedt módszerek nagyon változatosak az alkatrészek alakjától, méretétől és az azokat szennyező anyagok jellegétől függően. Egyes fémalkatrészek tisztítását, pl. galvanizálás előtti zsírtalanítását klórozott szénhidrogénekkel, vagy a szennyeződés jellegének megfelelő egyéb organikus oldószerekkel végzik, általában atmoszferikus nyomáson működő berendezésben úgy, hogy több oldószertartályt alkalmaznak, és egyik edényből a másikba áthelyezve fokozatosan nagyobb tisztaságú oldószerbe merítik az alkatrészeket. E tisztítási mód hátránya, hogy nagy mennyiségű oldószer felhasználását igényli. Az alkatrésztisztítási feladatok jó megoldása különös jelentőséggel bír a műanyag- és műszáliparban, ahol precíziós kivitelű szerszám- vagy gépalkatrészek kíméletes tisztítását kell elvégezni. Gyakran előfordul, hogy a szennyező anyag szerves oldószerben csak korlátoltan vagy egyáltalán nem oldható. Az ilyen esetben alkalmazott egyik tisztítási módszer szerint a szennyezéseket 400 C° körüli hőfokon leégetik. A furatokban, mélyedésekben tapadó égési termékeket mechanikus úton karcolással vagy csiszolással távolítják el. Egy másik elterjedt módszer szerint KNO3, NaNÜ3 és KOH 3:3:1 arányú olvadékában vagy 10 15 20 25 30 más összetételű sófürdőben ugyancsak 400 C° körüli hőmérsékleten égetik le a szennyeződéseket. Az égetéses módszerek hátránya, hogy az égetés következtében károsodik a felület, amit még fokoz a szükséges mechanikai tisztítás is. A sófürdős módszer esetében további hátrányt jelent a sóolvadék leoldásának szükségessége. Az is előfordul, hogy a szükséges tisztaság elérése céljából többszöri sófürdős kezelést kell • alkalmazni. Nagy molekulájú polimer szennyeződések, főleg poliamidok eltávolítására ismert további oldószeres eljárás szerint az alkatrészeket etilénglikolban kifőzik. Ez az eljárás sem mentesít a mechanikai tisztítástól. További hátránya, hogy a fokozatosan töményedő oldat hatékonysága csökken, és 2—3 oldás után az oldószer regenerálásra szorul. A találmány célja, hogy olyan eljárást és készüléket biztosítson, amely a felsorolt hátrányokat nem mutatja, kis mennyiségű oldószert igényel, a nehezen vagy csak extrém körülmények között oldódó makromolekulákkal szennyezett fémalkatrészeket sem károsítja, és lehetővé teszi, hogy a tisztítandó tárgy periodikusan érintkezzék szennyezőanyagokról mentes oldószerrel. A találmány egyik alapja az a felismerés, hogy elsősorban polimerekkel szennyezett felületű fémalkatrészek oldószeres tisztítása gyorsan, jó hatásfokkal és egyszerű berendezésben megvaló-156743