156729. lajstromszámú szabadalom • Készítmény porózus építő- és szerkezeti anyagok impregnálására
RÍ AGYAK NÉPKÖZTÁRS ASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI IE ÍRÁS Bejelentés napja: 1967. V. 09. (KU—404) Közzététel napja: 1969. VI. 28. Megjelent: 1970. VI. 01. 156729 . % .' i.ii.?í> -\ - / •'"' <[.!^ Szabadalmi osztály: 19 c Nemzetközi osztály: E 01 c Decimal osztályozás: Dr. Kürner Rudolf vegyész, Stuttgart, Német Szövetségi Köztársaság Készítmény porózus építő- és szerkezeti anyagok impregnálására A porózus építőanyagokat és szerkezeti anyagokat ismeretes módon kopás, atmoszf erilliák behatása, nedvesség és vegyszerek ellen védeni szükséges. Különösen erősek az erozív és korrozív behatások, ugyanakkor a szerkezeti anyagok mechanikai és kémiai igénybevételnek is ki vannak téve. • A betonpadlókból például finomabb szemcsék a felületből kitörnek és így azok porzásra hajlamosak. A viszonylag magas koptató behatást a leváló homokszemcsék még dörzshatásuk folytán fokozzák. Ez a porképződés különösen csarnokok és garázsok, valamint hasonló épületek betonpadlóinál rendkívül kedvezőtlen, mivel a betonfelületeket gyakran kell megnedvesíteni és felsöpörni. A bitumenes padlófelületeknél az elfolyó hajtóanyagok, olaj vagy fékfolyadék okozta károsodás kiküszöbölésére a felületet (még pótlólagosan) nemesíteni kell. A porózus építőanyagok és szerkezeti anyagok, mint beton, gázbeton, gipsz, aszbesztcement, égetett és ki nem égetett anyag, fa, szinterezett szerkezeti anyagok, grafit és fémszórással képzett rétegek impregnálására, zárórétegelésére és tömítésére különböző anyagi minőségű szereket és műgyantákat, illetve műanyagoldatokat javasoltak. Az eddigiekben legjobbnak bizonyult termékek a két komponensből álló zárórétegeléshez használható anyagok. Ezeket röviddel a felhasz-10 15 20 25 30 nálás előtt előre meghatározott arányban egyesíteni és tökéletesen át kell keverni, majd viszonylag rövid idő alatt feldolgozni. Az említett készítmények, főként az epoxidgyanta-bázisú anyagok, az egyes komponensek korlátlan tárolhatósága ellenére is az építőipar területén jelentős felhasználási.nehézséget okoznak. Egyrészt a használatra elkészített két külön göngyöleg tárolás és szállítás közbeni összecserélése következett be. Az adagokra felosztott kiszerelt készítményeknél ugyan a két komponens súlyarányát egymáshoz képest pontosan beállítják, használat során azonban a gyanta és keményítő komponens tökéletes átkeverése nem biztosítható. A klasszikus építőanyagok, például cement ára mellett szokásossá vált az, hogy az egyik munkahelyen felbontott töredékzsákot nem vitték a raktárba vissza, mivel a visszaszállítás nagyobb költséget okozott, mint az anyag fel nem használásából eredő veszteség. A klasszikus építőanyagokhoz képest azonban 50— 100-szorosan drágább kétkomponensű műanyagok építőipari munkahelyen való felhasználása a szokásos építőipari nyersanyagok kezeléséhez képest nehézséget jelent, mivel az elkevert és ezáltal későbbi felhasználásra alkalmatlanná vált kétkomponensű készítmények erősen növelő költségtényezőt jelentenek. A kétkomponensű gyantaoldatok kikeményítéséhez legalább 15 C° hőmérséklet szükséges, ez 156729
