156673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves észterek előállítására szolgáló katalizátor előállítására

3 156673 4 járással regenerálva eredeti aktivitását nyeri vissza. A regenerálandó katalizátorokat a reger nerálás során először molekuláris oxigén hatá­sának tesszük ki, így a nemesfém oxiddá ala­kul. Ezután az oxidot gáz halmazállapotú szén­hidrogénekkel, előnyösen olefinnel, emelt hő­mérsékleten elemi fémmé redukáljuk. Ezután a már regenerált katalizátor ismét felhasználás­ra kerülhet a kémiai folyamatban. A szénhidrogénekkel végzett redukciót 100— —600 C°, előnyösen ,300—500 C° hőmérsékleten valósítjuk meg. Célszerűen normál nyomáson dolgozunk, de végrehajtható a redukció na­gyobb nyomáson is. Az olefin gázáramot cél­szerűen ellenirányban vezetjük a katalizátoron át. A gáz mennyisége 10—500, előnyösen 50— 200 normál liter óránként minden liter katalizá­tor térfogatra. A szükséges kezelési idő 1 és 12 óra között változik a reakció körülményeitől (gázmennyiség, hőmérséklet, stb.) függően. Szén­hidrogénként metán, -etán, proán, bután vagy előnyösen olefinek, mint például etilén, propi­lén, butilén alkalmazható. Szerves észter előállításhoz nemesfém katali­zátorként alkalmazhatók a periódusos rendszer VIII. oszlopába tartozó nemesfémek, pl. pallá­dium, vagy ezeknek a nemesfémeknek a keve­réke, vagy előnyösen palládiumnak és más ne­mesfémeknek — pl. aranynak vagy ezüstnek •—• a keveréke. A szükséges nemesfém kon­centráció 0,05—5 g, előnyösen 0,1—2 g nemes­fém 100 cm3 katalizátor hordozóra számítva. Keverék alkalmazásánál pl. palládium és arany keveréke esetén — hogy ilyen példát is említ­sünk — 2—150 súlyrész aranyat veszünk 100 súlyrész palládiumra. Katalizátor hordozóként olyan anyagot alkal­mazunk, amelyet a reakció körülményei között a rekacióban résztvevő anyagok nem támadnak meg. Például kovasav, szilikátok, izzított alu­míniumoxid, spinell, stb. jelen esetben is alkal­mazható. A katalizátorhoz célszerű a katalizátor hor­dozóra számított 0,1—10, előnyösen 1—S súly százaléknyi mennyiségben alkálisót adagolni. Különösen a nátrium és kálium-sók, vagy ezek keveréke alkalmazható előnyösen. Általában az alkálifémeknek azzal a szerves savval alkotott sóját alkalmazzuk, amely a reakcióban is részt­vesz, tehát pl. ecetsav, propionsav, stb. De fel­vihetjük a katalizátorra az alkálifémeket hidr­oxidjuk, karbonátjuk, foszfátjuk stb. alakjában is.' A katalizátor regenerálása során, kihevítés előtt ajánlatos a használt katalizátoron lévő alkálisókat, lehetőség szerint vizes mosással, gondosan eltávolítani. Ez a mosás csak akkor alkalmazandó feltétlenül, ha fennáll a hordozó alkáli-vegyületének képződési lehetősége. Telítetlen szerves észter előállításánál alkal­mazható mono-olefin nyersanyag például az etilén, propilén, butilén, heptén, decén. Olefin­ként alkilbenzolok is alkalmazhatók — pl. to­luol, xilolok, etilbenzol és metil-etil-benzol. Ezért legalábbis a szóbanforgó reakció szem­pontjából, olefin típusú vegyületekként kell fi­gyelembe vennünk ezeket. A szerves sav elő­nyösen telített karbonsav vagy aromás karbon­sav lehet, mint pL ecetsav, propionsav, vajsav, benzoesav, ftálsav, adipinsav, bexahidrobenzoe­sav. A reakció fő terméke pl. ecetsavból és a olefinekből kiindulva pl. vinilacetát, allilacetát és 'metallilacetáit, etilénből és a már említett magasabb szénatomszámú savakból kiindulva vinilpropionát, ill. vinilbutirát. Az olefin szerves savakkal és oxigénnel vég­bemenő jelen reakciója 500 C° és 350 C° közti hőmérséklet tartományban, előnyösen 100 C° és 250 C° között valósítható meg -közönséges vagy 200 atü-ig növelt, célszerűen 20 atü-ig növelt •nyomáson. A szénhidrogén: oxigén mólarány pl. 80 :20 és 98 :2 között változhat, míg a sav szénhidrogén mólaránya pl. 1:1 és 1 : 100 kö­zött lehet. A szénhidrogén áramlási sebessége óránként 5—50 mól a reakciótér 1 literére szá­mítva. Ha gázfázisban dolgozunk, a reakciótérben rögzített, azaz álló katalizátort alkalmazunk. Ugyancsak célszerűnek találtuk, ha reakciótér­ként több egymással párhuzamos olyan -csövet alkalmazunk, amelyek kívülről, előnyösen el­gőzÖlögt-ethető folyadékkal pl. vízzel hűthetők. A csövek belső átmérője 20—60 mm, a hosszúk 1—20 m, azaz a hosszméretet úgy kell meg­választani, hogy az-üres reakciótérre számított áramlási sebesség 10 és 200 cm/sec között le­gyen. A reaktorból távozó reakció-termékeket a szo­kásos módon dolgozzuk fel; szobahőmérsékletre hűtjük azokat, majd a kondenzátumból a kép­ződött észtert, önmagában ismert módon tisztán kinyerjük. Az át nem alakult szénhidrogént, savakat és az el nem használódott oxigént a reakiciótérbe visszavezetjük. A visszavezetés előtt célszerű a melléktermékként képződött széndioxidot a keverékből eltávolítani. Amikor hosszabb üzemelési idő után a katali­zátor hatékonysága csökken, a korábbiakban vázolt regenerálási, eljárásnak vetjük alá. A re­generálás magában a reakciótérben is elvégez­hető, előnyösebb azonban a katalizátort a reak­ciótérből kivenni és a regenerálást külön be­rendezésben végrehajtani. 1. példa: A katalizátor hordozó lítium^alumínium-s-pi­nell, amelyre palládiumsóként annyi nátrium­-paltádiumkloridat viszünk fel, hogy a k-ész katalizátor literenként 18 g palládiumot tartal­mazzon. A sót lúgos hidrazin-oldattal, a szoká­sos módon fémmé redukáljuk. Ezután a kata­lizátort kló-rmentesre mossuk és megszárítjuk. Majd levegőáramban 2 óra hosszat 600 C°-on végzett hevítéssel a fém palládiumot oxiddá ala­kítjuk. A katalizátor egy részét 400 C°-on etilén áramban 3 óra hosszat kezeljük, egyidejűleg másik részét összehasonlító kísérlet elvégzésé-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom