156659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisosan szubsztituált heterociklusos vegyületek előállítására
11 156659 12 11. példa 5,3 g 2. példa szerint előállított 2-nitro-ll-(4--metil-l-piperazinil)-dibenzo[b,f]-l,4-tiazepint 20 ml jégecetben oldunk és az oldathoz keverés és jeges vízzel történő hűtés közben 3,4 g nátriummetaperjodát 40 ml vízben képzett oldatát hirtelen beadagoljuk. Ezután a reakciókeveréket 5 óra hosszat szobahőmérsékleten keverésben tartjuk. Éjjelen át történő állás után a reakciókeveréket vízzel felhígítjuk és aktívszénnel derítjük. A bázisos komponenseket azután jéggel való hűtés közben koncentrált nátriumhidroxiddal kicsapjuk és benzolban felvesszük. A benzolos oldatot vízzel mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A részben bepárolt reakciókeveréket alumíniumoxidon szűrjük és az oldatot szárazra pároljuk. A maradékot acetonból és aceton-petroléter-elegyből kristályosítjuk, amikor is 4,3 g 2-nitro-ll-(4-metil-l-píperazinil)-dibenzo [b,f ] -1,4-tiazepin-5-oxidot kapunk, sárga rostszerű tűkristályos formában, amelynek olvadáspontja 182—185 C° 12. példa 6,24 g 3. példa szerint előállított 2-dimetilaminoszulfonil-ll-(4-metil-l-piperazinil)-dibenzo [b,f]-l,4-tiazepint 40 ml vízben és 10 ml jégecetben oldunk, majd a 0 C°-ra lehűtött oldathoz keverés közben 3,42 g nátriummetaperjodát 10 ml vízben képzett oldatát három részletben hozzáadagoljuk. Az esetlegesen kivált csapadékot 20 ml 2 n ecetsav hozzáadásával ismét oldatba visszük. A reakciókeveréket 24 óra hosszat szobahőmérsékleten tartjuk, végül koncentrált nátriumhidiroxiddal meglúgosítjuk és kloroformmal kirázzuk. A vízzel kimosott kloroformos kivonatokat nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A bepárlási maradékot aceton-petroléter-elegyből kristályosítjuk, amikor is 5,9 g 2-dimetilaminoszulf onil-1 l-(4-metil~ -l-piperazinil)^dibenzo [b,f ] -1,4-tiazepin-5-oxidot kapunk, amelynek olvadáspontja 208—210 C°. 13. Példa 6,83 g 2-tiometil-ll-(4-metil-l-piperazinil)-dibenz [b,f ] -1,4-oxazepin-maleátsóból (Olvadáspontja 198-^201 C°) felszabadított bázist 40 ml víz és 10 ml jégecet keverékében feloldjuk. Ehhez az oldathoz 0 C°-on keverés közben 3,42 g nátriummetaperjodát 10 ml vízben képzett oldatát csepegtetjük. Az adagolás befejezése után az oldatot szobahőmérsékleten 24 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután a reakciókeveréket koncentrált nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk és éterrel kirázzuk. Az éteres kivonatokat vízzel mossuk és hígított sósavval kimerítően extraháljuk. A savas kivonatokat koncentrált nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk és kloroformmal kirázzuk. A vízzel kimosott kloroformos kivonatokat nátriUmszulfát felett megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot 1,8 g maleinsav hozzáadása után acetonban oldjuk. Az oldatot bepároljuk és a maradékból éter hozzáadására kristályok válnak ki, amelyeket metanol-aceton-éter-elegyből átkristályosítunk. 6,0 g 2-metilszulfinil-ll-(4--meíil-l-pipetfaizinU)-dibmz[b,f]-l,4~oxaizepinmaleátsót kapunk, amelynek olvadáspontja 206—207 C°. 14. példa 5,2 g alábbiakban ismertetett módon előállított 2-klónszulf onil-1 l-(4-mietií l-l-piperazinil)-dibenz[b,f]-l,4-oxazepint 80 ml kloroformban szobahőmérsékleten feloldunk és keverés közben 50 ml kb. 10%-os toluolos dimetilamin oldatot csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet ezután 2 óra hosszat szobahőmérsékleten további keverésben tartjuk, végül 1 óra hosszat keverés közben 40 C°-ra felmelegítjük. A reakciókeveréket végül vákuumban szárazra bepároljuk és a maradékot híg ecetsavban felvesszük. Az ecetsavas kivonatokat aktívszénnel derítjük ós koncentrált ammóniaoldattal meglúgosítjuk. A kivált bázist benzolban felvesszük. A benzolos oldatot háromszor vízzel mossuk, nátriumszulfát felett megszárítjuk és bepároljuk. A kapott maradékot benzolban feloldjuk és bázisos alumíniumoxidon leszűrjük. Az oldószer lepárlása után kapott maradékot aceton-petroléter-elegyből kristályosítjuk, amikor is 3,2 g 4. példa szerinti termékkel azonos 2-dimetilaminoszulf onil-1 l-(4-metil-l-piperazinil)-dibenz [b,f ] -1,4-oxazepint kapunk, amelynek olvadáspontja 148—-150 C° A kiindulóanyagként használt 2-klórszulfonil-Üil^(4-:metil-^l-piper azinil)-dibenzj[b,f]-l,4-HOxazepint az alábbi módon állítjuk elő: 15,4 g 2-amino-ll-(4-metil-l-piperazinil)-dibenzfb,f]-l,4-oxazepint (olvadáspontja 153—'156 C°) 50 ml jégécetbén és 15 ml 38%-os sósavban feloldunk, majd az oldatot 0—5 C° közötti hőmérsékleten 3,6 g nátriumnitrit 6 ml vízben képzett oldatával szokásos módon diazotálunk. Az így kapott diazóriium-oldatot 10 C°-on keverés közben néhány perc leforgása alatta 40 ml 30%-os jégecetes kéndioxid oldathoz adagoljuk, amely 2 g réz-II-kloridot tartalmaz. A nitrogénfejlődés lezajlása után az elegyet szobahőmérsékleten 15 percig 40 C°-ra felmelegítjük. Ezután a reakciókeveréket vízzel kb. 1 liter össztérfogatra felhígítjuk, végül aktívszénnel derítjük. Keverés és gondos hűtés közben az elegy bázisos komponenseit koncentrált nátriumhidroxiddal kicsapjuk és kloroformban felvesszük. A kloroformos kivonatokat egyszer hígított nátriumhidroxiddal és egyszer vízzel kimossuk, majd a nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Bepárlási maradékként nyers 2-klórszulf onil-1 l-(4-metil-l-piperazinil)-dibenz[b,f]-1,4--oxazepint kapunk. •15. példa . 5,4 g a későbbi 42. példa szerinti előállított 2--dimétilszulf onil-1 l-(l-piperazinil)-dibenz[b,f ]-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 6
