156659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisosan szubsztituált heterociklusos vegyületek előállítására
156659 3 4 amelyekben a Z szubsztituens oxigén- vagy kénatomot jellent, a (IV) általános képletű vegyületekből is előállíthatók — amely vegyületekben. Hal egy halogénatomot jelent — vagy a kívánt laktámokat a (VII) általános képletű izocianátokból állítjuk elő. Oly (IV) általános képletű laktámok, amelyekben R2 szubsztituens aminocsoportot jelent — legcélszerűbben a megfelelő nitrolaktámokból redukció útján állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása a továbbiakban azzal jellemezhető, hogy valamely (VIII) általános képletű savamidot vagy tioamidot —• ahol Z, Rí és R2 szubsztituensek jelentése a fentiekkel megegyezik, míg Y szubsztituens oxigén- vagy kénatomot jelent — intramolekuláris kondenzációval gyűrűzárásnak vetünk alá. A savamid-típusú vegyületek esetében a csupán hő behatására végbemenő kondenzáció általában nem folytatható le, ez a helyzet inkább a tioamidoknál áll fenn, amelyeket pl. a savamidokból foszforpentaszulfidos kezeléssel lehet előállítani és a következő műveletben alkalmazott kondenzáció előtt izolálásuk sem szükséges. Különösképpen a savamidoknál ajánlatos az, hogy a reakciót kondenzálószerek, mint foszfor- . pentaklorid, foszforoxiklorid, foszgén, polifosz-. forsav és hasonló vegyületek jelenlétében végezzük. Feltételezhető az, hogy a gyűrűzáródás közbenső lépéseken keresztül, mint imidklorid, amidklorid, imidof oszf át, amidof oszf át vagy sószerű származékok fokozatos képződése közben zajlik le. Ezek a közbenső származékok általában nem különíthetők el. A tioamidok kondenzációját higanysók jelenléte vágy adott esetben aktivált imidotioéterek közbenső képzése elősegítheti. A reakció közben történő melegítés és adott esetben iners hígítószerek felhasználása is ajánlatos, míg foszforoxiklorid és foszforpentaklorid jelenlétében végzett reakcióknál katalitikus mennyiségű dimetilformamidot vagy dimetilanilint is használunk. Az (I) általános képletű, 11-helyzetben bázisos ' csoportokkal szubsztituált dibenz[b,f]-l,4-oxazepinek és dibenzo[b,f]-l,4-tiazepinek (amelyekben Z szubsztituens oxigén^ vagy kénatom lehet) előállítására alkalmas harmadik reakcióváltozat azzal jellemezhető, hogy a (IX) általános képletű vegyületeket -— amelyekben R2 szubsztituens jelentése a fentiekkel egyezik, míg R7 szubsztituens valamely lehasítható, előnyösen hidrolitikus úton lehasítható csoportot jelent, esetleg az R( szubsztituens jelentésével azonos — dehidratizálunk. A gyűrűzáródás pl. dehidratálószerek, mint cinkdiklorid, alumíniumklorid, óntetraklorid, foszforsav, polifoszforsav vagy hasonló vegyületek jelenlétében több óra hoszszat tartó melegítéssel végezhető. Ezt a reakciót célszerűen foszforoxiklorid vagy foszforoxiklorid és foszforpentoxid keverékének jelenlétében adott esetben egy iners, kellő forrpontú oldószeres közegben, mint benzol vagy toluol stb. végezzük. A megválasztott reakciókörülményektől függően valamely hidrolitikus úton lehasítható R7 szubsztituenst, pl. egy karbalkoxi-, főként karbetoxi-csoportot tartalmazó (II) általános képletű kiindulóanyagot a lehasító gyök hidrolízise közben közvetlenül a kívánt 1 l-(l-piperazinil)-vegyületekké ciklizáljuk. Más típusú lehasítható csoportok a gyűrűzárás lefolytatása után önmagában ismert módon, pl. hidrogénezéssel eltávolíthatók: Oly (I) általános képletű vegyületek — amelyekben R2 szubsztituens nem amino-csoportot jelent — előállítását úgy végezzük, hogy valamely (X) általános képletű amidineket — amelyben Z szubsztituens jelentése a fentiekkel egyezik, míg R'2 szubsztituens jelentése az aminocsoport kivételével az R2 szubsztituens jelentésével azonos — valamely (XI) általános képletű alkohol egy reakcióképes észterével — ahol Rí szubsztituens jelentése a fentiekkel azonos — reagáltatunk. Ez a reakció szükséges esetben előzetesen vagy reakció közben bázisos katalizátorok, vagy fémcsoportok bevitelére használt szerek, mint nátriumamid, litiumamid, nátriumhidrid, butillitium, fenilnátrium, nátriumetilát vagy kálium-t-butilát felhasználását igényli. Észterképző csoportonként szervetlen vagy szerves savakat használunk, mint pl. halogénhidrogénsavakat, szulfonsavakat vagy szénsavésztereket. A kívánt (X) általános képletű amidineket akként állíthatjuk elő, hogy a (II) általános képletű vegyületet ammóniával reagáltatjuk. Azok az (I) általános képletű vegyületek — amelyekben R2 szubsztituens jelentése aminocsoport — a megfelelő nitrovegyületekből redukció útján is előállíthatók. A redukciót célszerűen valamely katalizátor, mint aktívszénre felvitt palládium vagy Raney-nikkel jelenlétében hidrogénnel vagy ón-II-klorid és sósav keverékével végezzük; A Z szubsztítuensként szulfinil-csopórtot tartalmazó- (I) általános képletű vegyületek oly származékokból állíthatók elő, amelyekben a Z szubsztituens kénatomot jelent, a reakció során pedig oxidálószerként pl. perjódátot használunk. Az R2 szubsztítuensként egy alkilszulfinil-, illetve alkilszulfonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek a megfelelő tioalkilvegyületekből i előállíthatók enyhe (pl. perjodátokkal végzett), illetve erős (pl. hidrogénperoxiddal vagy perecetsavval végzett) oxidáció útján. Az R2 szubsztítuensként alkilszulfonilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek a megfelelő alkílszulfinil-vegyületekből erős oxidációval képezhetők. Ha ezeknél az oxidációs reakcióknál dibenzo[b,f]-l,4-tiazepínt (Z szubsztituens jelentése kénatom) választunk kiindulóanyagként, akkor a felhasznált oxidálószer erősségétől függően a megfelelő tiazepinszulfoxidokat (Z szubsztituens jelentése —SO) is előállíthatjuk. Az R2 szubsztítuensként egy —S0 2 NR3R<;képletű aminoszulfonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek akként is előállíthatók, hogy a megfelelő vegyületeket — amelyek az aminoszulfonil-csoport helyett egy —S02X-csopprtot tartalmaznak, ahol X az aminokról hidrogénnel lehasítható gyököt képvisel, főként pedig halogénatom — ammóniával, illetve egy HNR3R4 képletű aminnal — ahol R3 és 10 15 20 25 SO £5 40 45 50 55 60 2
