156637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas gázoknak gázkeverékekből való kivonására

? 156637 akadályozni, amikor ez a második abszorpciós szakaszba lép be, a második regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatnak egy rész ágát kell kiképezni és azt az újra elpárologtató berendezésbe kell vezetni, amelyet gőzzel vagy egyéb forró folyadékkal hevítenek, ebben nagyobb része elgőzölög és az illékony reagens nagyobbik részét tartalmazó gőz a második regenerációs szakaszba jut, a kifolyó folyadék, amely a nem illékony reagenst és az illékony reagens kisebb részét tartalmazza, az első regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatba kerül. Ilyen kikapcsolásos rész ágat, valamint újra elpárologtató berendezést tartalmazó rendszer alkalmazható különösen az erősebben illékony reagens esetében, mint amilyen a monoetanolamin. Változatképpen a második regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatnak a rész ága közvetlenül az első regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatba vezethető anélkül, hogy az az újra elpárologtató berendezésen keresztül menne. Ismeretes, hogy ha egy nem illékony reagenst, mint káliumkarbonátot tartalmazó vizes oldathoz illékony reagenst, mint amilyen a monoetanolamin, vagy díetanolammt adnak, az oldatnak savas gázokat elnyelő képessége jelentősen megnövekszik. A második regenerációs szakaszt az első regenerációs szakasz nyomásánál magasabb nyomáson lehet üzemelni azáltal, hogy a nyomáscsökkentő szelep segítségével a kiválasztó gőznek és a második regenerációs szakaszból felszabaduló savas gázoknak a nyomását ellenőrzik abból a célból, hogy a második abszorpciós szakaszban 'az illékony reagenst tartalmazó vizes oldat regenerációjának magasabb fokát lehessen elérni. Ebben az esetben a hőgazdálkodás érdekében a második regenerációs szakaszt elhagyó forró regenerált oldatot be lehet bocsátani egy olyan tartályba, amely az első regenerációs szakasszal kapcsolatban van oly módon, hogy a forró regenerált oldatból a gőz ebbe a tartályba áramolják, amely gőz azután az első regenerációs szakaszba jut. Az említett tartályt elhagyó forró regenerált oldat, amelyet a kigázosító gőz-képződés részben lehűt, további hűtésre kerül közvetett hőcsere útján, és a lehűtött oldat a második abszorpciós szakaszba kerül. A forró regenerált oldalból'kipárolgó gőz, amelyik a második regenerációs szakaszt elhagyja, az említett tartályban mosásra kerülhet, éspedig vagy ugyanabban vagy pedig egy különálló tartályban a szeparátorból/akkumulátorból származó csapadékvíz teljes menynyiségével vagy annak egy részével abból a célból, hogy a csapadék a kigázosító gőzben levő illékony reagenst elnyelje. Az elfolyó csapadékvizet a második regenerációs szakaszt elhagyó regenerált oldatba vezetik be. Ha a savas gázokat tartalmazó gázkeveréket kell kezelni abból a célból, hogy alacsony koncentrációjú, mondjuk 0,2% vagy annál kevesebb térfogatú savas gázokat tartalmazó, tisztított gázkeveréket nyerjünk, a jelen találmány szerinti eljárás előnyös lehet a korábban ismert eljá-5 rásokhoz képest azáltal, hogy a berendezés tőkeráfordítását és a gázkiválasztó gőz fejlesztéséhez szükséges külső hő mennyiségét csökkenteni lehet. 10 Az első és második abszorpciós szakaszok különálló abszorpciós tartályokban lehetnek, vagy pedig egy egyetlen abszorpciós tartályt képezhetnek. Ezeket' egyetlen abszorbeáló tartályban megfelelően el lehet helyezni, amely egy alsó 15 nagyobb részt tartalmaz, és ez a felső kisebb résztől egy folyadékot összegyűjtő tálcával van elválasztva, a tálca egy középen elhelyezett vezetékkel van ellátva, amelynek a tetején egy sapka van. Az első abszorpciós szakaszt a tartály-20 nak az alsó nagyobb része tartalmazza, a második abszorpciós szakaszt pedig a tartály felső kisebb része, minden egyes abszorpciós szakasz egy vagy több töltőanyagot tartalmazó szakaszra oszlik, amely töltőanyag érintkező gyűrűből és 25 több, átbuborékoló típusú vagy szűrőlap típusú tányérból állhat. Az első és második regenerációs szakaszok különálló regenerációs tartályokban lehetnek, 30 vagy abban az esetben, ha a'regenerációs szakaszokban a nyomás lényegében ugyanaz, ugyanabban a regenerációs tartályban helyezkednek el. Ez utóbbi esetben ezeket egy regenerációs tartályban megfelelően el lehat helyezni, amely 35 egy felső nagyobb részt tartalmaz, amely az alsó kisebb résztől egy folyadékot összegyűjtő tálcával van elválasztva, és amelyen keresztül egy központos, szabadba vivő vezeték nyúlik át egy sapkával ellátva. Az első regenerációs sza-40 kasz a tartálynak a felső nagyobb részében, a második regenerációs szakasz a tartály alsó kisebb részében helyezkedik el, minden egyes regenerációs szakasz töltőanyagot tartalmazó egy vagy több szakaszból állhat, a töltőanyag lehet 45 érintkező gyűrű, vagy több átbuborékoló típusú vagy szűrőlap típusú tányér. A tartály alsó kisebb részének az alsó része folyadék összegyűjtő tálcával van ellátva, amelyen keresztül egy vezeték vezet és az az újra elpárologtató beren-50 dezéssel van összeköttetésben. A tartály alsó kisebb részét a felső nagyobb résztől elválasztó tányéron összegyűjtő folyadék részére ugyancsak lehet újra elpárologtató berendezést vagy fűtőcsövet alkalmazni. 55 A találmányt részletésebben a rajz és példa alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját adják meg, ahol 60 az 1. ábra a jelen találmány szerinti kiviteli alak folyamat diagramja, a 2. ábra a jelen találmány második kiviteli alakjának a folyamat diagramja, a 3. ábra a jelen találmány harmadik kiviteli 85 alakjának a folyamat diagramja, 4