156637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas gázoknak gázkeverékekből való kivonására

9 158637 10 a 4. ábra a jelen találmány szerinti negyedik kiviteli alak folyamat diagramja, és az 5. ábra a jelen találmány szerinti ötödik kiviteli alak folyamat diagramja. A fenti és a jelen találmány különféle kiviteli alakjainak a folyamat diagramján ugyanazok a számok ugyanazokat a részeket jelentik. Hivatkozással az 1. ábrára az abszorbeáló tartály egy 5 alsó nagyobb részből, és abból a 2 folyadék összegyűjtő tányérral elválasztott felső kisebb részből áll, amely tányér a 3 központi vezetékkel és azon a 4 sapkával van ellátva. Az első 5 abszorpciós szakasz a tartály alsó nagyobb részében, a második 6 abszorpciós szakasz a tartály felső kisebb részében található, mindkét abszorpciós szakasz töltőanyagot, mint érintkező gyűrűket foglal magában. A savas gázokat tartalmazó gázkeverék a 7 vezetéken keresztül a tartály alsó nagyobb részének a fenéklemeze közelében lép be, és az első 5 abszorpciós szakaszon keresztül felfelé áramlik, kíáliumkarbonátat és trikáliumfoszfátot, valamint monoetanolamint és dietanolamint tartalmazó forró vizes oldatához képest ellenáramban, amit ezután az első abszorbeáló oldatnak .fogunk nevezni, és amelyet a 8 vezetéken és 9 porlasztóberendezésen keresztül a tartály alsó nagyobb részébe, annak tetejéhez közel vezetünk be. A gázkeverék az illékony reagens egy részével együtt, amelyet az első abszorbeáló oldatból gőzölögtetnek ki, a 3 vezetéken keresztül, a folyadék összegyűjtő 2 tányérba jut, és az említett illékony reagens hűtött vizes oldatához képest ellenáramban a második 6 abszorpciós szakaszon keresztül felfelé áramlik. Ezt a következőkben a második abszorbeáló oldatnak fogjuk nevezni, amelyet a 10 vezetéken és a 11 porlasztó berendezésen keresztül a tartály felső kisebb részébe, annak tetejéhez közel vezetünk be. A belépő gázkeverékben levő savas gázok nagyobb részét abszorpció útján az első abszorpciós szakaszban az első abszorbeáló oldattal távolítjuk el, és lényegében a gázkeverékben levő maradék savas gázokat, midőn azok az első abszorpciós szakaszt elhagyják, abszorpció útján a második: abszorbeáló oldattal a második abszorpciós szakaszban távolítjuk el. Az első abszorpciós szakaszt elhagyó, és a forró gázkeverék által magával ragadott illékony reagenst a második abszorpciós szakaszban a második abszorpciós oldattal nyeletjük el. A savas gázoktól megtisztított gázkeverék az 1. tartály felső részét a 12 vezetéken keresztül hagyja el. A feloldott savas gázokat tartalmazó elhasznált első abszorbeáló folyadék a 13 vezetéken keresztül az 1 tartályt annak aljánál a 14 közvetett hőkicserélő fűtőfelülete irányában hagyja el, a savas gázokat oldott állapotban tartalmazó elhasznált második abszorbeáló folyadék a folyadékot összegyűjtő 3 tányér falában levő nyíláson keresztül távozik és a 15 vezeték.a 14 hőkicserélő hűtő felületéhez vezeti. A 16 regeneráló tartály egy felső nagyobb részből áll, amelyet az alsó kisebb résztől a folyadék összegyűjtő 17 tányér választ el, amely a központi 18 vezetékkel és a 19 sapkával van ellátva. Az első 20 regenerációs szakasz a tartály felső nagyobb részében a második 21 regenerációs szakasz a tartály alsó kisebb részében nyer elhelyezést, minden egyes regenerációs szakasz töltőanyagot, mint pl. érintkező gyűrűket tartalmaz. A tartály alsó kisebb részének az alsó része folyadék összegyűjtő 22 tányérral van ellátva, melynek központi 23 vezetéke és azon 24 sapkája van. A folyadék összegyűjtő 22 tányér falán egy nyílás van és azt a 25 vezeték a 26 újra elpárologtató berendezéssel köti össze. A folyadék összegyűjtő 17 tányér 50 fűtőcsővel van ellátva, amelyet fűtőközeg, mint pl. gőz fűt. amely az 51 vezetéken lép be és az 52 vezetéken keresztül távozik. A regenerált második abszorbeáló oldat a folyadék összegyűjtő 22 tányérból a 25 vezetéken keresztül a 26 újra elpárologtató berendezésbe jut, amelyet fűtő közeg, mint pl. gőz hevit fei, amely a 28 vezetéken keresztül lép be és a 27 fűtőcsöveken keresztül áramlik át, és a 29 vezetéken keresztül távozik. Az újra elpárologtató berendezésben termelt gőz a 30 vezetéken keresztül a 16 tartály alsó kisebb részének aljába jut, ahol a 14 hőkicserélőben felhevített elhasznált második abszorbeáló folyadék áramlásához képest, ellenáramban, a második 21 regeneráló szakaszon keresztül felfelé áramlik és a 31 vezetéken, valamint 32 porlasztóberendezésen keresztül a tartály alsó kisebb részének felső részébe jut. Ez a gázkiválasztó gőz a belépő felhevített • elhasznált második abszorbeáló oldatból származó sarjúgőzzel egyetemben a 18 vezetéken keresztül a folyadék összegyűjtő 17 tányérba jut, és a 14 hőkicserélőben lehűtött elhasznált első abszorbeáló oldathoz képest ellenáramban, az első regenerációs 20 szakaszon keresztül felfelé áramlik, és a 33 vezetéken és a 34 porlasztóberendezésen keresztül a tartály felső nagyobb részének felső részéhez közel kerül bevezetésre. A 26 újra elpárologtató berendezésből a második regeneráló szakaszba jutó gázkiválasztó gőz előnyösen az a minimális mennyiség, amely a második regeneráci5s szakaszba belépő elhasznált második abszorbeáló oldat regenerálásához szükséges. Lehetséges, hogy ebben az esetben a második regenerációs szakaszból kilépő gőz a belépő felhevített és elhasznált második abszorbeáló oldatból származó sarjúgőzzel együtt nem elegendő az első regenerációs szakaszba be^lépő elhasznált első abszorbeáló oldat regenerálásához. Az elhasznált első abszorbeáló oldat kellő regenerálásához szükséges járulékos gőzt úgy lehet előállítani, hogy a gőz áramlását a második regenerációs, szakaszba megnöveljük, ennek azonban az a hátránya, hogy a második regelü 15 20 25 £Ü 25 40 45 50 55 60 5